Page 10

Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje Vargyas Lajos 1981-ben publikált könyvének javított, s hangzó anyaggal kiegészített kiadása 2002-ben jelent meg a Planétás Kiadónál, illetőleg a Fonó Recordsnál. (CD-ROM változatát, amelyen a 2005-ös angol kiadás is szerepel, az Arcanum gondozta.) Az alábbiakban a szerkesztőnek a könyv bemutatója alkalmával – 2002 novemberében – elhangzott előadását közöljük.

V

argyas Lajos könyvéből idézek: „Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát közösségi művészetet... Ezért vannak szűk határai, de azon belül nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja, akármelyik nép akármelyik stílusáról van szó... Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta...” Az idézetből az érték szót emelném ki, ez adja a kulcsot Vargyas Lajos könyvéhez, amelynek célja ezen érték, zenei néphagyományunk közvetítése – a modern etnomuzikológia tudományos eszközeivel. Bartók Béla összefoglaló könyvét a magyar népdalról mintegy nyolcezer dallam ismeretében írta meg az 1920-as évek elején, Kodály Zoltán pedig „A magyar népzene” című tanulmányát kb. húszezer dallam alapján készítette el a harmincas években. A következő fél évszázad alatt a népzenei anyag nagy mértékben gyarapodott; Vargyas összefoglalása idején már százezer fölött volt az összegyűjtött és rendszerezett magyar népdalok száma, és rendelkezésére állt az általa jelentősen fejlesztett ún. „európai dallamkatalógus” is. Mindebből a hihetetlenül nagy anyagból – valamint az előd és kortárs kutatók munkásságának feldolgozásából – alakította ki mondanivalóját,

10

illetőleg könyvének kottaanyagát. A könyv méreteire jellemző, hogy csaknem ezer kotta szerepel benne, s közülük 433 hallható CD lemezeken. (A könyv jegyzeteiben pedig további utalások sora található tudományos publikációk kottáira.) A javított kiadás feladatai részben ebből adódtak: a kiadvány szerteágazó, sokrétű mondanivalóját és nagy mennyiségű vizsgált anyagát igyekeztünk bizonyos technikai megoldásokkal, a szöveg tördelésével, lábjegyzetek kialakításával minél áttekinthetőbbé tenni. Ezt segíti a könyv végére helyezett, összesen kilencféle mutató is. Elkészítettük a szokásos szótagszám-, kadencia- és helynévmutatót, az első kiadásban szereplő dalszövegmutatóba pedig bevettük a tanulmánybeli dallamokat is. A dalszövegmutató egyébként az ún. belső versszakokat is tartalmazza, az eltérő kezdősorú rokon szövegeket, illetőleg a távolabbi szövegvariánsokat pedig egymáshoz utalja. A szokásos mutatók mellett fontos volt a dallamgyűjtemény és a tanulmány összefüggésének listába foglalása is, mely a dalok sokszempontú tárgyalását teszi visszakereshetővé. A könyv ugyanis a dalok zenei tulajdonságai alapján vizsgálja népzenénket, a fejezetek más és más kritériumok szerint szólnak ugyanarról az anyagról, a dalok újabb és újabb összefüggésben mutatkoznak meg az

elméleti fejtegetések során. Ezeket az összefüggéseket a dallamgyűjtemény oldaláról is megvilágítja az általunk összeállított mutató. További hasonló eligazításul szolgál a tárgy- és névmutató. Egy javított kiadásnál az efféle munkák elvégzése magától értetődik. Itt azonban többről volt szó: voltaképpen az első, az eredeti kiadás megjelentetéséről. A jelen kiadás legfontosabb újdonsága ugyanis az, hogy Vargyas Lajos eredeti szándékát valósítja meg: a dallamgyűjtemény hangzó közlését tíz CD-lemezen. Már az 1981-es könyv is úgy készült, hogy a gyűjtemény hanglemezeken kapcsolódott volna hozzá – azért, hogy az olvasó ne csak az írásos alakra lefordított dallamokat (vagyis a kottákat) tanulmányozza, amelyek a tudományos elemzéshez nélkülözhetetlenek, hanem ismerje meg a dallamokat a maguk valóságában, eredeti hangzásában, hagyományos előadási stílusában. Vargyas ennek megfelelően a népzenei lejegyzéseket és hangfelvételüket egyaránt figyelembe véve válogatta ki gyűjteménye példa-anyagát. Ez az anyag a jelen kiadás során kis mértékben módosult. A CD-közreadás ugyanis megkívánt egy bizonyos elfogadható hangminőséget, a dallamokon ezért némi, a dokumentum-jelleget nem sértő, hangrestaurálást kellett végrehajtani. Néha azonban olyan változtatásokra is sor került, amelyek a dallamgyűjtemény kottáit és dalszövegeit is befolyásolták. Egy-két alkalommal pl. technikailag különösen gyenge versszakokat elhagytunk a dalok elejéről vagy a balladák végéről, vagy további hangzó versszakokkal egészítettük ki a dalt, olyanokkal, amelyek a korábbi kottán nem szerepeltek, a hangfelvételen viszont rajta voltak. Néhány esetben pedig a recsegő, zajos, torz felvételt kicseréltük jobban hangzó közeli dallamváltozatra (illetőleg annak kottájára). Vargyas Lajos két áji fonográf-felvételét is újabbakkal helyettesítettük, mégpedig az ő gyűjtése nyomán készült 1999-es felvételekkel (az egykorú áji Pátria-felvételek azonban megfelelőnek bizonyultak). Kisebb változtatásoktól eltekintve tehát tiszteletben tartottuk Vargyas válogatását, melyben az első szempont az előadásmód hagyományos értéke és frissessége volt, s csak másodsorban jött számításba a hangminőség. A tíz CD-lemezben meghatározott hangmelléklet méretei lehetővé tették, hogy az

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2008/2  

A TARTALOMBÓL: Felföldi László: Pesovár Ernő emlékezete (1926–2008); Antal László: Drága Ernő bácsi!; Kárpáti Zsuzsanna képriportja: 40 éves...

folkMAGazin 2008/2  

A TARTALOMBÓL: Felföldi László: Pesovár Ernő emlékezete (1926–2008); Antal László: Drága Ernő bácsi!; Kárpáti Zsuzsanna képriportja: 40 éves...

Advertisement