Page 42

KELETI SZÉL

III. Kárpát-medencei vőfélytalálkozó – 2007 Tisztelt násznagy uram, ismét megjelentem, Van már hadseregem, ezennel jelenthetem. Most már kiállhatok a csatamezőre, Törökkel, tatárral, véres menyegzőre. Amíg e tábort összeverbuváltam, Szép magyar hazánkat egészen bejártam. Voltam túl a Dunán, a bérces Erdélyben, Nagy magyar Alföldön, Kárpátok tövében. Zászlóm alatt van az egész ország népe, A magyar ifjúság nemzetünknek éke, Székely testvéreink, a kunok és jászok, Meglátják, hogy futnak tőlünk a kozákok... (Az ételt hordó legények felavatása)

„A hagyomány formái változhatnak, de lényege ugyanaz marad, amíg él a nép, amelynek lelkét kifejezi.” Kodály Zoltán gondolata jegyében harmadik éve már, hogy a „kis farsang” végén, András naphoz kapcsolódva, megrendezik Földesen a Kárpát-medencei vőfélytalálkozót. Azt mondhatjuk, hogy már kezd hagyománnyá válni nemcsak a helybeliek, illetve a szűkebb térség érdeklődő közönsége, hanem a meghívottak számára is. A mostani találkozóra mutatkozott eddig a legnagyobb érdeklődés. Sajnos az időjárási viszonyok és közbejövő betegségek miatt nem tudott minden vőfély eljönni. Azonban nagy öröm volt a szervezők számára, s a rendezvény népszerűségét is igazolja, hogy a vőfélyek körülbelül fele már harmadik alkalommal vett részt a találkozón. A cél továbbra is az, hogy a Kárpát-medencében fellehető lakodalmas szokásokat felvonultassák a nagyközönség, illetve a meghívottak előtt. A vőfélyek számára lehet ez egyfajta ’továbbképzés’ is, hiszen a két nap alatt van idő a beszélgetésre, ismerkedésre, szakmai kérdések megvitatására is. A sokszínűség bemutatásával a szervezők elsősorban arra szeretnék ösztönözni a ma is aktív vőfélyeket, hogy a példák alapján próbálják a helyi hagyományokat minél alaposabban felkutatni, s azt saját gyakorlatukban alkalmazni, ezzel is árnyaltabbá téve a jelenkori lakodalmas szokásainkat, koncentrálva a helyi hagyományokra. A III. találkozó programját is ennek a szellemében igyekeztek a szervezők megalkotni Gyönyörű Zsiga szakmai irányításával. A jól bevált, elmaradhatatlan programok (pénteken a vőfélyek bemutatkozása, csigacsináló, a szombati helyi hagyományos disznótor, földesi lakodalmas sütemények bemutatója és vására, néprajzi előadás, filmvetítés, fotókiállítás) mellett újításokra is törekedtek az eddigi tapasztala-

42

Gyurka Lucián – Magyarfalu (Moldva)

tok figyelembevételével. A színpadi bemutatók már délelőtt 9 órától elkezdődtek. Folyamatos óránkénti tematikus rendben követték egymást a műsorblokkok. A sort az erdélyi gazdák, vőfélyek köszöntője nyitotta, ezt a gyermeklakodalmasok bemutatója követte. A mostani találkozón bodroghalmi lakodalmast láthattunk a debreceni Hajdú Táncegyüttes ifjúsági csoportjai közreműködésével, valamint nagykunsági gyermeklakodalmast a Kisújszállási Alapfokú Művészeti Iskola Gyöngyöcskék és Kistücskök gyermekcsoportjainak bemutatásában. Minden évben más vidék jellegzetes lakodalmi viseletei jelennek meg a színpadon. Az első találkozón hajdúsági, a másodikon széki és nagyidai lakodalmas viseletek, szokások kerültek színpadra. Most a hegyközi és nagyecsedi lakodalmas bemutatásával folytatódott a sor. 2007-ben „Hegyközi lakodalmas” címmel jelent meg a Szeredás népzenei együttes és a Hegyközi Hagyományőrzők közös CD-je, melynek bemutató koncertje az esti műsorban volt látható. Szintén az esti programban láthattuk a nagyecsedi Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző csoport bemutatóját. Dancs Lajos gyűjtése nyomán állították össze a ’Nagyecsedi lakodalmast’, melyet 1955ben mutattak be Budapesten, a Nemzeti Színházban, ahol arany minősítést szereztek. 2006-ban, 50 évvel később Nagyecseden került bemutatásra a felújított műsor. A hagyományőrző csoport Rákóczi Kovács Gusztáv nevét 2007-ben vette fel, a kivá-

ló táncos, Népművészet Mestere tiszteletére. Ugyancsak újdonság a Kárpát-medence más népeinek bemutatkozása. Erre a találkozóra a Zakopáne környéki „Ziemia Suska” Népi együttes érkezett Lengyelországból, Sucha Beskidzka-ból. Ők szűkebb környezetük – Babie Gory – gurál lakodalmi szokásait állították színpadra. A hagyományosnak mondható bor- és ételbemutatók keretében is mindig más tájegységek ételeit lehet megkóstolni. Az érmelléki borok után, most egri borokkal ismerkedhetett a közönség a Hagymási Pincészet jóvoltából. A borkóstolóval egybekötött előadás mellé jól illett a Szeredás együttes és a Debrecenben működő Tabak Színház közös műsora: „Legényavatás, avagy egy kádárlegény hiteles története az 1900as évekből”. A finom italok mellett tájjellegű és disznótoros ételeket lehetett kóstolni a ’látványkonyhán’, ami szintén újdonság a programokban. A Fekete-Körös-völgyiek lakodalmas pánkót kínáltak. A lakodalmi kalácsok változatos formái kerültek bemutatásra. Évről-évre mindig más formában jelennek meg. A már ismert koszorú és szív alakú fonott kalács mellett az idén mézeskalácsból készült életfát láthattunk. De nagy sikere volt az Alföldön ismert és kedvelt jellegzetes lakodalmi grillázskészítményeknek is. Ehhez kapcsolódott a népi kismesterségek bemutatója. A grillázskészítők és mézeskalácsosok mellett kovács, vesszőfonó, fazekas, szövő és pipakészítő mesterek is be-

folkMAGazin 2008/1  

A TARTALOMBÓL: Halmos Béla: A legnagyobb élmény: három hónap Ájban; Kiss Eszter Veronika: Tanszékfoglaló és felelősség; Serfőző Melinda: Éle...

folkMAGazin 2008/1  

A TARTALOMBÓL: Halmos Béla: A legnagyobb élmény: három hónap Ájban; Kiss Eszter Veronika: Tanszékfoglaló és felelősség; Serfőző Melinda: Éle...

Advertisement