Page 30

A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN

Márika, a tábornok unokája Kedves vendégek látogattak meg a nyáron, Ludányi András és felesége, Márika. 2003-ban, Amerikában ismertem meg őket, a Reménység tavánál, az ITT-OTT találkozón. András akkor egy számomra felejthetetlen kirándulást szervezett a Congo nevű, egykor magyarok lakta, elhagyatott bányászfaluba. A XIX. és a XX. század fordulóján kivándorolt, többnyire fiatalon elhunyt szénbányászok szépen gondozott temetőjében beszédes síremlékek vallanak a „kitántorgottak” életéről. Barátaimmal felidéztük a Reménység-tavi szép napokat, tudakozódtunk a közös ismerősök hogyléte felől. Rendre elbeszéltük, hogy ki mivel foglalatoskodik mostanában. Már éppen elmenőben voltak, amikor András azt mondta Márikának: – Még meséljük el, hogy miként találtuk meg Nyuszikát! El is beszélték mindjárt, hogyan kutatták fel hat évtized után Virginiában Márika gyermekkori levelező társát. A fiú mindig úgy írta alá a leveleit, hogy Bunny Baldwin, vagyis Baldwin Nyuszika. A szülei az 50-es években minden karácsonyra küldtek Márikáéknak egy csomagot. Derűsen hallgattam a történetke fordulatait, aztán egy furcsa mondat megütötte a fülemet: „Egyszer, amikor ki voltunk telepítve, nem tudtuk kiváltani a csomagot.” – Ki voltatok telepítve? – kaptam fel a fejemet.

– Ki – mondta Márika száraz hangon, szép kék szeme megkönnyesedett. – Miért? – Valahogy úgy volt a kitelepítési határozatban, hogy a tábornok özvegye, a lánya és az unokája... – Tábornok volt a nagyapád? – Igen. – Miként történt a kitelepítés? – Akkor Tolcsván laktunk, a nagymamám, anyukám és én. Hat éves voltam. Apukám akkor már nem élt, őt elvitték „malenkíj robotra”, sohase jött haza többé, anyukám két évig exhumálta... Így, exhumálta! Nem értettem. Nem is kérdeztem meg, hogy miként is kellene értenem. A derű pillangói elszálltak közülünk. A vendégek hamarosan elmentek. Néhány nap múlva telefonáltam nekik, hogy szeretném megírni Márika családjának történetét a folkMAGazinba, s beleegyeztek. A beszélgetésre Márika egy szatyornyi fényképpel érkezett. Előkerültek az évtizedek óta őrizgetett, elsárgult iratok is, amelyek a család számára a végzetet hordozták. Előttem megelevenedtek egy hatalmas történelmi dráma képei, amelyek többszázezer, elfeledett és elfeledtetett honfitársunk tragédiájáról szólnak. Amelyekről évtizedekig nem volt szabad beszélni, és nem is beszéltek.

N

evem Dr. Ludányi Andrásné, Gaál Annamária. Édesapám Márikának becézett. Anyai ágon a Felvidékről, Sáros megyéből származom. Nagymamám Eperjesről, a nagyapám Lőcséről való volt. Édesapám részéről meg kisújszállási kun vagyok. Ezerkilencszáznegyvenkettőben ismerkedtek össze a szüleim. Édesapám katona volt, betegen jött haza Oroszországból. A gyomorfekélyét a budaitiszti kórházban kezelték, édesanyám ott volt önkéntes ápolónő. 1942. november 19-én, Erzsébet napkor, a Kárpátia étteremben kérte meg apám édesanyám kezét. Az esküvőjüket 1943. június 19-én tartották. Apai részről minden felmenőm polgármester volt Kisújszálláson. A szépapám, a dédapám, a nagyapám is. Apám jogi doktor volt, Szolnokon, a megyeházán dolgozott, mint vármegyei aljegyző. Születésem előtt Szolnokon laktak a szüleim, volt egy nagyon szép lakásuk, de azt mondták nagyapámék, hogy ott nem biztonságos az élet, menjenek hozzájuk, legyen együtt a család. Édesapám nővére is éppen várandós volt, és hogy hát szüljenek együtt a sógornők Kisújszálláson. Öt nap különbséggel születtünk az unokatestvéremmel. Én 1944. május 29én jöttem a világra. A keresztelőm légitámadások közepette zajlott. Amikor a keresztanyámék jöttek, többször le kellett állniuk a kocsival, mert rettenetesen bombáztak. A háborút Budapesten vészeltük át az anyai nagyanyámnál, a Böszörményi út 3/a alatt. Azért költöztünk hozzá, mert apukám

30

Gaal Annamaria, 5 évesen

nem akarta, hogy ezekben a zavaros időkben az özvegy nagymamám egyedül legyen. A nagyapám tábornok volt, az első világháborút végigharcolta, 1920-ban nyugdíjazták, 1940-ben halt meg rákban. A fiúk, anyukám testvére, nyugatra menekült. Amikor ’44 telén jöttek azok a szörnyű bombázások, hat hétig a légópincében húzódtunk meg. 1945. február 11-én felszólítottak bennünket, hogy hagyjuk el a házat, mert az Istenhegyi útról jönnek lefelé az oroszok, és valószínű itt, a Déli pályaudvarnál és a Moszkva téren lesz az összecsapás a németekkel. A Budakeszi út 44-ben voltak ismerőseink, oda akartunk menekülni.

Anyukám és apukám egy ruháskosárban vitt engem, velünk jött a nagymamám is. A Mese lépcsőnél megállítottak bennünket az orosz katonák. Ez a lépcső ott van, ahol a Budakeszi út és a Vöröshadsereg útja találkozik. Apukámat elhurcolták. Azt mondták, hogy elviszik egy kis robotra. Anyukám borzasztóan sírt. Talán érezte, hogy soha többé nem látják egymást. Két év múlva jött egy férfi, hozta az én tejjegyeimet, az anyukám fényképét és egy-két hivatalos iratot, ami apukámnál volt, amikor elvitték. Azt állította ez az ember, hogy ő temette el édesapámat. A nagymamám meg akarta vesztegetni, hogy mondja el mi történt, hol van édesapám eltemetve. Azt felelte, hogy az állásával játszik, ha elárulja. Csak annyit tudtak meg tőle, hogy Zugligetben van, jeltelen sírban. Anyukám kislány korában az angolkisasszonyoknál tanult, a Váci utcában. Nekik Zugligetben volt a nyári rezidenciájuk, ott, ahol most Kozma Imre atya szolgál. Megengedték édesanyámnak, hogy a nagynénémmel átkutassák a kertet. Két nyáron keresztül ástak, borzasztó dolgok kerültek elő a földből, de édesapámat nem találták meg. Anyukám úgy vélte, hogy ha le is vetkőztették, mielőtt eltemették, ő megismerné a fogsoráról. Édesapámnak gyönyörű, hibátlan fogsora volt. 1992-ben Kisújszálláson egy nagyon szép emlékművet állított a város azok emlékére, akik a háborúban elpusztultak, arra fel van írva édesapám neve is.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2008/4  

A TARTALOMBÓL: Strack Orsolya: 50 éves a Bartók Együttes; Borka Elly: Rendhagyó textil; Pávai István: Kodály Zoltán, a népzenekutató (IV.);...

folkMAGazin 2008/4  

A TARTALOMBÓL: Strack Orsolya: 50 éves a Bartók Együttes; Borka Elly: Rendhagyó textil; Pávai István: Kodály Zoltán, a népzenekutató (IV.);...

Advertisement