__MAIN_TEXT__

Page 10

Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára A pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes új műsora Az elmúlt időszak válságos hónapjai után az Ifjú Szívek újra talpraállt. Az együttes művészeti vezetője, Hégli Dusán végre megvalósíthatta dédelgetett tervét, s együttesével színpadra állította Bartók műsorát. Bár nagy zeneszerzőnk népzenei vonatkozásaiból már több együttes is készített műsort, Bartók zenei gyűjtései szempontjából a legteljesebben lefedett alkotás született, mely mind a magyar, mind a szlovák vagy román anyagot feldolgozza. Felföldi levelek címmel 2005-ben Dusán már készített egy hasonló produkciót, s akkor is lenyűgözött az a páratlanul aprólékos és precíz kutatómunka, mellyel beleásta magát Bartók és Kodály művészetébe és életrajzába. Az új műsort 2009. januárjában mutatták be előbb Pozsonyban, majd 3 nappal később Budapesten, a Hagyományok Házában. A bemutatóról a nézőtér java részét elfoglaló szakmai közönség igen elismerően nyilatkozott. Dusán így beszélt a műsor szerkesztési elveiről: „Nem arra törekedtem, hogy stilizált vagy saját magam által kitalált motívumokkal igazodjak Bartók zenéjéhez. Nem táncot akartam komponálni Bartók zenéjére, hanem Bartók szellemében szerkeszteni, koreografálni az eredeti anyagot anélkül, hogy annak lényegén (dinamika, tempó, ritmika, szerkezet, előadásmód) változtattam volna.” Bár muzsikusként nem tartom magam kompetensnek a táncok és a koreográfiák megítélésére, viszont szeretném felhívni a figyelmet arra a számtalan – Bartók életéből kiragadott – mozzanatra, amely alapján a műsor minden egyes perce összeállt. Prológus Az est a 44 hegedű-duó „Lakodalmas” tételével indul, melynek alapja egy 1915-ben Ponyikon gyűjtött dallam, ezzel vezetik be a műsor első nagy tánctételét. Az Ifjú Szívek – mint az egyetlen szlovákiai hivatásos magyar táncegyüttes – mindig is kiemelten kezelte a Felvidék tánc- és zenekultúráját. S mivel maga Bartók is itt kezdte gyűjtőútjait, nem csoda, hogy műsorukat Bartók zoboraljai gyűjtéseivel kezdik. . Táncszvit A zoboraljai dudatáncot a jellegzetes dudautánzó hegedűjáték kíséri. Az első táncdallam a közismert „A csitári hegyek alatt”, amely

10

Kodály Székelyfonó-ja nyomán az egyik legismertebb népdalunk, bár pont emiatt sokan székely népdalnak tartják. (Csitár természetesen Zoboralján található.) A zenekar szinte észrevétlenül úszik át gömöri szlovák zenébe, ennek dudával való szoros kapcsolatát még az avatatlan fül is észreveszi. A muzsikát szépen kiegészítve egyetlen táncospár suchom-ot jár, majd hajdútánc (hajduch) következik. A táncszvit 3. tétele a gömöri magyar csárdás és friss, melyet egy „Meghozták a zongorát!” bekiáltás szakít félbe. * Kedves Barátom! Muszáj a pozsonyi írók javára játszanom, vasárnap lesz a koncert, melyben megjelenik Apponyi is feleségestől. Nagyon kelletlenül jött ez a szereplés. Félév óta alig zongoráztam valamicskét; most két hét óta ugyancsak neki kell látnom, hogy ujjaimat az ismert értéktelenségek eljátszására kényszerítsem. Gömör megyébe, a híres Gerlice pusztára vittem zongorát. Sehogyan sem ízlett a gyakorlás – a rosseb egye meg! Szerettem volna ahelyett minél több dalt gyűjteni. Így 3 hét alatt mindössze 150-et tudtam lekottázni esténként a tót falvakban. 80-at meg lefonografáltam. Állandó cím: Pozsony stb. Innen Békésbe megyek gyűjteni. Gyűjtői hévvel üdvözöl Béla (Dietl Lajosnak; Pozsony, 1906. november 3. Bartrók-breviárium 102. o.) * 1904. május 13-án írja meg első benyomásait édesanyjának... Gerlice pusztára zongorát vitet... Itt találkozik Fischerék alkalmazottjával, a Maros-Torda megyei Kibédből származó Dósa Lidivel, akinek éneke megragadja figyelmét, egy dalát lejegyzi. Dósa Lidi féldallama sejtette meg vele a székely zene különösségét... (ifj. Bartók Béla: Apám életének krónikája. 1981.) -. Székely dalok és Négy csíki tánc Hégli Dusán páratlan hangfelvételeket talál műsoraihoz. Itt például Bartóktól a Három csíkmegyei népdal-ból hallunk részletet, egy olyan különleges felvételről, ahol a zongoramű felső szólamát Juhász Zoltán visszaültette az eredeti furulyára, a kíséretet pedig Kocsis Zoltán zongorázza. Majd a Maros-Küküllő menti ádámosi csárdást és magyarost a zenekar már élőben játssza. A háttérben ez-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2009/2  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zsolt: Az üveghegyen is túl; Egyszer volt, hogy is volt? – Kóka Rozália gyermekrovata; Záhonyi András: „Táncba fordulva...

folkMAGazin 2009/2  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zsolt: Az üveghegyen is túl; Egyszer volt, hogy is volt? – Kóka Rozália gyermekrovata; Záhonyi András: „Táncba fordulva...

Advertisement