folkMAGazin 2007/3

Page 20

BARTÓK BÉLA, A NÉPZENEKUTATÓ – III. Fotó- és dokumentumkiállítás a Hagyományok Házában Szakmai terv: Pávai István, közreműködött: Vikárius László Szlovák népzene „Feljegyeztem 120 dalt, 1/3-a határozottan magyar dal tót szöveggel. Ki is jelentették egyik faluban, hogy ők inkább magyar dalokat akarnak tanulni, ha nem is beszélnek magyarul. A »Körül van a csárda zárva« dalról meg kiderült, hogy egy Szabolcsban szolgáló tót lány hozta Gerlicére, s csak ugy raktak elé tót szöveget. Alighanem a többivel is igy vagyunk. Egy másik dalban meg a refrén mindig »csillágom, galambom« volt, a többi magyar. Sajnos nagyrészt csak fiatal énekeseket szerezhettem, de az a nehány vén alak egyetlen egy magyar dalt sem mondott el. Kétségkívül csak ujabb időben hódít ott ennyire a magyar dal. Mindenesetre ez olyan érdekes kérdés, melyhez, még több tanulmányt kell tennem ott a helyszínén épen a nyelvhatár közelében. Ezért majd Nyitrán is nemcsak magyar hanem tót embereket is fogok majd meghallgatni. Megtaláltam többek közt a »Piros almá«nak egy eddig ismeretlen, hoszszabb formáját (»Pri Prešpolku, pri čihom Dunajku« szöveggel.” (Bartók levele édesanyjának, 1906. aug. 15.) „Megkezdtem a fotografálást is... A dalgyűjtés – hála a papnak – illetve papoknak – elég szépen halad. Roppantul imponálnak a népnek – ellentétben a tanítókkal, és csakis ennek köszönhető az eredmény, különben a nép nem nyitná a száját énekre. És vonakodásának lélektani oka ez: azt hiszi, hogy szégyent hoz magára, falujára azzal, hogy énekel ilyen »országos gyász«ban. Nem pedig mintha ő maga csakugyan olyan végtelenül gyászolna. De a papja kedvéért megteszi, és méghozzá legvidámabban, kacagva. – Azt hiszem már csak 2 hétig maradok Hédelen; aztán más faluba megyek... Ha lesznek sikerült fotografiák, küldök.” (Bartók levele édesanyjának, Besztercebánya, 1915. aug. 2.) „... a »detvanská« vagy »valaská« néven ismert dallamok tk. egyetlenegy dallamnak nem is variánsai, hanem az improvizált előadás folytán keletkezett eltérő formái. Habár a feljegyzések szövegei mind pásztor-, vagy betyár-dalok, föltehető, hogy a régebbi időben ez a dallam képviselte a tótoknál a lírai-epikai szövegek, tehát a nem alkalomhoz kötött dalok zenéjét. Egyúttal ez a legspeciálisabb, valószínűleg legősibb tót parasztzene, melynek rokonai sem a többi szláv, sem a tótokkal szomszédos népeknél nem fedezhetők fel.” (Bartók B.: A tót népi dallamok, 1922)

Buşiţia, Bartók és Kodály (Biharfüred, 1918)

Román népzene „A falvak nagyon nagyok, de annyira szétszórtak, hogy együtt soha nem találni tíz vagy tizenkét háznál többet. Ez az, ami munkámat eléggé megnehezíti, mert a tucatnyi szomszédos ház rendszerint 4-8 kilométer távolságban van egymástól. Aztán: az emberek a magaslatokon laknak, nem közelebb, sőt nehezebben megközelíthető helyeken. Nincs mit tenni, minthogy az ember hívatja az énekeseket vagy hegedűsöket. Ha jönnek, jó; ha nem, minden munka kárbavész. Ennek ellenére 5 nap alatt 150 darabot gyűjtöttem, nagyrészük hegedű tánc vagy »havasi kürt«-jel (nagyon érdekesek).” (Bartók levele édesanyjának, Fehérvölgy, 1910. dec. 31.) „Hihetetlen, mennyi itt a népdal! ... Hogy micsoda arányban megy a gyűjtés azt a következő számok mutatják: eddig 110 henger; tegnapelőtt 4-től tegnap 5-ig szakadatlanul gyűjtöttem a 12–8-ig tartó éjjeli pihenőt meg ebédidőt kivéve; ez alatt 30 henger fogyott el 100 dallamnak.” (Bartók levele feleségének, Várhely, 1913. dec. 28.) „A következő eredmények vannak: Van 3-féle halotti sirató éspedig 2 a házban »la prevedj« (este az egyik, a másik nem tu-

Tánccal kapcsolatos térrajzok Bartók Rumanian Folk Musik I. című művéből (The Hague, 1967)

20


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.