Page 17

Szekszárdi Néptáncfesztivál 2008. november 15-16. A „csak tiszta legyen a forrás” bartóki gondolat jegyében megrendezett Szekszárdi Néptáncfesztiválon az élvonalbeli amatőr néptáncegyüttesek szerepeltek, így a zsűrinek nem volt könnyű dolga.

A

Szekszárdi Néptáncfesztivált 1968-ban rendezték meg először a megyeszékhelyen. Kétévente ezen a rangos rendezvényen találkoznak a magyar amatőr néptáncmozgalom élvonalába tartozó együttesek, hogy bemutassák versenyprogramjaikat. Maximum 16 perc állt a csoportok rendelkezésére, egy vagy két részletben. Valamennyi együttes műsorán szerepelnie kellett egy, a nyugati dialektus táncanyagából vagy egy nemzetiségi táncanyagból készült koreográfiának. Műsorukban a résztvevőknek be kellett mutatniuk egy új művet, melyet versenyen – kivéve minősítőn – zsűri előtt még nem mutattak be. Így szólt a versenykiírás. A fesztivál első napján 16 együttes részvételével vette kezdetét a komoly megmérettetés a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében. A zsűri tagjai Demarcsek György, Farkas Zoltán (Batyu), Hortobágyi Gyöngyvér, Széphalmi Zoltán (táncpedagógus-koreográfusok) és Lányi Péter (zenetanár) voltak. – Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyarországi amatőr néptáncmozgalom legjobbjai vettek részt a versenyen, olyan együttesek, amelyek évtizedes hagyományokkal rendelkeznek, és a legtisztább forrásból építkeznek – mondta Matókné Kapási Júlia fesztiváligazgató, a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza igazgatója. Így aztán nem is voltak könnyű helyzetben a bírálók, amikor el kellett dönteniük, kiket emeljenek ki és díjazzanak az igen erős mezőnyből. – Nehéz döntés született, hiszen mindegyik együttesről elmondható, hogy itt volt a helye ezen a fesztiválon. Amit különösen figyelembe vettünk, az az eredetiség és az újraalkotás, a hagyomány és a megújítás érzékeny egyensúlya. Az együttesek jól oldották meg a feladatot, néhány esetben dramatikus produkció

szintjére emelve a táncot – nyilatkozta Demarcsek György a zsűri nevében. Nem csak a produkciók színvonala volt magas, hanem a rendezésé is. A Babits Mihály Művelődési Ház csapata mindent megtett ennek érdekében. A több mint 500 résztvevőt mozgató fesztivál lebonyolítása olajozottan működött, nem véletlenül nyilatkozták a vendég táncosok, hogy ide mindig szívesen jönnek. Ebben bizonyára nem kis szerepet játszottak a szombat esti kötetlen programok, például az együttesvezetők vetélkedője és az azt követő – a jelenlévők elmondása szerint – fergeteges mulatság, amely hajnalig tartott a Dűvő együttes muzsikájára. A vasárnap a csoportok szakmai értékelésével kezdődött az együttesvezetők részére. Majd a díjátadás és gálaműsor következett, ahol a díjazott együttesek koreográfiáit tekinthette meg a nagyérdemű. A fesztiváldíjat és az ezzel együtt járó 180 ezer forintot a székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes kapta a fesztiválon nyújtott magas színvonalú teljesítményéért. Együttesi Nívódíjat és 140 ezer forintot kapott a jászberényi Jászság Népi Együttes a fesztiválon nyújtott összteljesítményéért. Együttesi különdíjban és 50 ezer forintos pénzdíjban részesült a tatabányai Bányász Táncegyüttes a „Dunapartiak” c. koreográfia színvonalas előadásáért, a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület a „Sej, a decsi csöndesben” c. koreográfia előadásáért és az igényes színpadi viseletért, valamint a százhalombattai Ifjúforrás Táncegyüttes a „Leányrablás Bukovinában” c. koreográfia magával ragadó előadásáért. A koreográfusi díjat és az ezzel járó 30 ezer forintot Kocsis Enikő és Fitos Dezső kapta a fesztiválon bemutatott koreográfiáikért. Karácsonyi Zoltán

Magyar Citerazene I-II. Balogh Sándor és Bolya Mátyás legújabb közös munkája, amelynek alcíme „Tananyag, példatár és adattár az alap-, közép- és felsőfokú tanulmányokhoz”, a régi citeraiskolák nyomdokain, de merőben új szemlélettel foglalja össze a hangszerhez kötődő fontos elméleti és gyakorlati ismereteket. A legutóbbi citerás tankönyv megjelenése óta több mint másfél évtized telt el. Ezalatt számos olyan esemény történt, amely a citera helyes megítélését segítette zenei közgondolkodásunkban, csak a két legfontosabbat említve: a citera megjelent a felsőfokú oktatásban; hozzáférhetővé váltak – a többi népi hangszerhez hasonlóan – hagyományos citerás gyűjtések. Mindezek fényében szükségessé vált egy új, korszerű tananyag összeállítása, amely az Óbudai Népzenei Iskola kiadványsorozata részeként jelent meg. De pontosan mit is tart kezében a kedves olvasó? Már az alcím is jelzi, hogy nem „egyszerű” tankönyvről van szó: tartalmában, terjedelmében és összetettségében is újszerű. Az általános játéktechnikai és elméleti részeket több mint 500 dallamból álló didaktikus példatár egészíti ki, körülbelül 150 ábrával, jelzéssel, magyarázattal. A közel 100 fénykép nem csak a tanulás fázisait szemlélteti, hanem betekintést nyújt a hagyományos citerások régmúlt világába is. A kötet végén pedig a Magyar Citerás Antológia I. hanganyagának tudományos igényű lejegyzései, valamint munkánk során öszszegyűlt számos, hagyományos citerazenére vonatkozó adat kapott helyet. Kötetünk célja, hogy a tanulók a hagyományos citerazenére építve – megtartva annak legértékesebb technikáit – lépjenek tovább a mai kor elvárásainak is megfelelő, magasabb szintű játékmód és technika felé. Reményeink szerint könyvünk alkalmas lesz arra, hogy az eddigi tapasztalatok összegzésével, új irányelvek meghatározásával egységesítse a citerazene útját, tanítási módszereit, és a citerát az azt megillető helyre emelje a zenei életben. Bolya Mátyás Kiadó: Flaccus Kiadó, 2008 Formátum: A/4, ragasztókötött Terjedelem: 448 oldal Elérhetőség: www.dialekton.hu

17

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2008/6  

A TARTALOMBÓL: Endrődi Péter: „...nem az a nap süt az égen...” –Regina levele; Ábrahám Judit: Fikó Regina emlékére; Mohácsy Albert: Árvák bo...

folkMAGazin 2008/6  

A TARTALOMBÓL: Endrődi Péter: „...nem az a nap süt az égen...” –Regina levele; Ábrahám Judit: Fikó Regina emlékére; Mohácsy Albert: Árvák bo...

Advertisement