Page 38

Cigányzenekar Tápiószeléről és magyar banda Tápiószentmártonból

Az újszilvási cigányzenekar és a peresi magyar banda

ja. Volt, ahol csak cigányokból, máshol csak magyarokból állt a banda, a legérdekesebb azonban, hogy néhány faluban a zenekarok vegyes összetételűek voltak. Az első vonósbandás adataink Tápióbicskéről származnak, ahol már az 1900-as évek elején említenek a cigányzenekart, nevezetesen Maka Károly (1881–1935) zenekarát. A banda összetételéről, tagjairól és működéséről a 2009 decemberében elhunyt utolsó tápióbicskei prímás, Losó László mesélt nekem. Elmondta, hogy a vidéken mindenhol voltak cigányzenészek. Nagykátán évente zenekari versenyeket is rendeztek. A Losó, Rácz, Maka, Szénási, Ürmös, Fényes, Fehér, Farkas, Zsiga és Zsákai család sarjai alkották ezen a vidéken a cigányzenész dinasztiákat. Természetesen rengeteg más nevű muzsikus is létezett, de a fentiek azok, akiknél nemzedékeken keresztül hagyomány volt a zene átadása az utódoknak. Az idők során minden tehetségesebb és sorsába bele nem nyugvó muzsikus felment Budapestre új életet kezdeni, amint lehetősége nyílt rá. Így évtizedek alatt helyben „csak” az öregek maradtak, akik életük végéig eleget tettek a felkéréseket. A fővárosba költözött muzsikusok szinte mindegyike érvényesült az életben,

38

Tápióbicskei lakodalmi muzsikusok

híres zenekarok tagjai lettek, máig muzsikálnak. A korabeli zenekarok felállása igen változatos volt. A hagyományos két hegedű, brácsa, bőgő, cimbalom mellett gyakran csatlakoztak más hangszerek is a zenekarhoz. Például Tápióbicskén és Tápiószelén akadt olyan időszak, amikor a brácsa mellett háromhúros kontra is szerepelt. Kókán a zenekarban csellós játszott, s a nagybőgős helyett ő ment az utcai menetekben, felvonulásokon. A ’30-as évek végéig a zenekarokban megtalálható volt a klarinét. A ’60-as évek elejétől Tápiószentmártonban és Újszilváson megjelent a harmonika, mint kísérő és szólisztikus hangszer. Ezen a két te-

lepülésen volt megfigyelhető először, hogy a cigány és magyar zenészek együtt zenéltek évtizedeken keresztül. Tisztán magyar bandák Farmoson, Tápiószelén, Újszilváson és Tápiószentmártonban működtek. Nem akadt köztük egyetlen roma muzsikus sem. Farmoson az egyik zenekar két hegedűből, brácsából, cimbalomból és nagybőgőből állt. Ők voltak a Peresi Banda, akik a farmosi tanyavilágban laktak. A másik magyar banda a Farmosi Banda volt, ők bent laktak a központban. Hangszereik: két hegedű, két kontra(!) és nagybőgő. Néha járt velük cimbalmos is, de a vonós megszólalás jellemezte őket. * Több mint egy évszázad gyűjtései maradtak fenn e vidékről. A közel ezer népdal kisebb része csak a Tápió mentén ismert, nagyobb része azonban országosan elterjedt, viszont egyedi, helyi variánsok találhatók közöttük. Az archív felvételek segítségével újra életre lehet kelteni a Tápió mente néptáncát, népzenéjét, s a fotók alapján a népviseletet. Úgy gondolom, szülőföldem megérdemli, hogy elnyerje méltó helyét a népzenei és néptáncos köztudatban. Terék József

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2010/1  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: Gyöngyfüzér; Szász Lőrinc – Kelemen László: „Eresszed, hogy menjen!”; Czilli Balázs: A sepsiszentgyörgyi találk...

folkMAGazin 2010/1  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: Gyöngyfüzér; Szász Lőrinc – Kelemen László: „Eresszed, hogy menjen!”; Czilli Balázs: A sepsiszentgyörgyi találk...

Advertisement