Page 20

A csíkszeredai néptáncfesztiválról és a csíksomlyói búcsúról – egy magyarországi szemével Csíksomlyó, a „székely Róma” A ma már Csíkszeredához tartozó zarándokhely, az erdélyi, gyimesi és moldvai római katolikusok pünkösdi találkozójának színhelye ma is sok fiatalt vonz. A keresztaljak népviseletbe öltözött tagjai, a moldvai csángókhoz átjáró, ott magyar nyelvű misét tartó Gergely István esperes, a napfelkeltéig virrasztó hívek arról tanúskodnak, hogy a hagyományok őrzése képes közösséget formálni. Mostani látogatásomkor, ünnepmentes időszakban egyedül tekinthettem körbe a Salvator kápolnánál. A templomban Babba Mária, a csíkiak Szűzanyája az anyai szeretetet és Szent István Regnum Marianum-át juttatta eszembe. A pünkösdi búcsú megszületése a csíksomlyóiak érdeme. Az elsőre 1567-ben került sor. Ma is a ferencesek irányítják, ugyanis a katolikus hit erősen él és állandóan megújul ezen a vidéken. Ezt jelzi a nemrég, 2007-ben felavatott csibai kápolna és a csíkszeredai Szent Kereszt Templom mellett 2003-ban felépített Millenniumi Templom, melynek terveit Makovecz Imre készítette. A Csíkszeredai Néptánctalálkozó A somlyói búcsún lelkünket öltöztetjük ünneplőbe, de a harmónia megőrzése végett persze a testnek is meg kell adni, ami jár. Ezt szolgálta a júliusi Ezer Székely Leány Napja, a szeptemberi Prímások Találkozója és a 2008. október 23-25. között megrendezett Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozója is, melyen a legkiemelkedőbb erdélyi és partiumi tánccsoportok mutatkozhattak be. A rendezvény díszvendégét, a Magyar Köztársaság elnökét Ráduly Róbert polgármester és András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója kalauzolta a gálaműsoron. Az előadás végén egy csíki mellénnyel ajándékozták meg Sólyom Lászlót, aki nyakkendőjét és zakóját letéve fel is próbálta azt. A gálán a Háromszék Táncegyüttes marossárpataki, a Nagyvárad Táncegyüttes dél-alföldi, a Pipacsok Néptáncegyüttes nagybúni, a Maros Művészegyüttes mezőmadarasi, a rendező Hargita Együttes pedig gyimesi és felcsíki táncokat mutatott be, utóbbit Péter László koreográfiájában.

20

A fesztivál műsorában a következő alkotások szerepeltek: – a 2002-ben alakult Nagyvárad Táncegyüttes Eltáncolt cipők című előadása (László Csaba, Dimény Levente, Miklós János, Brugós Sándor és Kádár Elemér alkotása) – az Udvarhely Táncműhely Barokk balladája (a J. S. Bach és Kalotaszeg zenéjére építkező színpadi alkotás rendezője Orza Câlin) – a Maros Művészegyüttes táncos mesejátéka, a Mátyás király álruhái (megalkotója a zalaegerszegi Varga János) – a Háromszék táncjátéka, Hol jársz, hová mész? (Kádár Kata balladáját színpadra vitte Ivácson László) – a házigazda Hargita népi humorra építkező Góbé virtusa (Orza Câlin koreográfiája) A találkozó részeként szakmai tanácskozásra is sor került, ahol felmerültek gazdasági és szakmai kérdések is, például a táncszínházi és autentikus néptáncelemek ideális aránya, az eredeti irodalmi mű és a tánc nyelvén megfogalmazott feldolgozás párhuzamos megjelenítése ismétléssel vagy egymásba ágyazott átmenetekkel, az erdélyi és az Erdélyen kívüli táncanyag súlyozása a színpadi produkciókban. Az előadások utáni esti táncházban a közönség a gyakorlatban is megismerkedhetett a magyar néptánchagyomány kincseivel. A széki, palatkai, vajdaszentiványi, kalotaszegi táncrend kerete, az egyes táncok sorrendje ugyan kötött, az egymást követő figurák megválasztása azonban improvizatív módon történik. Ez adja táncainknak azt a különleges ízt, amiért japánok, amerikaiak, németek olyan szívesen tanulják azokat. A 30 000 fős „tapstér” a város központjában arra emlékeztet, hogy egy diktatúra hagyhat ugyan kőbe-betonba vésett nyomokat, azonban elég egy csettintés és a főtér máris újra más rendeltetést kaphat. A belső késztetésből fakadó hagyománytisztelet hosszú távon őrzi meg az értékeket. Mindegy, hogy írásban, szóval vagy mozdulatok révén. A hivatásos táncegyüttesek csíkszeredai találkozója újból igazolta, hogy a magyar néptánc is fontos eleme ennek a hagyományőrzésnek. Záhonyi András

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2008/6  

A TARTALOMBÓL: Endrődi Péter: „...nem az a nap süt az égen...” –Regina levele; Ábrahám Judit: Fikó Regina emlékére; Mohácsy Albert: Árvák bo...

folkMAGazin 2008/6  

A TARTALOMBÓL: Endrődi Péter: „...nem az a nap süt az égen...” –Regina levele; Ábrahám Judit: Fikó Regina emlékére; Mohácsy Albert: Árvák bo...

Advertisement