folkMAGazin 2009/6

Page 40

LAJTHA LÁSZLÓ, A NÉPZENEKUTATÓ – VI. Fotó- és dokumentumkiállítás a Hagyományok Házában Szakmai terv: Pávai István

Lajtha László gyűjtés közben (Erdélyi Zsuzsanna gyűjteménye) Kelet és Nyugat között „A dallamok eredete két forrásra vezethető vissza. Egyik az igen ősi tradíció, amely arra a minden kétségen kívül magas színvonalú ázsiai kultúrkörre mutat vissza, amelyből az európaitól elütő, de teljesen hasonlóan magas műveltségű honfoglaló magyarság kiszakadt. A másik forrás a népies műzene. Az ilyenfajta muzsika és a népzene között nálunk sohasem volt áthidalhatatlan szakadék. Minden kornak megvoltak a maga énekesei és hangszeres zenészei, akik az úri osztályoknak muzsikáltak ugyan, de zenéjük stílusa sohasem állott a népiestől olyan távol, hogy ezeket a nép is el ne tanulhatta volna. Eltanulva ezeket, az idők folyamán olyanná alakította, hogy az valamelyik népi dallamtípushoz hasonlatossá vált. A régi magyar társadalom tagozódása és ebben a parasztság helyzete olyan volt, hogy a nyugati műzene reá közvetlen hatással nem lehetett. A nyugati hatások a népies műzene útján, másodkézből s már némileg szája íze szerint átalakítva jutottak hozzá. A népies műzene mindig annyira távolodott el a népzenétől, mint maga az az úri társadalom, amelynek muzsikálták. [...] Eddig ismert adataink azt mutatják, hogy régi muzsikánkhoz bizonyos török-tatár népek zenéje áll a legközelebb. Az ősi törökség már Krisztus születése táján két ágra szakadt: a keletire s a nyugatira. Az előbbibe, a közép-kelet-ázsiaiba (Altáj-vidékibe)

40

sorozhatjuk későbbi, a magyarságba való részleges olvadásuk miatt bennünket különösen érdeklő avarokat, kunokat, besenyőket, kabarokat és kazárokat; az utóbbiakhoz tartoznak a volgai és kaukázusi bolgárok, akiktől a mai bolgárok is származnak, s akikből a honfoglaló magyarság nagy része is kiszakadt. [...] A pentatónia, a merevebb, páros ütemezés nyugatra s északra terjedésében s általában a kínai dallam-modell közvetítésében a keleti törökségnek kétségtelen nagy szerepe volt. A nyugati törökség megtartotta gazdag díszítésű, szabad ritmusú, szenvedélyes pátoszú, epikus recitálású olyan dallamformálását s stílusát, melyet a zenetudomány ma perzsa-arabnak szokott nevezni. Él e két stílus ma külön is, de él összevegyülve is. A magyar pentaton dallamok vonalvezetése oly távol áll már a kínaitól, hogy kétségtelennek látszik, ez a már említett úton, több kézen át kapott örökség. A régi magyar zenében mindkét törökség stíluselemeinek hatása meglátszik, talán a nyugati hatás erősebben. Muzsikánkat azért az ősi törökséggel csak rokon eleműnek mondhatjuk, mert egészében más, ezektől független, önálló – magyar.” (Lajtha László: A magyar népzene, 1929) Népzenebiológia „Az új módszertannak tehát a népzene alkotóelemeinek kivizsgálása a feladata. A népzenei stíluskritika a nagy összefüggése-

ket keresi. Legyen az az összefüggés akármilyen más mű- vagy népzenével kapcsolatos. De vigyázzunk: van már mindenütt népzene helyett népies műzene. Míg az előbbinél az anonimitás természetes (hiszen a kollektívon alapuló, típusokban gondolkodó zenében egyénnek alkotó szerepe nincs), addig a másodikban az egyén alkot, neve elfelejtődik, csak alkotása lett a közösségé. Tudományunk tragédiája volna, ha az etnológiát a szociológiával, ha a népzenét a nemzeti jellegeket tartalmazó műzenével kavarnók össze. E tévedést teszi lehetetlenné a népzene biológiai vizsgálata.” (Lajtha László: Gondolatok a népzene gyűjtésének, lejegyzésének és rendszerezésének módszeréről, 1962) „Nézetem szerint a népdalokat nem rokonságuk alapján, hanem az egész világot átfogó életük szerint kellene osztályozni. Ezt nevezem én antropomuzikológiának. Gyakran különböző országokban találkozunk ugyanazzal a melódiával. Ez tapasztalható Magyarország, Románia és Erdély vonatkozásában. Úgy vélem, hogy egy népdal szerepe hasonlatos ahhoz, amelyet egyes szerveink töltenek be testünkben: az emberi szellem aktivitásának egészét befolyásolja. Ezt a szemléleti módot az is erősíti, hogy a népdal sohasem egyéni produktum, nem individuális alkotás.” (Claude Chamfray interjúja Lajtha Lászlóval a párizsi Guide de Concert számára, 1962)


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.