Page 55

Khamoro

Nótás Szilágy

SÓVIDÉKI ZENEKAR

Lingara (FA236-2)

Fondor zenekar (FA235-2)

A borítót is rajzoló Szentandrássy István festőművész írja a nagyszerű roma zenekar lemezéhez: „A fény gyermekei vagyunk, vagytok. A nap zenéje, fénydallam, ritmus és szenvedély, bánat, bú és út, a nap felé. Ritmus, kham, szeretni, szerettetni, énekelni az esőben, a szivárvány alatt. A zenét, ami egyetemes, mint az óceánok hullámai, szívetekig ér és hallgatjuk – hallgatjátok – Nagyecsed, Mátészalka, Nyíregyháza, Balogh Béla, az erdélyi romák csingeráló ritmusában, azt a szívdobbanást, tűzritmust, ami hiányzik a város árnyékvilágában...”

Eddig példa nélkül álló kezdeményezést tarthat kezében a zenekedvelő. Egy lemezt, amely a szilágysági falusi zene gyöngyszemeit fűzi láncra, az ottani zene tiszta, egyszerű mivoltát emeli ki. Szilágyság a mai Erdély észak-nyugati területén helyezkedik el, nevét a Szilágy nevű patakról kapta. Történeti szempontból Erdély ezen részét Partiumnak nevezik, amely a török hódítás után Erdély és a Királyi Magyarország határán terült el. Dél-keletről a Meszes és az Almáspatak, Dél-nyugatról a Réz hegység, Északkeletről a Bükk, a Szamos, Észak-nyugatról pedig az Érmellék határolja, így a terület az Alföld és a hegyvidék összekapcsolódásánál található, ezért fontos kulturális-gazdasági közvetítő szerepet töltött be a történelem során. Ez a közvetítő szerep Szilágyság zenéjében is nyomon követhető: bár egyértelműen az erdélyi dialektushoz tartozik, de Szatmár, Bihar és az Alföld zenei vonásai is megtalálhatóak benne. A Fondor zenekar az autentikus népzenét játszó együttesek fiatal vonulatához tartozik. Tagjai huszonévesek, akiket összeköt a magyar népzene feltétlen szeretete, tisztelete és hű tolmácsolása. A zenekar a táncházakban felbukkanó muzsikák mellett elkötelezett híve a táncházmozgalom perifériáján lévő, méltatlanul elhanyagolt tájegységek nagyközönség elé állításának, ez volt a vezérelv a Nótás Szilágy lemez készítésekor is. A lemez átfogó képet ad a Szilágyságban élő vagy egykor ott élt (magyar, román, cigány, zsidó) etnikumok zenéjéről, szem előtt tartva a zenék táncrendben betöltött funkcióját. A felhasznált gyűjtések közül a szilágynagyfalusi, selymesilosvai bandák és a kárásztelki énekesek nótái állnak a középpontban, az autentikusan és a feldolgozott formában megszólaló daloknál egyaránt. Reméljük, hogy a felvételekkel ösztönözni tudjuk a táncházmozgalomhoz közelálló táncosokat, zenészeket, hogy nagyobb gonddal és érdeklődéssel forduljanak Szilágyság felé, hiszen a legfőbb cél minden egyéb mellett mégis az, hogy ez a partiumi tájegység a megérdemelt helyére kerüljön a táncházas zenék Pantheonjában.

Bál Felsősófalván 1980. december 26.

Csobánok Nótái (FA238-2) A felvételek Bálványosváraljai és szásznyíresi furulyásokkal és énekesekkel, helyszíni gyűjtéseken készültek, 1983 és 2000 között. Szerkesztette Juhász Zoltán, aki többek között ezt írja: „A lemez szerkesztésekor kettős cél vezetett. A népdaléneklést és furulyajátékot tanulóknak olyan közös példatárat kívántam összeállítani, melyben az énekes és hangszeres változatok egymást értelmezve segítenek eljutni a vidékre jellemző közös zenei lényeg megértéséig. A közös értelmezés és dallamkincs aztán a közös zenélésben válhat élménnyé.”

Tavaszváró Bonyhádon Március 14-én Bonyhádon tizenegyedik alkalommal rendezték meg a gyermektáncosok Tolna megyei találkozóját, amin nyolc együttes tizenhárom csoportja vett részt. A legkisebb korosztálynak Tolna megyében ez az egyetlen lehetősége, hogy szakmai zsűri előtt szerepeljen és sikerélményt szerezzen magának. A Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ színházterme zsúfolásig megtelt a rendkívül hálás közönséggel, amely szinte minden produkciót vastapssal jutalmazott. A műsor után, amíg a szakmai értékelés tartott, a gyerekek az előtéri táncházban szórakozhattak, a Bartina zenekar és Radák János néptánc-oktató segítségével. A zsűri hat produkciót jutalmazott. A Szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület két csoportja, a Dombóvári Belvárosi Általános Iskola, a Bogyiszlói Örökség Néptánccsoport, a Madocsai Hagyományőrző Egyesület utánpótláscsoportja, és a Bonyhádi Völgység Néptánc Egyesület gyermekcsoportja képviselheti a megyét a siófoki régiós fesztiválon. Sok sikert nekik! ifj. Szabadi Mihály

Fondor Zenekar: Krámli Kinga – ének, Csernók Klára – hegedű, Maruzsenszki Andor – hegedű, Papp Endre – 4 húros brácsa, Bobár Zoltán „Boby” – 3 és 4 húros brácsa, harmonika, Prihoda István – nagybőgő Közreműködik: Szabó Dániel – cimbalom, ének, Patonai Zsolt „Tüske” és Csernók Gabriella – tánc, csujogatás

Fekete Antal gyűjtéseiből 6. FECD 031 Archív felvételeink soron következő, 1980-ban készült darabján Sóvidék legkiemelkedőbb zenekara, az eredetileg Korondon élő és muzsikáló felsősófalvi banda muzsikál. Reméljük Fekete Antal e gyűjtése tovább árnyalja a Tamási Áron szülőföldjéről alkotott képünket. 1. Marosszéki 2. Marosszéki és szöktetős 3. Verbunk 4. Csárdás és szöktetős 5. Marosszéki 6. Marosszéki 7. Marosszéki 8. Szöktetős 9. Csárdás, cigánycsárdás és marosszéki 10. Verbunk 11. Verbunk és marosszéki Paradica Mihály (1925) – hegedű Paradica János (1953) – akkordeon Paradica János (1928) – cimbalom Rácz Béla (1955) – bőgő

VAJDASZENTIVÁNYI ZENEKAR Éljen a Magyar! Fekete Antal gyűjtéseiből 7. FECD 032 Kiváló muzsikusokat bemutató sorozatunk e darabján az erdélyi Marosmente egyik legkiválóbb zenekara, a vajdaszentiványi zenekar muzsikál. A modern kor hatása nemcsak a basszusgitáron, hanem a repertoáron is tetten érhető. Jó szórakozást! 1. Sebes forduló 2. Lassú 3. Korcsos 4. Cigánycsárdás 5. Verbunk 6. Sebes forduló 7. Csárdás és korcsos 8. Lassú 9. Korcsos 10. Cigánycsárdás 11. Keringő 12. Tangó 13. Dzsessz 14. Cigánycsárdás 15. Batuka 16. Verbunk 17. Sebes forduló 18. Lassú 19. Korcsos 20. Cigánycsárdás 21. Batuka Horváth Elek (1935) – prímás Bóné Sándor (1940) – harmónika Bóné Ferenc (1949) – harmónika Horváth Mihály (1930) – brácsa Tóni Árpád (1928) – cimbalom Demeter György (1940) – bőgő ifj. Demeter György (1965) – bőgő

55

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

Advertisement