__MAIN_TEXT__

Page 40

A hagyomány, a csipke, a szépség és a mai ifjúság... Csipkeverők a Szigeten Ki tudja miért, annak idején – talán beitt? Ahhoz, hogy lányaink-fiaink tiszEgy csipkefátyol látszott, gubódzó, kamaszos lustaságból – nemteljék és megértsék az ősiség, a gyökeamint a távol homályból gyémántosan aláfoly, hogy az „Ifi-parkba”, de még a konszorek szavát, ezzel együtt minket, hogy lidáltabb Egyetemi Színpad előadásaine növekedjen közöttünk tovább a szaegy messze kéklő, pazar belépő, ra sem, legfeljebb Pege Aladár kedvékadék, akár egy számunkra kissé extmelyet magára ölt egy drága, szép nő... rémnek tetsző helyre is be kell tudért mentem el. Azután meg jómagam (Kosztolányi Dezső) nunk lépni, nekünk „öregeknek” elazokhoz a szegény párákhoz tartozom, akiknek vajmi kevés közük van a kézügyességhez. Segédeszközök engedhetetlenül kezdeményeznünk kell. nélkül, talán még egy szál egyenes vonalat sem tudnék meghúzni, Így gondolhatta ezt Grád Judit is, amikor elhatározta: „El kell vinegyetlen kézimunkát, pláne csipketerítőt sem tudnék olymódon nünk a csipkét olyan helyre is, ahol a hagyományos értékeket vélelkészíteni, hogy azt bárki szépnek is nevezze... Nem cakkos, sok- hetően nem ismerik...” Csipkés-csapata és ő, nem kevesebb felkal inkább girbe-gurba lenne annak a széle, meg ráncos a közepe... adatra vállalkoztak, minthogy a csipkekészítés tudományát, ahol Ma, őszülő fürtökkel mégis megtettem azt a lépést, amely eddigi talán nem is talál majd szíves fogadtatásra, a Szigeten is népszerűéletemből – idáig legalábbis úgy gondoltam – végleg kimaradt. A sítsék, hogy itt is megismerhessék e látványos és különleges techni„csipke látására”, Grád Judit csipkekészítő népi iparművész és If- kát. Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem nagyon tetszik az júsági Tagozata meghívására immár felújult ifjonti hevülettel kint az „aszimmetrikus merészség”, ahogyan a csipkéslányok – előítélet jártam a „Szigeten”... Úgy gondoltam, elmesélem a tavalyi szép ide vagy oda, az „elhíresült” helytől vissza nem rettenve – kézműemlékezetes napokat. A Sziget Civil Falujában, a K3-as sátorban, veseket és civileket egyaránt meghökkentve, a szép kézműves haaz elmúlt esztendőben egy napra a textilek királynőjének, a Csip- gyomány, a csipkekészítés számára, uram bocsá’ olyannyira „máskének jutott a főszerep. Nagy legendák uralják ma a Szigetet. „Élő képpen” törnek utat... Még a levegővételről is el lehet feledkezrocktörténelem” – és idéntől talán elmondhatjuk – „élő csipketör- ni, olyan gyönyörűséges nézni, ahogyan abból a rusztikus, durva, barnás kenderfonálból, abból a szőrös, sprőd, „kéznyűvő csúfságténelem” is gazdagítja majd az eseményeket... ból” is milyen csodát, milyen plasztikus, ám mégis milyen légiesen könnyed kelmét tudnak elővarázsolni .... Csipkéből vert domborA csipkérl másképpen Mai fiatalok! Legyintenek lemondóan, mint annak idején nagy- művek azok, mintha áttört reliefek lennének. apáink, ükapáink korában is, sokan a mai „felnőttek”. Ebben nem Az ifjú csipkeverők életük egy részét, (vagy teljes egészét) a csipváltozott semmi. Azonban a generációk közötti nézeteltérés nem ke köré építik. Nem utolsósorban úgy érzik, hogy ettől különteheti semmissé az alkotó munkának azt az eredendő hivatását, legesebbek lesznek, megmutathatják kortársaiknak: „no lám, így hogy megváltoztassa az embert, hogy megújítsa önismeretét, hogy is lehet...!” A lányok, miután kirakodtak, belekezdtek a munkáfölnyissa a szemét. A kézügyességem, mint immár kitudódott, csu- ba. A mérnöki pontossággal megszerkesztett rajzolattal kezdődik pán nyomokban kimutatható. Ráadásul mai csirke sem vagyok, és minden. Az az alapja a készülő csipkének. Párban a verőkék. Már úgy tűnik, „magasabb művészetre” belőlem már soha ki nem te- ott tartanak, hogy a dolgozó párok útját berajzolhatják. Az arcolik... Igen. Joggal kérdheti a Kedves Olvasó: akkor mit keresek én kon összpontosított fegyelem, a figyelem fényessége ül. A csipke

40

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/4  

A TARTALOMBÓL: Lukasik Zsófia: Hagyományőrzés Magyarlapádon; Eplényi Anna és Bánffy Farkas: Magyarlapádi „Pontok”; Mikulai Dóra képriportja:...

folkMAGazin 2007/4  

A TARTALOMBÓL: Lukasik Zsófia: Hagyományőrzés Magyarlapádon; Eplényi Anna és Bánffy Farkas: Magyarlapádi „Pontok”; Mikulai Dóra képriportja:...

Advertisement