__MAIN_TEXT__

Page 16

LAJTHA LÁSZLÓ, A NÉPZENEKUTATÓ – I. Fotó- és dokumentumkiállítás a Hagyományok Házában Szakmai terv: Pávai István

A Hagyományok Háza és a Néprajzi Múzeum közös fotó- és dokumentumkiállítással emlékezett 2008-ban a 115 éve született és 45 éve elhunyt Lajtha Lászlóra. A tárlat a XX. század Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett legjelentősebb magyar zeneszerzőjének és népzenekutatójának tudományos munkásságára koncentrál, Lajtha kutatásainak fő állomásait mutatja be levelezéséből, műveiből vett idézetekkel, valamint kortársai gondolatain keresztül, s mindezt kottás népzenei feljegyzésekkel, archív fotókkal illusztrálja. Egyúttal bepillantást nyújt Lajthának a korabeli népzenei revival-elképzelésekkel kapcsolatos építően kritikus gondolkodásmódjába. A megnyitóra 2008. február 14-én került sor, amelyen Sebő Ferenc méltatta a népzenekutató életművét. A megnyitó alkalmával a Hagyományok Háza munkatársai közül Hetényi Milán (ének), Major Levente (hegedű), Porteleki Zoltán (cimbalom), Vavrinecz András (hegedű) Lajtha-gyűjtötte dallamokat szólaltattak meg. A tárlat 2009 szeptemberéig lesz megtekinthető a Hagyományok Háza első emeleti kerengőjén, amikor várhatóan a Vikár Béla munkásságát bemutató kiállítás váltja föl. A folkMAGazin idei számaiban folytatásban közöl részleteket a Lajtha-kiállítás anyagából. Köszönetet mondunk dr. Lajtha Ildikónak, Kertész Gyulának, Mandel Róbertnek és Hász Andrásnak. Lajtha László (–) kezde járni...« és egy balladát mondott Kőmíves Kelemenről. So„...1892. június 30-án születtem ... 1910-ben, Bartók példája nyo- kat emlékezünk a székely havasokra. Ugy-e Mea, mi is el fogunk mán önállóan mentem először népdalt gyűjteni, melynek ered- menni egyszer oda, – együtt – a Barackos havasra, meg Hidegség ményeként 1911-ben vele egyetértésben folytattam népdalgyűjtő patakára, – elmegyünk csavarogni – együtt – nemsokára.” (Lajtha tevékenységemet. Azóta megszakítás nélkül foglalkozom népze- László harctérről menyasszonyának, Hollós Rózának küldött levele, nével. Már első utam Erdélybe vezetett és a háború kitöréséig ott 1915. nov. 30.) „Mint már Pesten is említettem, most különösképpen a hangdolgoztam, ott tanultam meg a folklorista mesterséget. Ez a népzene otthonom lett, és minden mesternél jobban hatott reám. Bar- szeres zene érdekel. Úgy ígérted megszimatolod majd, hol kapom tók közelségéből kiindulva, ez a népzene és a párisi iskola tartotta meg akár környéketeken, akár Udvarhelyvidéken, akár a Nyikó meg azt a kis ösvényt, melyen elindultam, s amelyet az első világ- völgyében a leghíresebb, legjobb bandát, kinek prímása még tudja háború szakított meg... 1919-ben ... a Museum of Ethnography azokat a régi táncokat, amelyeket valamikor az öregek használtak... tisztviselője lettem, melynek népzenei osztályát a háború után egy Mi van a kőrispataki klarinétos bandával?” (Lajtha László levele ideig Bartók vezette, s amikor ő kivált az intézmény kötelékéből, Bözödi Györgynek, 1941. nov. 12.) „Újra Udvarhelyt jártam. Ezúttal Máréfalva, Szentegyházasfalu, én vettem át a népzenei gyűjtemény vezetését... 1931-ben a Népszövetség Párisban székelő »Institut International de Coopération továbbá Homoródalmás és környéke kerül sorra. Innen feltétlenül Intellectuelle«-jének népzenei ügyekben Lajtha széki adatközlői: Ferenczi Márton „Zsuki” bandája. Fotó: Dincsér Oszkár, 1941 »expert permanent«-ja, majd amikor Bartók egyéb dolga miatt részt venni nem tudott, »expert musical«-ja lettem. 1931 óta a »Commission International des Arts et Traditions Populaires« zenei szekciójának elnöke vagyok, amely commissió jelenleg épp úgy az »UNESCO« védnöksége alatt működik, mint a Londonban székelő »International Folk-Music Council«, melynek »member of the executive board« tagja vagyok.” (Részletek Lajtha László Ábel fia kérésére diktált önéletrajzából, 1952. ápr. 10.) Székely népzene „Egy kis fapadkán gubbasztok. Magányosan vagyok nagyon. Egy, a szoba közepéig érő deszkafal különít el a patrouille tagjaitól. Az önkéntest, fiatal tizenhét éves szőke babit, akinek olyan hamar görbül el a szája, hazaengedtem aludni. Fáradt volt. Három káplárom maradt itt. Két pesti gyerek: egy gépész és egy kertész. Meg a Molnár: honvédtüzér-káplár. Vitézségije is van. Csíki székely. Ismer még egy régebbi gyűjtőutamról, mikor náluk jártam. Most véletlenül összetalálkoztunk, sőt együvé kerültünk. Ő a legkedvesebb emberem. Öreg csíki nótákat dúdolt: »Egy gyenge kis madár hozzám

16

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2009/1  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Múlt, jelen és... – Néptáncosok Országos Bemutató Színpada; Farkas Sára: Miféle értékrendet közvetít?; Paluch Nor...

folkMAGazin 2009/1  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Múlt, jelen és... – Néptáncosok Országos Bemutató Színpada; Farkas Sára: Miféle értékrendet közvetít?; Paluch Nor...

Advertisement