Page 10

KODÁLY ZOLTÁN, A NÉPZENEKUTATÓ – IV. Fotó- és dokumentumkiállítás a Hagyományok Házában Szakmai terv: Pávai István „Cigányzene”, népies mdal „»Magyar népdal« és »cigányzene«: sokak számára még ma is egy és ugyanaz; a népies műdal fogalma összekeveredik a népdaléval. Pedig mindannak a zenének, melyet cigányzenekari előadásban vagy más népszerű feldolgozásban »magyar népdal«-ként vagy (Sarasate óta) »cigány-dal«-ként tálalnak fel a rádióhallgatónak – idestova száz esztendeje ez az alapja a »magyar zené«-ről kialakult közfelfogásnak – kevés köze van vagy éppenséggel semmi köze sincs a tulajdonképpeni magyar népzenéhez...

beszédből és a táncból. Dallamanyaga új képződmény, mely bizonyos nyugat-európai hatások közrejátszásával régi gyökereken sarjadt ki. Egyetlen ismertetőjele van, mely déli-keleti (arab) eredetre utal: az úgynevezett cigány-hangsor, mely talán – de nem bizonyosan – cigány közvetítéssel került Magyarországra. E hangsor bővített szekundjaival a cigányok »kiszínezik« az igazi népdalokat is (mert olykor ilyeneket is játszanak), ezeket azonban a nép mindig színező alteráció nélkül énekli. Ennyiben tehát a cigány előadás meghamisítja e dalokat...

Szentirmay Elemér a Namenlose Blätter címlapján, Berlin, 1880. szeptember 30. • Németh János (Szentirmay) szerzeményének címlapja, 1859

Azoknak a dallamoknak, amelyeket egyebek közt Brahms a Magyar táncokban, Liszt a Magyar rapszódiákban témául felhasznál, többnyire név szerint kimutatható a szerzője. E szerzők egytőlegyig a XIX. században éltek, a jelentősebbje magyar nemesi családok sarja. Ezek: marosvásárhelyi Simonffy Kálmán (1832–1889), Szentirmay Elemér (eredeti nevén zsidi és vadasfalvi Németh János, 1836–1908), Egressy Béni (eredetileg egresi Galambos Benjámin, 1814–1851). Mások asszimilált polgári családokból származtak, mint a két cipszer: Kéler Béla (1820–1882) és Thern Károly (1817–1886). A sok cigányzenész között csak kevés zeneszerző akad: Farkas Miska (1829–1890), Rácz Pál (1837–1886). Többnyire ezek a leggyengébbek, talán az egy Dankó Pista (1858–1903) kivételével... A dallam szerzője olykor maga írja a szöveget is, a kíséretet azonban többnyire valaki más... A népszerű magyar dalok szerzői ugyanis, kevés kivétellel, járatlanok a szakmában: dilettánsok. Dallamaik, amint megjelentek, tüstént gazdátlanokká váltak, senki sem kérdezte, hogy ki a szerzőjük... A közismert magyar népies zene stílusa lényegében tehát a XIX. század közepén alakult ki. Ritmikai sajátosságai levezethetők a

10

Zeneszerzőként a cigány teljességgel egy úton halad a többi – született vagy asszimilált – magyarral. Sőt a legtermékenyebb cigány származású dalszerzőre, Dankó Pistára, erőteljesen hatott a tősgyökeres magyar parasztdal. Több mint négyszáz dalt írt korabeli versírók magyar szövegeire... Létezik ugyan valódi »cigányzene«: rövid dalok cigány nyelven. Ezeket ma már jószerivel csak a vándor sátoros cigányok ismerik és éneklik, a megtelepült falusi cigányok kevésbé, a polgáriasult városi cigányok pedig – tehát a cigány-zenészek – egyáltalán nem. Ezeknek a daloknak egyébként – melyek tudományos szempontból még felkutatásra várnak – nincs lényeges közös vonásuk sem a magyar népies műdallal, sem a tulajdonképpeni népdallal... Teljesen hamis tehát a nagyjából 1850 óta és napjainkban is cigányok által játszott zenét egyszerűen »cigányzené«-nek hívni. A legtöbb ilyen darab szerzője bizonyíthatóan nem cigány, hanem magyar; a kisszámú cigány zeneszerző pedig tökéletesen alkalmazkodott a magyarok által teremtett stílushoz. Ez a nyomtatott művekben fennmaradt muzsika, eredete és jellege szerint, városi műzenének bizonyul, melynek az „ősi hagyomány”-hoz és effélékhez semmi köze nincs. Kétségtelen azonban, hogy terjesztője a

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2008/4  

A TARTALOMBÓL: Strack Orsolya: 50 éves a Bartók Együttes; Borka Elly: Rendhagyó textil; Pávai István: Kodály Zoltán, a népzenekutató (IV.);...

folkMAGazin 2008/4  

A TARTALOMBÓL: Strack Orsolya: 50 éves a Bartók Együttes; Borka Elly: Rendhagyó textil; Pávai István: Kodály Zoltán, a népzenekutató (IV.);...

Advertisement