a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 34

Mire jó a táncjelírás? – avagy lelki segítség az újoncoknak, akik még ezután fognak ismerkedni ezzel a tudománnyal A Magyar Táncművészeti Főiskola 4. éves hallgatója vagyok. Az első három év minden félévében tanultunk kinetográfiát (=táncjelírást) Fügedi János tanár úrtól. Nemrég, a hatodik félév végén szigorlatoztunk belőle. Megkísérlem röviden összefoglalni, hogy mit tartalmaz ez a tantárgy, s én milyen előnyeit látom.

M

it tanultunk? Megismertük az irányok, magassági fokok, mozdulattípusok, lépések, ugrások, testsúlyáthelyezések, forgások, keringések, gesztusok, testrészforgatások, térmértékek, pozíciók, testrészek, ízületek, felületek, élek, érintések, tapsok, csapások, bokázók, hallható és nem hallható dinamika, vezetés stb. pontos értelmezéseit, altípusait és jelölésmódjukat. Le lehet írni a páros és az eszközös táncokat, sőt a térdelés, ülés, fekvés és akrobatika mozdulatait is. Látható tehát, hogy nem csupán a néptánc lejegyzésére alkalmas, hanem más színpadi vagy hétköznapi mozdulatok leírására is. A táncjelírás legtöbb hasznát a főiskolától távol, a hétköznapok hozzák. Néptáncot tanítok egy alapfokú művészeti iskolában. A táncjelírás tanulásának legelső és majdnem legfontosabb eredménye nálam az, hogy rengeteget finomodott a mozdulatelemzési érzékem. Egyre világosabban látom a tanítandó mozdulatok ösz-

Készült is egy érdekes felmérés profi és amatőr táncosok részvételével. A feladat az volt, hogy tanuljanak meg önállóan egyegy néptánc-motívumot vagy kis táncfolyamatot. Két részre osztották őket. Az egyik csoportnak archív felvételt adtak videón, a másiknak ugyanazon motívumokat tánckottán. A felkészülési idő elteltével be kellett mutatniuk, amit tanultak, amit videóra is rögzítettek. Azoknak a teljesítménye, akik jelírásból tanulták meg, feltűnően jobb volt, szemben a filmről tanulókéval, mert a tánckottából könnyebben meg lehetett érteni a mozgás fő vázát, fő tartalmi elemeit, s a mozdulatok ritmusát is jobban át lehet látni. Tanulság: kell a film, de kell mellé a jelírás is. Harmadik haszna a táncjelírás oktatása. Az alapfokú művészetoktatás központi tanterve szerint a kinetográfia kötelezően választható tantárgy, tehát ha adódik rá lehetőség, akkor bármikor tudja tanítani a táncpedagógus ezt a tantárgyat.

Kiskállói oláhos (Szabolcs vm.) Tit. 871. D MTA ZTI Ft. 255. 16. Lejegyezte: Lányi Ágoston

szetevőit, így én is egyre pontosabban fogalmazom meg azokat a gyerekeknek. A mozdulatelemzési készség nem csak a tánc átadását, hanem a befogadását is segíti. Könnyebbé teszi a táncegyüttesi tánctanulást, továbbá a főiskolai táncgyakorlat és módszertan órákon, továbbképzéseken és nem utolsósorban a táncházakban, táborokban való „táncértésünket”, mozgásértelmezésünket is. Sőt, kialakít egy olyan igényt, hogy vessük precízebb vizsgálat alá az archív filmeket; leassítva, a tanult szempontok alapján figyeljük meg. Második haszna konkrétan a tánckották leolvasása. Vannak pedagógust segítő nyomtatott kiadványok – módszertani jegyzetek, eredeti folyamatok leírásai, motívumfűzéseket és koreográfiákat közreadó könyvek –, melyekben szerencsére a pontosabb átláthatóság és értelmezhetőség kedvéért táncjelírás is található. Amikor tanítani szeretnénk, s előtte áttanulmányozzuk ezeket, akkor a szöveges részek elolvasása mellett jól és könnyen tanulhatunk/taníthatunk a táncjelírásból. (Persze az eredeti anyagot is ismernünk kell mellé, de a precíz megtanításukhoz nem elég megnézni filmen, s leutánozni, mert az valószínűleg elnagyolt lesz.) Itt említeném meg, hogy aki nem táncpedagógusként dolgozik, hanem hivatásos táncosként, szintén nagy hasznát veheti a pontos jelírásoknak, ha abból készül fel.

34

Negyedik haszna: a táncjelírás felhasználása néptánc órán. Ez nem ugyanaz, mint az előző pont. Van, aki a néptánc órákon is használja a táncírás alapjait. Lévai Péter módszere szerint, pl. ugrókötélpálya vagy hosszú, kacskaringós, megszakítás nélküli ugróiskola-pálya mellé itt-ott odarajzol a pedagógus néhány táncírás jelet, s elmondja a tanítványoknak, hogy azon a helyen melyik lábra, vagy milyen lábpozícióba, vagy milyen lábfőrészre kell lépni vagy ugrani, hol kell légbokázni stb. Lehet más színű krétával jelölni a jobb és bal lábat. Ezeket játéknak fogják fel a gyerekek, érdekessé teszi az órát, fejleszti a tanuló figyelmét, gondolkodását, Irodalom Fügedi János (1993): Tánclejegyző rendszerek I. rész A kezdetektől a reneszánszig. In: Táncművészet 1993, XVIII. évfolyam, 1–2. sz. 48–49. Fügedi János (1993): Tánclejegyző rendszerek II. rész A barokk és az újkor. In: Táncművészet 1993, XVIII. évfolyam, 3–4. sz. 49–51. Fügedi János (1993): Tánclejegyző rendszerek III. rész A 20. század. In: Táncművészet 1993, XVIII. évfolyam, 5–6. sz. 47–49. Fügedi János (2006): A táncnotáció hatása a mozgáskognitív képesség fejlődésére. In: Iskolakultúra 2006, 11. sz. 108–122.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/4  

A TARTALOMBÓL: Lukasik Zsófia: Hagyományőrzés Magyarlapádon; Eplényi Anna és Bánffy Farkas: Magyarlapádi „Pontok”; Mikulai Dóra képriportja:...

folkMAGazin 2007/4  

A TARTALOMBÓL: Lukasik Zsófia: Hagyományőrzés Magyarlapádon; Eplényi Anna és Bánffy Farkas: Magyarlapádi „Pontok”; Mikulai Dóra képriportja:...

Advertisement