Page 22

A „Népművészet Ifjú Mestere” pályázatról Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ösztönözni kívánja a fiatalok népművészeti előadói, tudományos és alkotótevékenységét; a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, továbbéltetését. Ezen szándéka kifejezéseként az érintett szakmai szervezetekkel és állami intézményekkel egyetértésben hirdeti meg évente pályázatát a „Népművészet Ifjú Mestere” cím megszerzésére. A verseny lebonyolítója a Hagyományok Háza. A pályázati kiírás elméleti és gyakorlati feladatokat egyaránt tartalmaz. A részvétel alapfeltétele minden kategóriában a 15 és 35 év közötti életkor, írásos szakmai önéletrajz és legalább 10 oldal terjedelmű dolgozat benyújtása. Az önéletrajznak a pályázó eddigi szakmai-művészeti tevékenységének áttekintését – indíttatását, mestereit, jelenlegi tevékenységét; eddigi szakmai eredményeit, jövőbeni terveit, célkitűzéseit – kell tartalmaznia. A dolgozattal a pályázók elméleti ismereteikről adnak számot, ennek megfelelő színvonala előfeltétele a gyakorlati bemutatkozásnak. (Segítségképpen felajánlottuk a korábbi években elfogadott dolgozatok megtekintésének lehetőségét, ezzel az idei évben is többen éltek.) A kitűzött benyújtási határidőig az alábbi pályázatok érkeztek. Hangszeresek – Die Adlersteiner Buam fúvószenekar (Pilisvörösvár): A német nemzetiségi zene Pilisvörösváron 1743-tól napjainkig; Bátmonostori Tamburazenekar (Bátmonostor): A Bátmonostori Tamburazenekar története; Tóth Gyula citerás (Csökmő): Csökmő népzenei története; Mélykútiné Németh Kornélia citerás (Szentes): Jós Józsefné szentesi citerás monográfiája; Kurdi Gábor dudás (Tata): Dudások a XIX-XX. század fordulóján Komárom környékén Énekesek – Szikora Réka (Budapest): Mária alakja a moldvai csángó folklórban; Kalocsai Mária (Gyöngyös): A nagyrédei lakodalom, gyertyástánc; Hortobágyi Ivett (Budapest): Borzavári népdalok; Pintér Anikó (Tormásliget): Betekintés Bük városának népzenei hagyományába; Fábián Gyöngyi (Debrecen): A párválasztás és a népdal kapcsolata Homrogdon Táncos szólisták – Balogh Katalin (Budapest): Nagyecsedi cigánytáncok; Farkas Tamás (Békéscsaba): Egy Arad megyei település, Nadab táncélete; Oláhné Csercsics Ivett (Varsány): Varsányi lakodalmi szokások; Paluch Norbert (Karancslapujtő): Rimóc táncai és táncélete; Rónai Lajos (Hévizgyörk): Bag falu táncélete, táncalkalmak Bagon; Sikentáncz Szilveszter (Siófok): Györgyfalvi férfitáncok Táncos pár – Kővágó Zsolt - Dóczi Lívia (Isaszeg): Isaszeg tánchagyományai A beérkezett pályamunkák jellegének és témájának megfelelően a zsűritagi feladatokat a népzene-népdal esetében Agócs Gergely (fúvósok), Eredics Gábor (pengetősök) és Szabóné dr. Juhász Katalin (énekesek); míg a néptánc kategóriában Karácsony Zoltán (táncfolklorista), dr. Némethné Bakonyi Erika (táncpedagógus, a Fóti Népművészeti Szakközépiskola tanára, maga is a Népművészet Ifjú Mestere), valamint Végső Miklós (néptáncművész, néptáncpedagógus) látta el. A 2008-as évben az előadóművészeti kategóriákban – a színpadi megmérettetés előfeltételeként – ismét jelentős hangsúlyt kapott a pályázó által választott témában benyújtandó, megfelelő színvonalú dolgozat. A korábbi évek „hullámvölgye” után az látszik, hogy a pályázók lassan hozzászoknak ehhez a követelményhez, amely így már nem szegi kedvét a potenciális jelentkezőknek. Az idén a jó színvonalnak köszönhetően minden pályázó dolgozatát elfogadta a zsűri, így a Hagyományok Háza történetében rekordot jelentő létszám, azaz összesen 17 pályázó jutott el a színpadi megméret-

22

tetésig. 2007-tel ellentétben határon túli jelentkezők az idén nem szerepeltek a pályázaton, a nemzetiségi anyaggal pályázók részaránya sem mondható jelentősnek. A hangszeres népzene, népdal kategória pályamunkái abból a szempontból meglehetősen egységes képet mutatnak, hogy a pályázók többsége igyekezett szűkebb pátriája népművészetét feldolgozni. Témaválasztásukat tekintve sem volt nagy a szórás: a megszokottnak mondható, egy-egy hangszerrel (pl. citera, duda) foglalkozó dolgozat, mint típus mellett a kiválasztott hagyományőrző település népzenei életének, illetve néphagyományainak komplexebb bemutatása mondható általánosnak. Külön öröm viszont, hogy két olyan zenekar is jelentkezett, amelyek esetében érzékelhető a több generációra visszanyúló muzsikus hagyományőrzés. A néptáncos előadóművészeti kategóriában heten (hat egyéni és egy pár) jelentkeztek. Az igényes dolgozatoknak köszönhetően a zsűri mindannyiukat érdemesnek tartotta a gyakorlati megmérettetésre. Valamennyi pályázó önéletrajzából és munkájából jól látható, hogy kivétel nélkül személyes tapasztalatokkal, elmélyült kutatómunkával készültek fel a versenyre, több éves pedagógiai, oktatói múlttal a hátuk mögött. A jobban sikerült dolgozatok némi kiegészítéssel, akár a folkMAGazin oldalain, akár a Hagyományok Háza honlapján is megjelentethetők lennének a szakemberek véleménye szerint. A színpadi megmérettetést valamennyi előadóművészeti kategóriában egy közös, nyilvános előadás keretében 2008. június 4-én 14 órától rendeztük meg a Hagyományok Háza színháztermében. A táncosok műsorszámaihoz a Hagyományok Háza a Gázsa zenekart biztosította. Emellett többen hoztak magukkal „saját” zenekart is – olyan speciális igényű produkciók esetében, mint a rimóci magyar, a nagyecsedi cigány vagy a nadabi román táncok. A színpadi versenyprogramok színvonala a hangszeresek esetében jónak volt mondható, de ezúttal nem találkoztunk olyan versenyzővel, aki magabiztos hangszerkezeléssel, stílusismerettel, ízzel adta elő produkcióit. A zsűri részéről leggyakrabban kifogásolt hibák részben technikaiak (ritmika, tisztaság, intonálás), részben előadásmóddal összefüggők (dallamválasztás, dinamika) voltak. Az énekesek produkciói az idén átlagosan sikerültek. Ugyan az öt szólista egyikével kapcsolatban sem merültek fel komolyabb, az előadás stílusmódját, hagyományhű jellegét érintő kifogások, de több esetben is gyengébben sikerült a produkciók szerkesztése, a dalcsokrok összeállítása. Összegezve, a zsűri jónak értékelte a táncosok színvonalát. Az előző évekhez viszonyítva fejlődést lehetett tapasztalni a táncok előadásmódjában, az anyagismeretben való tájékozottságban. Látható volt, hogy a pályázók törekedtek a jól felépített és szerkesztett táncolásra. A zsűri örömmel fogadta, hogy az idén is minden előadó igyekezett teljessé tenni a színpadi produkciót igényes, stílusos viselet beszerzésével, viselésével. A zsűri a bemutatók után összeült, és rövid tanácskozást követően személyre szabott, nyilvános szóbeli értékelést adott a résztvevők számára. Ugyanekkor tették meg – a minisztérium számára megfogalmazott, nem publikus – javaslatukat a „Népművészet Ifjú Mestere” cím odaítéléséről. A díjazottakat a minisztérium levélben értesíti, az elismeréseket az augusztus 20-i ünnepségek keretében adják majd át. Tálas Ágnes néptáncos szakelőadó Mohácsy Albert népzenei szakelőadó

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2008/3  

A TARTALOMBÓL: Endrődi Péter: Holdfényben lapocka táncol; Csonka-Takács Eszter képriportja: Zerkula János (1927–2008); K.Tóth László: „Orosz...

folkMAGazin 2008/3  

A TARTALOMBÓL: Endrődi Péter: Holdfényben lapocka táncol; Csonka-Takács Eszter képriportja: Zerkula János (1927–2008); K.Tóth László: „Orosz...

Advertisement