__MAIN_TEXT__

Page 7

Egyenlők között egyenlőbbek? Interpelláció „A Szövetséghez”

A

Táncművészeti Főiskola jeles okosítói között akadt egy kiváló szakember, aki egy alkalommal azt találta mondani nekem a gyakorta előforduló szakmai párbeszédeink egyikén: „Minek mentek ti fesztiválokra, meg versenyekre?! Úgyse értek el semmit a néptácosok nagy, belterjes mozgalmában. Izzadjatok egy nagyot a pénteki próbán, aztán dobjatok be egy pofa sört a klubban, és menjetek haza!” Iróniával átszőtt enyhe pesszimizmusa már-már a felháborodás és – a tőlem megszokott – hangadás folyamatát kezdte kiváltani belőlem. Soronkövetkező szavai azonban teljesen letaglóztak, és esélyem sem volt a megdöbbenésemből felébredni: „Ha tehetséges lennél, akkor már tudnánk rólad! Van egy tisztességes civil szakmád, eredj vissza oda!” Azóta pár év eltelt. S mivel a lelkesedés az élet olaja, amiből én nem szenvedek hiányt, tovább dolgoztam a MI szakmánkban. Abban a családi közegben, ahol ritka a „családias hangulat”. Reméltem, hogy igaz a mondás, miszerint a tudatlanság felismerése fél tudás: én ostoba elmentem a 20062007-es év szinte valamennyi minősülő helyszínére, fesztiváljára, versenyére, hogy jegyzeteljek, majd a jegyzeteimet összevessem az ítészek véleményével. Találkoztam és beszéltem KOREOGRÁFUSOKKAL, színházi rendezőkkel, színpadmesterekkel,

hang- és fénytechnikusokkal. Konferenciákra, jubileumi műsorokra jártam. A főiskola mellett egyetem, továbbképzések és szakmai kurzusokon való részvétel töltötték ki szabadidőmet. No jó, azért mégsem volt haszontalan túlbuzgóságom, mert idén a néptáncos versenyistállók futamán (Néptáncosok Országos Bemutató Színpada) az élmezőnyben végeztünk. Igaz, nem éppen egy vonal mentén elhelyezkedő rajtkockákból indultak a nevezők. A „futamszervező” mentségére legyen mondva, hogy a rajthoz állók kívánságait kielégíteni fizikai lehetetlenség, de úgy vélem, nem is kell. Vannak kiírt időpontok, helyszínek és szabályok. Aki azokhoz nem tud igazodni, az NE MENJEN EL MINŐSÜLNI! Szeretem a szemből jövő szelet, legalábbis repülősként. Más aspektusban viszont kellemetlen lehet. Könnyen, csúnyán belepiszkíthatunk a mi kis táncos mozgalmunk mezőnyébe. Miért nem jó szélcsendben, azonos vonalról, azonos távon, egzakt és mindenkire egyformán vonatkozó szabályok szerint, SAJÁT, otthonról hozott versenyzőkkel megmérettetni? Félreértés ne essék! Nem célom a kollégák, táncos társak, barátok teljesítményét vitatni, azt azonban sértőnek, mi több felháborítónak tartom, hogy nincs tisztázva és következetesen betartatva a versenykiírás szinte egyik pontja sem. – Etnokartográfiai vagy tánctudományi szempontból értendő-e a tájegység fogalma? – Egy tájegység több nációjának tánca azonos-e két vagy több tájegység táncaival, de két tájegység ugyanazon tánctípusa már súrolja a határt? – A 30 percet pontosan vagy mínusz 10től számoljuk? – Együttesek vagy idegenlégiósokkal izmosított néptáncválogatottak „küzdenek”? – A zsűritagok szubjektíve megítélt pontjai adódnak össze vagy a „kerekasztal-tárgyalás” végeredményeként megszülető pontszámok osztódnak szét? Azt sem tudom elengedni a fülem mellett, ha egy országos hírű szakember szóvá teszi egy táncanyag kapcsán olyan motívum a hiányát, mely abban a tánctípusban, abban a faluban nincs. A ma élő adatközlők nem emlékeznek rá, sőt a birtokunkban lévő archív filmeken sem látható. Természetesen a lónak is négy lába van, mégis megbotlik, de kérdezem én: milyen figyelemmel konzultálta pont annak a táncanyag-

nak a tanítási módszertanából készült szakdolgozatot a tisztelt kolléga? Miképpen fordulhatott elő az, hogy egy néhány hónappal ezelőtt korosztályában második helyet kiérdemlő csoport jó értékelést kapott koreográfiájával szemben a fél évvel későbbi minősítésen ugyanaz a zsűritag súlyos kifogásokkal él? Bizonyára elfelejtették jól eltáncolni a táncosok... Miért tűnik megoldhatatlannak, hogy a csoportokat azonos összetételű szakembergárda értékelje, közvetlenül a produkció után, az utólagos kozmetikázást elkerülendő? Mit kell megbeszélni a pontszámokon? Nem elég összesíteni? Az értékeléseken többször elhangzott, hogy ne a pontszámokon lovagoljunk. Akkor min?! Csak azok mutatják meg, hogy egy rosszabb produkcióért is közel azonos pontszám kapható. Tehát nem mindig a pillanatnyi teljesítmény élvez prioritást. Olykor az együttesvezető vagy a szólótáncosok személye, esetleg az együttes alapítása óta eltelt évtizedek száma is elegendő a sikerhez. Véleményem szerint kiküszöbölhetők lennének – vagy legalábbis tompított élt kapnának – a különbségek okozta ellentétek, ha a régi nemesfémekkel jelölt „osztályokat” alkalmaznánk, pontszámok megjelölése nélkül. Persze könnyen beszélek én, hiszen csak egy tucat értékelésre ültem be, s akkor is hallgatóként. Mindemellett egy „vidéki ripacs”, egy mezei táncpedagógus vagyok, aki nem volt és nem is lesz profi táncos. Igen. Én nem vagyok koreográfus, sőt nem is merem a számra venni ezt a titulust, főleg Novák Tata [Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográsus – a szerk.] egy továbbképzésen felsorolt, számomra utópiának tűnő kritériumai alapján: „Koreográfus az, aki ismeri a folklórt, a képzőművészetet, a zenét, az irodalmat, emellett kiváló táncos, nyitott szemmel jár a világban, s nem mellékesen TEHETSÉGES! Mert igaz az, hogy »Non fit, sed nascitur« vagyis a műalkotást nem csinálják, hanem születik!” [Sic! – a szerk.] Tisztelettel kérem a Martin György Néptáncszövetség elnökségét, hogy levelemre hivatalos választ szíveskedjen megfogalmazni és a folkMAGazinban közzétenni. Köszönettel: Paluch Norbert néptáncpedagógus, A Népművészet Ifjú Mestere, a Martin György Néptáncszövetség egyéni tagja, a Martin György Néptáncszövetség megalakulása óta tagdíját pontosan és rendszeresen fizető Nógrád Táncegyüttes művészeti asszisztense

7

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2009/1  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Múlt, jelen és... – Néptáncosok Országos Bemutató Színpada; Farkas Sára: Miféle értékrendet közvetít?; Paluch Nor...

folkMAGazin 2009/1  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Múlt, jelen és... – Néptáncosok Országos Bemutató Színpada; Farkas Sára: Miféle értékrendet közvetít?; Paluch Nor...

Advertisement