{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 10

EGYSZER VOLT, HOGY IS VOLT?

K ÓKA R OZÁLIA

GYERMEKROVATA

Rajz: Gyócsi Gábor

A busójárás A busójárás a Mohácson és környékén élő egyik horvát népcsoport, a sokácok télűző, tavaszköszöntő, termékenységvarázsló, alakoskodó népszokása. Gyökerei a Balkánra nyúlnak vissza. Mohács 1687-ben szabadult fel a török megszállás alól, a hamarosan itt letelepedő sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal ezt a népszokást, majd Mohácson formálódott tovább, itt nyerte el mai alakját. Az elmúlt évszázadok során sokat változott, különösen, amióta turista-látványossággá vált, de legfőbb elemeit megőrizte. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század óta maradtak fenn írásos feljegyzések. A busójárás minden esztendőben a farsang végi „húshagyó kedd” előtt hat nappal kezdődik, vagyis mindig csütörtöki napon. A csütörtöktől szombatig tartó időszak neve „male poklade”, magyarul kis farsang, a farsangvasárnaptól hamvazó szerdáig tartó időszak neve „velike poklade”, azaz nagy farsang. A busójárás legjellegzetesebb szereplői a „busók”, vagyis az ijesztő busók. Arcukat fűzfából faragott – barnára vagy vörösre színezett – különböző színű, formájú maszkokkal fedik el, melyekre hatalmas báránybőr csuklyákat illesztenek. Szőrével kifordított Mohács télűző, tavaszköszöntő népszokását, a busójárást az UNESCO, vagyis az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete 2009 őszén felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

10

birkabundát, ködmönt, ehhez szalmával kitömött vászongatyát, bütykös, cifra női harisnyát, bocskort viselnek. A bundát deréktájon szíjjal vagy marhakötéllel kötik meg, erről lógnak le a nagyhangú marhakolompok. Kezükben kereplőket, tollas buzogányt visznek. A régi időkben a busó vezérnek óriási, fából készült kürtje is volt, mellyel társait hívogatta, jelt adott a különböző cselekedetek megkezdésére, illetve befejezésére. A „jankelék”, a busó növendékek, a közelmúltig jellegzetes alakjai voltak a busójárásnak. Nem viseltek fa maszkot, hanem korommal kenték be vagy rongy maszkokkal fedték el az arcukat. Színes rongyokba öltöztek, fegyverként pedig egy hamuzsákot vagy ronggyal, fűrészporral kitömött harisnyát vittek magukkal, s ezzel ütögették, riogatták a lányokat, asszonyokat. „Maszkások”-nak, az ún. szép busóknak legfőképpen a zenészek, a gyerekek és a nők öltöznek be. Jelmezük a sokác népviselet ünnepi öltözete. Arcukat egy-egy szépen díszített függönydarabbal rejtik el. Jellemző, hogy a lányok fiúnak, a fiúk lánynak öltöznek. A régi időkben kisfarsangkor bandákba verődve járták a várost. Házról házra mentek, megverték a kapukat és bekiáltottak, hogy: Poklada! Ezzel tudatták a háziakkal, hogy megérkezett a farsang, vége a télnek, és hogy itt a tavasz. Hamuzsákjukkal megveregették a ház sarkát, majd a kemence száját, és elmondták a jókívánságaikat: Farsang, farsang, háromnapos farsang! Itt is adnak, ott is adnak Ez is Isten háza, Szálljon le rája

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2010/1  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: Gyöngyfüzér; Szász Lőrinc – Kelemen László: „Eresszed, hogy menjen!”; Czilli Balázs: A sepsiszentgyörgyi találk...

folkMAGazin 2010/1  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: Gyöngyfüzér; Szász Lőrinc – Kelemen László: „Eresszed, hogy menjen!”; Czilli Balázs: A sepsiszentgyörgyi találk...

Advertisement