{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 41

Régi-új Guzsalyas táncház a Marczibányi téren Sok víz lefolyt azóta a Szereten és a Tatroson, mióta a Marczibányi téri Művelődési Házban az első csángó táncházat megrendeztük. (Az első nyolc évben magam is közreműködője voltam e programnak.) Zenészek, tánctanítók, jöttek és mentek, többször cserélt nevet az itt muzsikáló zenekar is. Egyvalami viszont 18 éve állandó: ez a táncház a moldvai és gyimesi csángó zenének és táncoknak ad otthont. Az intézmény felújítása miatt az ősz óta kényszerszünetet tartott a Guzsalyas táncház, februárban azonban újra indult a program. A féléves szünet alkalmat adott a szervezőknek és a közreműködőknek, hogy felfrissítsék, megújítsák a Guzsalyas programját. Selmeczi Márta, művelődésszervező: – A táncházban most két zenekar muzsikál, heti váltásban. A Szigony gyimesi táncházat tart, a Somos moldvait. A művelődési ház honlapján hónapról hónapra közzétesszük, mikor melyik zenekar játszik. Kerényi Róbert (Szigony): – Legfontosabb, eredeti célkitűzésünk nem változott. A Selyemgombolyítóban volt először olyan táncház, ahol egyetlen vidék, sőt, egyetlen település, Szék táncait lehetett táncolni az 1980-as évek közepén. Ez inspirált akkoriban engem. Mivel én a csángó zenével foglalkoztam, megszületett a Guzsalyas gondolata. A gyimesi zene és tánchagyomány páratlan lehetőségeket nyújt a táncházi szórakozásra. Egyaránt vannak benne kör-, lánc- és páros táncok, nagy változatosságban. Rendkívül gazdag ez az anyag, harmincnál is több táncuk van a gyimesieknek. A gyimesi táncokhoz ráadásul – szemben a moldvaival – énekelni is lehet. Benke Grátzy (Somos együttes): – A moldvai tánc divatos, sok helyen játsszák, sokan szeretnek táncolni rá. A széles közönséget vonzó moldvai táncházakban, ahol nagy a tömeg, a buli a fontos, a szórakozás, a nagy tér, a hangosítás, általában a könnyen befogadható dolgok. Ez felszínességhez vezethet. Annak is megvan a maga helye, szerepe. Én is zenélek ilyen szórakoztató táncházakban, de nekem nagyon fontos, hogy a moldvai zene és tánc ne csak ezen a szinten jelenjen meg. Mikor eljöttem otthonról, Moldvából, és Magyarországon táncházba kezdtem járni, sokszor gondolkodtam azon, mit jelent a tánc ott, és mit jelent itt. Otthon az egész heti kemény mezei munka, kapálás, kaszálás után más volt egy-egy mozdulat vagy tekintet jelentése. Hiába filmezi le és utánozza a megszólalásig pontosan a pesti táncos, amit látott, más lesz belőle. Ezért fontos ismerni, érteni a teljes kultúrát, ami a tánc mögött van. A Guzsalyasban lehetőségünk van arra, hogy a közönségünkkel személyes viszonyt alakítsunk ki. A csángók életét, kultúráját a maga teljességében szeretnénk közelebb vinni az ide járókhoz. Az igényesség, a minőség, a hagyomány iránti tisztelet része a Guzsalyas programjának. K. R.: – A gyimesi zene harmónia nélkülisége, szikár hangzása sokak számára elsőre nehezen emészthető. A mai zenei ízléstől távol

áll Zerkula Jani bácsi hegedűjátéka, éneklése. Ezzel együtt azt látom, hogy van közönsége a gyimesinek is, sokan kifejezetten ezért jönnek. A Guzsalyas ma az egyetlen hely, ahol egész estét lehet eltölteni a gyimesi táncokkal és zenével. A tánctanítás (Földi Lehel és Papp Eszter tanítanak) és a szabad táncolás is igényesebb, jobb így, hogy több idő van rá. Nyugodtan lehet követni a táncolók hangulatát, igényeit, ez nekünk, muzsikusoknak is jó érzés. Senki nem panaszkodik, mert kevés jutott a moldvaiból, vagy mert nem győzi kivárni, mikor kerül sor a gyimesire. Ez is jó hangulatot teremt. S. M.: – Az élő zenét, tánctanítást és a szabad táncolást kísérőprogramokkal is kiegészítjük. B. G.: – Az egyik első ilyen kísérletünk egy moldvai, farsangzáró hagyomány táncházi adaptációja volt. Szülőfalumban, Somoskán húshagyatkor a faluhoz közeli domboldalban tüzeket gyújtanak, hajnalig ott gyűlnek össze az emberek. Az égen ekkor vív meg egymással Csontkirály és Babkirály (vagyis a farsang és a böjt). A táncházban ezt adtuk elő dramatikus formában. Alkalmanként videófilmen is megnézzük a táncokat, archív felvételről, hogy a táncház közönsége ne csak a tánctanító (Fülöp Attila, „Zappa” és Zoltán Eszter) által közvetített mintát ismerje, hanem azt a sokszínűségében is egységes stílust is, ahogy egy-egy csángó faluban táncolnak. Beszélgetéseket is szervezünk olyan emberekkel, akik kapcsolatban vannak a csángó kultúrával. Első ilyen vendégünk a fiatal csángó költő, Iancu Laura lesz. Tartogatunk még meglepetést a nyárig. Szent György napról is megemlékezünk majd, pünkösdkor pedig megválasztjuk az idei pünkösdi királyt és királynét. S. M.: – Szeretnénk kihasználni mindazokat az adottságokat, amiket a „Marczi” kínál: az emberléptékű, hangulatos táncteret, és ha beköszönt a jó idő, akkor a belső udvart is bekapcsoljuk a programba. A Guzsalyas egyelőre ingyenes, egy pohár pálinkával is megvendégeljük a hozzánk betérőket. Várunk mindenkit, aki régóta ismeri ezt a programot, és azt is, aki e sorok olvastán kapott kedvet hozzá! Sándor Ildikó

11. Kőketánc énekes népi játék és néptáncvetélkedő – PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tizenegyedik alkalommal hirdeti meg az általános iskolások énekes népi játék- és néptánc vetélkedőjét. A jelentkezők a következő kategóriákban és korcsoportokban versenyezhetnek: 1. énekes népi gyermekjáték – nagycsoportos óvodások, alsósok; 2. néptánc – alsósok, felsősök; 3. szólótánc – felsősök; 4. népszokások – mindhárom korcsoport és lehet vegyesen is A jelentkezők ötperces műsorral léphetnek föl, a csoportok létszáma nem haladhatja meg a harmincat. A kísérőzenekarok életkora nem számít, élő zenei kíséret vagy a csoport önálló éneke jön számításba. A nevezés történhet egyénileg, csoportosan, iskolánként vagy művelődési egyesületen keresztül. A vetélkedőt 2007. május 12-én tartjuk az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben. A versenyt szakzsűri értékeli és véleményezi. A jelentkezési határidő 2007. április 12. Bővebb tájékoztatást a 063-8-378-552-es telefonon kaphatnak Szabó Gabriellánál. A jelentkezéseket a következő címre várjuk: Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, Köztársaság utca 132. 21220 Becse, a borítékra írják rá: Kőketánc; vagy elektronikus levélben a saboazs@neobee.net címre.

41

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

Advertisement