__MAIN_TEXT__

Page 12

2008 – MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉV

Az én Mátyás királyom Nagytehetségű, lenyűgözően sokoldalú művész kortársunk, a Kossuth-díjas, és a közelmúltban Príma Primissima díjjal is kitüntetett Jankovics Marcell alkotásai évtizedek óta formálják valamennyiünk képi világát, történelemszemléletét. Filmjei, könyvei, kultúraszervezői tevékenysége a mai magyar kultúra szerves részét képezik. A mesebeli Mátyás király alakját is megformálta nekünk, rajzfilmjeiben és a három kiadást is megért gyönyörű mesekönyvében. – Hogyan alakult ki az Ön Mátyás képe? Milyen az Ön Mátyás királya? – erről kérdeztük Jankovics Marcellt.

N

em emlékszem pontosan, hogyan is kezdődött, de vannak érdekes, olykor furcsa kapcsolódási pontok az életemben. Az egyik még gyerekkoromból. Mikszáth Kálmánnak a Kisprímás című könyve, amit nagyon-nagyon szerettem, azt hiszem, hogy Harangi Jenő illusztrálta. Harangi úgy tér vissza később, hogy az első keresményemből egy sült pulykát, vagy libát ettem a Mátyás pincében. Akkoriban a Mátyás pince jelentette számomra az éttermek királyát. Aztán, sajnos, szégyen és gyalázat, a vadonatúj öltönyömben a comb az ölembe repült, és a pincérek kinevettek. Tizenkilenc éves voltam akkor. Sokszor visszatérő élményem volt ezután, hogy amikor a söröskrigliből föl-fölmeredtem, az üvegablakokon Harangi Jenő Mátyás történeteit láttam. Azt mondja: „itt járt Mátyás király, megevett hat tojást, látta aranytálon járni a kamarást”. Ilyen kis szövegek vannak rájuk felírva. A Kolozsvári bíró története is ott van, úgyhogy nekem ezek nagyon bevésődtek az emlékezetembe. Anynyira, hogy amikor illusztrálni kezdtem – először a film készült el, azután jött a mesekönyv –, nagyon kellett ügyelnem, hogy el tudjak szakadni e mintától. Megvolt nekünk A Magyar Nemzet Története című többkötetes mű, melyben Mátyás korát egy historikus festőtől való kép illusztrálta: Mátyás és Holubár párviadala, Mátyás viadala a legendásan nagy erejű cseh vitézzel. Ez a könyvélmény nagyjából egybeesett

12

azzal, amikor először olvastam a Toldit. Számomra Mátyás Toldi Miklóssá vált, mivel hogy ő is legyőzött egy cseh vitézt. Később tudtam meg Kríza Ildikótól, hogy Toldi személyét Mátyáshoz is kapcsolták, nem csak Nagy Lajoshoz. Már felnőtt koromban olvastam Bogáti Péter Halló, itt Mátyás király című ifjúsági regényét. Tulajdonképpen ugyanaz a cselekmény, mint az Egy jenki Artúr király udvarában. Hárman-négyen magyarok valahogy visszakeverednek Mátyás korába. A főhős, aki Magyar Benignánál, Kinizsi Pál özvegyénél él, egy nagyszerű papi személy, és hősi halált hal a mohácsi csatában. Nagyon szépen lekerekített dolog az egész. Romantikus, torokszorító élményt jelentett. Nagyon szerettem. Amikor 1970-ben elkészült a kis társasházbeli lakásom fönt a Tárogató közben – most úgy hívják, hogy Fekete István utca –, akkor előttem volt egy gazos, romos terület. Később kiderült, hogy ott állt valamikor Mátyás király nyéki vadászkastélya. Föllelkesített, hogy ennek romjaira van kilátásom. Harminc évvel később kapcsolatba kerültem egy civil társasággal, a Nyék-Kurucles Egyesülettel, amelyik elszánta magát, hogy rendbe hozza ezt a területet. Előbb régészeti feltárások voltak, majd ezek az egyesületiek egy nagyon helyes kis emlékművet állítottak oda. Persze, ezek a dolgok engem nagyon érdekeltek. Utána is néztem alaposabban és hamarosan ki is derült, hogy amikor Mátyás idejárt vadászni, nem itt hajtotta álomra fejét, hanem átlovagolt a budaszentlőrinci Pálos kolostorba, mert a Pálosok híresek voltak a jó boraikról. Az ő idejében a Pálosok már nagyon világias renddé váltak, már nem voltak olyan szigorúak, mint korábban. A kolostor maradványai hasonlóak a Budavári Palotában található vörös márvány faragványokhoz. Amikor 1978-ban a Kossuth-díjat kaptam az Országházban, akkor a legnagyobb és legpompásabb fogadást éltem át eddigi életemben. Egy két és félméteres töltött csuka volt az asztalon. Rögtön Mátyás király csukája jutott az eszembe. A Mátyás körüli kultuszban is szerepe van a halnak, csak ezt kevesen tudják. Amikor elkezdtem foglalkozni a szimbólumkutatással, könyveim közül az első a Jelképkalendárium volt. Ebben teret kap a hal szimbólum. Mátyás a Halak havának elején, Mátyás-napkor született, ezért lett Mátyás a neve. A Mátyás csukája történet is idekapcsolódik, mert Mátyás apostol ünnepéhez illeszkedően a magyar hagyományban is szerepet kap a hal. Mátyásnak Regiomontanus volt a házi csillagásza, és a király az asztrológiát komolyan vette. Az, hogy ő a Halak jegyében született, nem volt számára mindegy. Krisztus is a halak ura! Könnyen

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2008/2  

A TARTALOMBÓL: Felföldi László: Pesovár Ernő emlékezete (1926–2008); Antal László: Drága Ernő bácsi!; Kárpáti Zsuzsanna képriportja: 40 éves...

folkMAGazin 2008/2  

A TARTALOMBÓL: Felföldi László: Pesovár Ernő emlékezete (1926–2008); Antal László: Drága Ernő bácsi!; Kárpáti Zsuzsanna képriportja: 40 éves...

Advertisement