__MAIN_TEXT__

Page 30

Hogy kerül a baranyai csizma az asztalra? A Déli-Kapu Folklórszövetség a fenti címen nyert pályázatot 2009-ben. Ennek segítségével tartottunk hiánypótló előadásokat a baranyai tánchagyományokról. Az említett csizma akár „hétmérföldes” is lehetne, hiszen eleddig valahogy mindig „átlépett” a megyén. Vagyis, eddig nem igazán akadt, aki annyira a sajátjának érezte volna, hogy alaposan megismerje, feldolgozza, lejegyezze, mi több, megismertesse országgal-világgal. Hétmérföldest új kaptafával A Déli-Kapu Folklórszövetség által meghirdetett előadások egy kezdődő sorozat részei, amelynek során a megyében élő, dolgozó táncpedagógusok, koreográfusok, zenészek közreműködésével igyekszünk megismertetni ezt a rengeteg meglepetést és örömteli felfedezést okozó, a környező ismert magyar népcsoportokétól karakteresen különböző tánchagyományt a hazai szakemberekkel és a közönséggel is. Az említett rendezvénysorozaton túl számos más fórumon is kaptunk lehetőséget. Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület regionális továbbképzésének, a székesfehérvári Alba Regia Táncegyesület néptánc csoportvezető tanfolyamának, a Horvátországi Magyarok Szövetsége által Pélmonostoron szervezett előadásainak keretében már helyet kapott a baranyai tánchagyomány, elméleti ismeretek és gyakorlati megvalósítás szintjén is. A megismerés-megismertetés mellett igyekszünk „visszajuttatni” ezt a folklóranyagot eredeti származási helyére. Elsőként a siklósi Pelikán Néptáncegyüttest (Balogh János1) érte az a megtiszteltetés, hogy Ócsárdon, a „Mélyvíz Fesztivál” keretében bemutathattuk a helyi tánchagyományt, és az Ócsárdért Egyesületnek átadhattuk nagyapáik, nagyanyáik filmbe zárt örökségét.

De a helyi hagyományok feldolgozásával kezdett el foglalkozni a komlói Pöndöly Táncegyüttes (Kirch Zoltán2, Németh Csilla3), és a pécsi Misina Táncszínház is (Gálber Attila4). A hagyományőrző együttesek mellett (Hosszúhetény, Zengővárkony), azok nélkülözhetetlen munkáját kiegészítve, igyekszünk teljessé tenni ismereteinket. A Misina és a Déli-Kapu Folklórszövetség a képzések szervezésében is komoly és nélkülözhetetlen szerepet vállalt, hiszen számos alkalmat tudtak teremteni mind önerőből, mind pályázati úton, a baranyai játék- és tánchagyomány oktatására. Hétmérföldessel eleink nyomában Baranya magyar és idegen ajkú népeit tekintve az ország egyik legszínesebb megyéje. Ezt a sokszínű népességet a magyarság összetétele is tovább gazdagítja. Az itt élő és a különböző történelmi események hatására a Kárpát-medence más-más vidékeiről idetelepedett magyar népcsoportok magukkal hozott kultúrája sajátosan baranyaivá érlelődött. A XVIII. század elején kezdődő és az 1950es években lezáruló migráció az évszázadok alatt az itt együtt élő magyarság sajátos, a környező magyar népcsoportoktól is megkülönböztethető kultúráját hozta létre, mely továbbra is a magyar népi kultúra szerves része maradt.

Baranya magyar néprajzi csoportjai (ZENTAI) és a néptánc-hagyomány kutatópontjai

30

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2010/2  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Miqueu és Baltazar; Bába Imre: Az erdőn túli Transylvania; Csider István Zoltán: Újbuda Muzsikása; Gorácz Józ...

folkMAGazin 2010/2  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Miqueu és Baltazar; Bába Imre: Az erdőn túli Transylvania; Csider István Zoltán: Újbuda Muzsikása; Gorácz Józ...

Advertisement