Page 14

BARTÓK BÉLA, A NÉPZENEKUTATÓ – VI. Fotó- és dokumentumkiállítás a Hagyományok Házában (befejező rész) Szakmai terv: Pávai István, közreműködött: Vikárius László A gyjtés eszközei és módszertana nál egy bizonyos, keleties színezetű, erősen cifrázott és impro„Már dallamok éneklésében is – főleg a kultúrától kevéssé fer- vizálás-szerűen előadott dallamfajtát fedeztem fel; 1913-ban tőzött parasztoknál – elég sok a cifrázás és az improvizáltság, Közép-Algériának egy Szahara menti falujában ehhez hasonúgy, hogy lejegyzésük a jó fülű, de ilyesmikben járatlan zenészt ló dallamstílust találtam; bár első hallásra feltűnt a hasonlóis zavarba hozhatja. A hangszeren előadott dallamokat a jó pa- ság, mégsem mertem benne mást látni, mint véletlen egyezést. rasztmuzsikusok annyira kicifrázzák, a cifrázatok és a tempó Ki gondolhatta volna, hogy a két terület közt levő több mint módosulásai annyira rögtönzöttek, tehát minden megismét- 2000 km-nyi távolság áthidalható volna okozati összefüggéslésnél változók, hogy lekottázásuk, ha nem is lehetetlenség, sel! Később aztán – egymás után – kiderült, hogy ugyanez a de legalább is roppant hosszadalmas. Egy-egy dallam lejegy- dallamfajta Ukrániában, Irakban, Perzsiában és a régi Románizése eltarthat akár fél óráig is. A folytonos ismétlés az előadót ában is közismert. Ekkorra már nyilvánvaló volt, hogy véletlen annyira elcsigázza, hogy tömeges lekottázásról szó sem lehet. egyezésről szó sem lehet, ez a kétségtelenül perzsa–arab eredeEttől eltekintve, a lejegyzés mégis csak hozzávetőleges, mert tű dallamstílus, egyelőre megállapíthatatlan úton-módon [...] a sok ismétléstől elfáradó muzsikus előbb-utóbb mégis csak egészen Ukrániáig hatolt föl. A másik példa számunkra még el-elhagyogatja a cifrázatok egy részét. (A minden szépet le- értékesebb. Már jó 25 éve tudjuk, hogy a legrégibb magyar néromboló találmányok kora, mintha valamivel úgy ahogy kár- pi dallamok legfőbb sajátsága egy bizonyos pentaton rendszer pótolni akarna bennünket a mérhetetlenül nagy pusztításért, és egy bizonyos, ún. »ereszkedő« dallamszerkezet. Bár az akkor nagyszerű eszközt adott kezünkbe: a fonográfot. Ennek segít- ismert kínai zene pentaton rendszere nem egészen egyezett a ségével néhány perc alatt a legcikornyásabb dallamot felvehet- miénkkel, dallamszerkezete meg éppenséggel elütő volt, mégjük a maga épségében, természetességéis – már akkor – valamilyen ázsiai zeneben, melynek lejegyzése a fonogrammkultúra nyomait sejtettük a mi pentatóról már könnyű munka.)” (Bartók B.: niánkban. És íme, a nemrég megismert A hangszeres zene folklórja MagyarorszáVolga menti cseremisz dallamok jórésze gon, 1911–1912) akkori sejtésünket igazolja: ugyanazt a „De nem elég a tökéletes tárgyi felszepentaton rendszert, ugyanazt az ereszrelés: éppoly fontos a minél tökéletekedő dallamszerkezetet, sőt még magyar sebb szellemi felszerelés. Hiszen az ideádallamok változatait is találjuk bennük. lis népzenegyűjtő valóságos polihisztor Hogyan és mivel magyarázhatók ezek az kell, legyen. Nyelvi és fonetikai tudásegyezések? Milyen úton-módon maradra van szüksége, hogy a tájkiejtés legaphatott fenn sok-sok évszázadon át, egyróbb árnyalatait is lejegyezhesse; koreo- A Magyar Tudományos Akadémia épülete, ahol mástól többezer km-nyire szétdobott Bartók népzenei rendszerezőmunkáját gráfusnak kell lennie, hogy a népi zenépeknél egy és ugyanaz a zenekultúra? végezte 1934-től ne és tánc közötti kapcsolatokat pontoEzekkel a kérdésekkel a népdalkutatás san leírhassa; általános folklór-ismeretek teszik csak lehetővé, legizgatóbb fejezetéhez érkeztünk, ahhoz a fejezethez, amelyet hogy a gyűjtő a népzene és a népszokások összefüggését a leg- »oknyomozó zenekfolklór«-nak neveznék.” (Bartók B.: Miért apróbb részletekig megállapíthassa; szociológusnak kell len- és hogyan gyűjtsünk népzenét, 1936) nie, hogy a falu kollektív életét meg-megzavaró változások- „1913-ban a bolgár tudományos akadémia néprajzi kiadványanak a népzenére gyakorolt hatását ellenőrizni tudja, [...] tör- inak XXVII. kötetében megjelent egy tanulmány [...] kottaténeti, elsősorban településtörténeti ismeretekre van szüksége; példákkal, melyeknek egy része 5/16-os, 7/16-os, hármas osz[...] idegen nyelveket kell megtanulnia; [...] teljesen kielégítő tású 8/16-os stb. dallamokat mutat be. [...] Mikor én ezeket a népzenekutató munkát egy ember nem is teljesíthet. Megkö- szokatlan ritmusokat, amelyekben annyira finom különbségek zelítően tökéletes eredményt talán munkamegosztással lehet- a döntők, először láttam (1927 után), alig tudtam elképzelni, ne elérni. [...] Végezetül pedig arra szeretném a gyűjtők figyel- hogy ezek csakugyan élnek! De aztán úgy rémlett, mintha a samét felhívni, hogy – ha már hangosfilmfelvétel nem valósítha- ját gyűjtésemben levő oláh anyagban is találkoztam volna ható meg – legalább fényképfelvételek készüljenek a közlőkről, sonló jelenséggel, de – hogy úgy mondjam – nem mertem ana játék- és táncjelentekről. [...] Ez is közelebb juttatja gyűjte- nak idején észrevenni! Régi fonogramm-lejegyzéseim közt volményünket a való élethez.” (Bartók B.: Miért és hogyan gyűjt- tak olyan táncdarabok, melyeket a legnagyobb lelki nyugalomsünk népzenét?, 1936) mal pl. 4/4-ben írtam le, egyforma negyedekkel – azaz hogy Leíró, összehasonlító, oknyomozó zenefolklór mégsem teljes lelki nyugalommal, mert odaírtam ezt a meg„Ha a legújabb módszerekkel végzett kutatás eredményekép- jegyzést: »az ütemnek vége cigányosan megnyújtva«. [...] Répen egy-egy zárt területet népzene szempontjából többé-ke- gi fonogramm-lejegyzéseimet azóta alaposan revideáltam: kivésbé jól megismertünk, következik a kutatás második része. derült, hogy az oláh anyagnak talán 5%-a is szintén ún. bolgár Össze kell hasonlítani az egyes területek anyagát egymással, ritmusban van. [...] Fontos [...] az a körülmény, hogy a törökés megállapítani, mi az, ami bennük közös, mi az, ami eltérő. fajta népek egy részénél nyilván megvan. [...] Kisázsiában szinVagyis a leíró zenefolklór nyomába az összehasonlító zenefolk- tén találtam ilyen ritmusféleséget, igaz ugyan, hogy csak olyan lórnak kell lépnie. Ennél az összehasonlító kutatásnál [...] sok- tánc-, illetve hangszeres zenében, amely valószínűleg nem ősszor meglepőbbnél meglepőbb jelenségek tárulnak elénk. Csak török, hanem idegen eredetű.” (Bartók B.: Az úgynevezett bolkét példát akarok idézni. 1912-ben a máramarosi románok- gár ritmus, 1938)

14

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/6  

A TARTALOMBÓL: Panek Kati: „Örömnapot adott nekünk az egek jósága...”; Orza Cãlin: Őrkőiek Budapesten; Andrásfalvy Bertalan, Paksa Katalin:...

folkMAGazin 2007/6  

A TARTALOMBÓL: Panek Kati: „Örömnapot adott nekünk az egek jósága...”; Orza Cãlin: Őrkőiek Budapesten; Andrásfalvy Bertalan, Paksa Katalin:...

Advertisement