Page 20

M AGTÁ R JUHOS-KISS JÁNOS

A LÉLEK ÖRÖK

Isten látja a lelkemet, ami a szívemen, az a számon. Leírom, amit tudni vélek, szeretni szeretnék ebben az április eleji fagyos idõben: a lélek halhatatlanságáról. Mi az, hogy lélek? A szellem és a hit az emberiség legnagyobb feltáratlan drámája! Mivel nem ismerjük annak pontos eredetét, hatását és kiteljesedését. Most két hete temettük el Hatházy Jenõ barátomat. Barátom, csak nyolc évig ismerhettem. Ismeretségünk elõször a végtelen felé ívelt, amikor azt mondta a társaskör elnökének, aki szerette volna bemutatni új könyvemet, hogy várjunk még vagy hat hónapot ezzel ... Akkori kijelentése roszszul esett, de a következõ társasköri összejöveteleken egyre inkább megbocsátottam fölényeskedését, mert volt mondanivalónk egymásnak: történelmi és irodalmi színtereken száguldozva. Sajnos, eltemettük Hatházy Jenõt, apám is lehetett volna, hisz nálam 24 évvel volt idõsebb. Én két kicsi széken kuporgok, 44 éves vagyok. Hatházy Jenõ a halála után is képes mélyebb nyomokat vésni belém, hisz míg élek, magam elõtt fogom látni a keze által megformált Esztergom és Diós várának kicsinyített, finom tornyait, felvonóhídjait, amivel a Kézmûves Ipartestület Országos díját nyerte el. Elevenen él bennem az a kép, amikor utoljára láttam a társaskörben. Könyvbemutatóm volt. Dedikáció után, már csak egy megvásárolható könyv volt az asztalon, elkapta, és lelkesen kijelentette, hogy neki még egy könyv kell, s máris lepengetett az asztalra kétezer forintot. Egy dedikáció után a matematika szakos, ismerõs tanárnõ bemutatott egy földimnek, akit az én kedvemért hozott el, s könyvet szeretne venni, mondta. Jenõre pillantottam, s mondtam neki, hogy õ úgyis két könyvet akar, most csak egy van, adja ezt oda a hölgynek. Legközelebb két könyvet viszek neki, a pénzt a markába nyomtam, hogy utólag fizet. Nem válaszolt, de a keserves pillantása fölött, szerényen, de mégis meglepõdve, sõt némi büszkeséggel töltött el, hogy a könyvemet hosszasan szorongatta, lapozgatta, újra a borítóját nézegette. Az erdélyire néztem, vágyakozó pillantásaiból kiolvastam, hogy esetleg sohasem találkozunk, éppen ezért e róluk és értük szóló könyvemet, hirtelen eldöntöttem, hogy Jenõ kezébõl földim kezébe varázsolom. – Jenõ, kérlek, neked úgyis két könyv kell, megígérem, hogy még egyet dedikálok neked, arra mit írjak, de ezt az egyet adjuk a hölgynek.

Juhos Kiss Sándor: A költ és a múzsa 20

– Csak annyit, hogy szeretettel, de írd alá – mondta. – Akkor neked két könyvet adok, de ezt adjuk a hölgynek – mondtam nyomatékosan, mivel továbbra is a kezében volt. Az a pillanat örökre emlékezetembe vésõdött, olyan kihívóan, aztán keservesen nézett rám, közben görcsösen szorította könyvemet. Azt a pillanatot nem lehet elfelejteni! Jenõ nyolc nap múlva már halott volt. A lelkifurdalást nem lehet gyógyítani. Halála elõtt két nappal adtam át Jenõnek és az ismeretlen legjobb barátjának dedikált két könyvemet a Társaskör elnökének, hogy vigye el neki. Másnap a társaskör elnöke felhívott telefonon, hogy hallottam, Jenõ visszaadta lelkét teremtõjének. Hétfõn saját lábán ment be a korházba, csütörtökön már halott volt, a mája felmondta a szolgálatot. Sosem ivott s nem cigarettázott. Teológiát hallgatott, de a Rákosi-korszakban nem szentelték pappá, sõt áldozata lett az ún. „kispapok perének”, és majdnem egy évet fegyintézetben húzott le. 1956-ban eltávolították a papi szemináriumból és az egyetemrõl is. Megházasodott és a családjának élt. Mint mesterlevéllel rendelkezõ kézmûves kisiparos, a Kádár-korszakban továbbra is szálka volt a hatalom szemében. Két fia és lánya után a rendszerváltást követõen unokája is megszületett. De a legbüszkébb Gellért fiára volt, akit pappá szenteltek. Alapítója a Kispesti Társaskörnek, a Kézmûves Kamara elnökségi tagja, s többek között Kispest díszpolgára volt, míg a rák le nem gyûrte. Látszott az arcán, mennyire szenved, de nem sajnáltatta magát, az összekovácsolódó közösség reményében tevékenykedet, elõadásokat szervezett. Tavaly, amikor a kórházban meglátogattam, egész teste fel volt puffadva, meg volt telve vízzel. Jenõt akkor is olvasmányai foglalkoztatták. Kezembe nyomta Anthony de Mello S.J. Szárnyalás címû könyvet: „A csend szava – Egy perc bölcsességek, legyen a tied” – mondta. „A Szárnyalás könyv örömteli, földöntúli élményt nyújt” – lapoztam bele (De Mello a bombayi jezsuita rendtartomány tagja, az angol és spanyol nyelvterületen széles körben ismert volt lelkigyakorlatai, imaszemináriumai és terápiakurzusai révén,

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2008/4  

A TARTALOMBÓL: Strack Orsolya: 50 éves a Bartók Együttes; Borka Elly: Rendhagyó textil; Pávai István: Kodály Zoltán, a népzenekutató (IV.);...

folkMAGazin 2008/4  

A TARTALOMBÓL: Strack Orsolya: 50 éves a Bartók Együttes; Borka Elly: Rendhagyó textil; Pávai István: Kodály Zoltán, a népzenekutató (IV.);...

Advertisement