{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 46

KELETI NÉPZENEI KUTATÁSOK I. rész – Előzmények, korábbi gyűjtések

A

magyar népzene ázsiai rétegeinek kutatása nagy hagyomá- szögezi, hogy: „A tapasztalat azt mutatja, hogy csak a finnugorok nyokra tekint vissza. Az alapkövet Bartók Béla és Kodály Zol- vettek át a törököktől, s nem fordítva”. tán rakta le a múlt század elején, akik a magyar népzene gyűjtéNe felejtsük el azonban, hogy a világ népei hosszú folyamat sose és elemzése mellett mindjárt az első lépéseknél megkezdték a rán alakultak ki, és alakulnak tovább ma is, ahogy a magyarság szomszéd népek és a rokon népek zenei kultúrájának vizsgálatát létrejöttében is a (feltehetőleg eredetileg sem homogén) finnugor is.1 Meggyőződésük volt ugyanis, hogy csak más népek zenéjé- komponensek mellett különböző török, szláv és más népek is jenek alapos ismeretében tudjuk lentős szerepet játszottak. Termegállapítani, hogy mi a spemékenyebbnek és tudományociális és mi az általános a masabbnak tűnik tehát, ha egyetgyar népzenében. És valóban, len őshaza helyett őshazákról fontos, hogy a kutatás ne szűbeszélünk, és az egyes kompoküljön le egy kisebb területre nensek után külön-külön nyovagy egyetlen államalakulatra, mozunk. Még átfogóbb módmert a népzene számos jelenszer, ha őshazákra koncentrásége areális természetű, és akár lás helyett nagy területek népa folyók vagy a hegyek, a zezenéit elemezzük összehasonne sem veszi figyelembe az orlító módszerekkel. Ismerkedszághatárokat, amikor egyik jünk meg most a magyar népországból a másikba lép. zenekutatás néhány lépésével, Számos publikáció tárgyalja melyek fokozatosan egy mind ma már a magyar népzenei ősjobban bővülő nemzetközi történet kérdéseit, de mivel az munkában teljesednek ki. Bartók utolsó gyűjtőútja, Törökország 1936. november őstörténet a történelemnek az Mint már említettük, maa része, ahol nincsenek írott források, nem meglepő, hogy egyes té- gyar részről az első jelentős keleti népzenei kutatás Törökországmákban a nevesebb kutatók is eltérő, néha éppen ellentétes állás- ban történt, amikor 1936-ban Ahmet Adnan Saygun kíséretében pontot foglalnak el.2 Azt napjainkban egyetlen komoly szaktekin- Bartók Béla népzenét gyűjtött. Ennek a kutatásnak volt egy spetély sem vonja kétségbe, hogy a finnugor népekkel való rokonsá- ciális apropója. A XVIII. század végétől az öntudatra ébredő magunk nem elsősorban genetikus, hanem főként nyelvi természetű. gyarság közgondolkodásának központjába került az őshaza kutaA népzenekutatók pedig különösen tisztában vannak azzal, hogy tása, az ázsiai rokon népek felkeresése. Ezzel összhangban a keleti noha a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, a magyar népzenei kutatás egyik fő célja még a XX. század első felében is a népzene egyetlen finnugor nép zenéjével sem mutat vitathatatlan zenei őshaza felfedezése volt. rokonságot. Bár Bartók Törökországban koncerteket és előadásokat is tarAz egyik kivétel a finnugor cseremiszek pentaton kvintváltó stí- tott, fő céljának a népzenegyűjtést tekintette.4 1936. november 2lusa lehetne, itt azonban bebizonyosodott a török csuvasok hatá- án érkezett Isztambulba, ahol egy napig a konzervatóriumban dolsa. Figyeljük meg, hogy mit mond a területen sokat gyűjtő Be- gozott, majd Ankarába utazott. A fővárosban három előadást tarreczki Gábor (1994, 89): a cseremisz területen „bizonyos csuvasos tott, néhány koncertet adott, sőt egy kisebb gyűjtést is végzett. Az hangtani jelenségek addig terjednek, ameddig a törökökre jellem- igazi kutatómunka november 18-án kezdődött, amikor Rásonyi ző kvintváltó dallamok”.3 Másrészt egyes obi-ugor medveünnep László tanácsára Dél-Törökországba utaztak, az Ankarához közeénekek hasonlítanak ugyan magyar siratókra, de mint látni fog- li Osmaniye környéki tengerparti területre, ahol néhány nomád juk, hasonló párhuzamok török és más népek zenéjében is találha- törzs téli szálláshelye volt. Noha mindössze 101 dallamot gyűjtöttók. Ugyanakkor több szál mutat török és mongol zenék felé, ami tek, Bartók mégis nagy jelentőséget tulajdonított ennek a kutatásérthető, hiszen különböző török népek nagy szerepet játszottak a nak.5 Nem véletlenül volt lelkes a gyűjtött anyagtól, hiszen erős kapcsolatokat fedezett fel a magyar és az anatóliai népzene kömagyarság, a magyar kultúra és népzene kialakulásában. A magyar zenei őstörténettel kapcsolatos kutatások kezdeti célja zött. Hallgassuk, mit írt: „Alig hittem füleimnek: uramfia, hiszen a magyar zene őstörténeti, genetikus kapcsolatainak feltárása volt. ez mintha egy régi magyar dallamnak változata volna. ÖrömömBartók Béla és Vikár László is a finnugoroknál kezdte keleti kuta- ben mindjárt két teljes hengerre vettem föl az öreg Bekirnek énetásait, majd mindketten a törökség felé fordultak, ahol a magyar két és játékát... A második, Bekirtől hallott dallam – megint csak zene rétegeihez hasonló dallamstílusokat találtak. Idézzük Bartók egy magyar dallam rokona: hisz ez már szinte megdöbbentő, gonBélát: „Finn-ugor – török hasonlóságokat először a Volga táján élő doltam magamban.” Tanulmányában pedig a következőket olvashatjuk: „A 78 énekes népek irányában kerestem, és onnan kiindulva végül Törökország irányában.” Bartók 1936-ban Törökországban egy jelentős kuta- dallam 43%-a, azaz 33 dallam tartozik az 1. és a 2. Osztályba”. Feltást végzett. A török anyaghoz írt tanulmányában egyebek között sorolja a dallamok tulajdonságait, majd arra a következtetésre jut, megállapította, hogy a „gyűjtött török dallamok mintegy 20 száza- hogy: „Ha összehasonlítjuk ezeket a tulajdonságokat a nyolcszóléka meglepő rokonságot mutat a régi magyar dallamokkal”. (Sa- tagos régi stílusú magyar dallamok tulajdonságaival, látjuk, hogy ygun 1976, V-VI). Vikár László és Bereczki Gábor pedig 1957 és ezek szinte szó szerint megegyeznek. Azon kívül, hogy a nyolcszó1979 között a Volga-Káma vidéken a finnugor cseremiszek, mord- tagos parlando török és magyar anyag között feltűnő hasonlóság vinok és votjákok után a török nyelvű csuvas, tatár és baskír né- van, többet is lehet mondani: az 1. osztály kilenc török dallama, pek népzenéjét térképezték fel. Vikár (1993, 33) tanulságként le- ill. variánscsoportja zömének van variánsa a magyar anyagban...

46

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

Advertisement