__MAIN_TEXT__

Page 3

Az üveghegyen is túl

A TARTALOMBÓL:

Benedek Elek laudációja a Magyar Örökség-díj odaítélésekor

8. EGYSZER VOLT, HOGY IS VOLT? Aprók tánca; Kié a holdvilág? Kóka Rozália 9. „Táncba fordulva” Záhonyi András 10. Tánc húros hangszerekre... Árendás Péter 14. NYÁRI NÉPMŰVÉSZETI TÁBOROK 18. Lajtha László, a népzenekutató – II. Pávai István 20. A Cinkotai Tájház Borka Elly 22. Kerekes Tóth Erzsébet 80 esztendős Kiss Ferenc 24. MAGTÁR „Tájköltészet: kalotaszegi elégia” – II. Eplényi Anna, Kardeván Lapis Gergely 26. „Húzzad, Muzikás!” Juhász Erika 27. A IV. Vőfélytalálkozó képekben Lázár Zsolt 32. Anna, örök hűségben Kóka Rozália 36. „Amikor egyszerre vertek a szívek” A pisztoly – Endrődi Péter

M

egérdemli Benedek Elek, hogy egy kicsit többször emlegessük születésének 150., halálának 80. évfordulóján. Az ünnepség véletlenül a Benedek Elek vezette székely írók budapesti bemutatkozásának 80. kerek évfordulójának hete. 1929. március 17-én a Zeneakadémia nagytermében adta át – mint bevezetőjében megfogalmazta – budapesti közönségét székely író fiainak, akik 18-án a Magyar Rádióban olvastak fel, 20-án Cegléd, 21-én Szeged, 23-án Debrecen jelentették a magyarországi körút állomásait. A csapatban rajta kívül ott volt a költő Bartalis János és Szentimrei Jenő, novellát Kacsó Sándor, Nyírő József és Tamási Áron olvasott fel, Ferenczy Zsizsi székely népballadákat énekelt Bartók és Kodály feldolgozásában. Nem volt túl sok szerencséje Benedek Eleknek sem a kortárs, sem a későbbi korok irodalomtörténészeivel, egy kicsit mintha kilógott volna mindenik előre kimódolt skatulyából. Nem volt elég modern, sem kellőképpen nép-nemzeti modorú, meg aztán kizárólagosan egyik irodalmi-politikai csoportosulással sem kötelezte el magát. Így fordulhatott elő, hogy bár jelképesnek számított hazatérése, végleges hazatelepedése Kisbaconba 1921 derekán, amikor százezrek fogtak okkal vagy ok nélkül vándorbotot a kezükbe, s hagyták ott szülőföldjüket, Erdélyt, 1929-ben bekövetkezett halála után népszerűsége töretlen inkább csak szűkebb pátriájában volt.

Ebben nagy szerepet vállalt a kereken negyven esztendeje felavatott kisbaconi Benedek Elek Emlékház, Benedek Flóra és Bardócz Dezsőné Lőrincz Júlia, a leány és az unoka, amikor a személyes emlékekkel színesített kalauzolásaikon túl a zarándokhellyé vált kúria fennmaradásáért vívott mindennapos küzdelemben állták a sarat. Elsősorban nekik köszönhető, hogy Benedek Elek legendás alakja tovább élt, a diktatúra mostoha körülményei között is szinte családtagként beépült sok ezer gyermek és ifjú tudatába. Benedek Elek szellemi öröksége mérhetetlenül gazdag. Szakemberek vitatkoznak

Benedek Elek Emlékház, Kisbacon (fotó: Szabó István)

39. Savanyú Józsi – III. rész Vas János „Panyiga” 42. Beszélgetés Hortobágyi Gyöngyvérrel dr. Nagy Zoltán 46. Játssz még! Trencsényi László 47. A prímkontra Szánthó Zoltán 51. Első élményeim a tamburabrácsáról Barvich Iván 54. Sue Foy angol nyelvű ismertetője

A címlapon Benedek Elek portréja (archív felvétel, 1924). A belső borítón a pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes új műsorának egy jelenete (fotó: Somogyi Tibor).

3

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2009/2  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zsolt: Az üveghegyen is túl; Egyszer volt, hogy is volt? – Kóka Rozália gyermekrovata; Záhonyi András: „Táncba fordulva...

folkMAGazin 2009/2  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zsolt: Az üveghegyen is túl; Egyszer volt, hogy is volt? – Kóka Rozália gyermekrovata; Záhonyi András: „Táncba fordulva...

Advertisement