{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 18

KODÁLY ZOLTÁN, A NÉPZENEKUTATÓ – II. Fotó- és dokumentumkiállítás a Hagyományok Házában Szakmai terv: Pávai István Székely dalok, ötfokúság „Hogy az ötfokú hangsor, annyi régi nép, talán minden népek zenéjének kezdete: nálunk is él és virágzik, 1907 óta tudjuk, mikor Bartók Béla először talált nagyobb tömegben efféle dalokat a Székelyföldön. Hol található? Amennyire azóta megállapíthattuk, az ötfokú dallamtípus otthonos az egész székely területen, a bukovinai csángószékelyeknél; nyomai vannak a Dunántúl és a felvidéki magyarság közt, egyszóval mindenütt, ahol még maradt valami a magyar népkultúra régibb rétegéből. Hogy ez a népkultúra valamikor egységes lehetett, azt valószínűvé teszi az a meglepő analógia, melyet a legkülönbözőbb, egymástól távoleső vidéken előkerült törmelékei mutatnak. Valamikor az úgynevezett magyar skálát tartották a magyar zene legjellemzőbb sajátságának. Ez már rég tévedésnek bizonyult. Ha ma keresünk oly sajátságot, amely a magyarok zenéjét megkülönbözteti minden más környüllakó népétől, a ritmus mellett elsősorban az ötfokú hangsor bizonyul ilyennek.” (Kodály Zoltán: Ötfokú hangsor a magyar népzenében, 1917–1929) „A kemény életviszonyok közt szigorgó székelynek mintha alig volna hangja az örömre. Legalább java dalolása a bánat, keserűség remeke. Vannak azért »fürge nótái«, közte az eltűnedező székely táncokra való zenék. De öröme fátyolos, inkább a néha kipattanó életöröm és humor, mint a gondtalan jókedv hangja. A székely dalokból és a hozzájuk többé-kevésbé közelálló más régi dallamainkból lassankint feldereng egy egységes magyar zenei nyelv képe, egy régi tradíciótól keményre csiszolt, monumentális

stílusé, amely, ha darabokban hevertéből összeszedjük és eggyé illesztjük, még nagy fejlődés indítója lehet.” (Kodály Zoltán: A székely népdalról, 1919) Gyjtés a háború idején „... mély hálával kell megemlékezni arról, hogy Vikár Béla örökét az utolsó 4–5 év alatt nem kisebb emberek, mint hazánk egyik büszkesége, a népzene legmagasabb, legrejtettebb, legfinomabb rétegeiben a geni intuitiójával otthonos zeneköltő, zeneakadémiai tanár, Bartók Béla és congeniális társa, Kodály Zoltán vették át. Ha kettőjüket, folkloristikus közbejöttével, a magyar kultuszkormány anyagilag kellőképp segíti, úgy gyűjtésük [...] Nemzeti Múzeumunk néprajzi és folkloristikai [...] osztályainak örök érdeme és büszkesége lesz. A gr. Teleki Pál eszméjének végrehajtásához szükséges tételes következmények ezek: 1) Mindenekelőtt egy oroszul és lehetőleg török-tatárul beszélő magyar drágomán tolmács... 2) Egy-két, az egész akciót a fogolytáboroktól bekért listák alapján a középponttól ökonomice dirigáló folklorista: Dr. Sebestyén Gyula és Vikár Béla. 3) Egy-két zenefolklorista: Bartók Béla és Kodály Zoltán. 4) Egy grammophon felvevő és gépet kezelő gépész. 5) Vagy 10.000 grammophon-lemez... 6) Anyagi költségek, a mennyi szükséges. Ki tudja azt előre kiszámítani.” (Seemayer Vilibáld, a néprajzi osztály igazgatójának levele a Magyar Nemzeti Múzeum Igazgatóságának, 1916)

Tyúkozás. Istensegíts (Bukovina), Kodály Z. felvétele, 1914

18

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2008/2  

A TARTALOMBÓL: Felföldi László: Pesovár Ernő emlékezete (1926–2008); Antal László: Drága Ernő bácsi!; Kárpáti Zsuzsanna képriportja: 40 éves...

folkMAGazin 2008/2  

A TARTALOMBÓL: Felföldi László: Pesovár Ernő emlékezete (1926–2008); Antal László: Drága Ernő bácsi!; Kárpáti Zsuzsanna képriportja: 40 éves...

Advertisement