__MAIN_TEXT__

Page 38

Első lépések Fél évvel ezelőtt kezdtük el megszervezni azt a beszélgetéssorozatot, melynek első fontos állomása 2007. január 16-án a Zenetudományi Intézetben megtartott kerekasztal-beszélgetés volt. Az alábbiakban összefoglaljuk a beszélgetés témáit. Az ott elhangzottak szerkesztett változatát a folkMAGazin következő számaiban közzétesszük.

A

kerekasztal-beszélgetésen Sándor Ildikó néprajzkutató, Fügedi János néptánckutató, Dolinszky Miklós zenetörténész, Borsos Balázs ökológiai antropológus, Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetője, Verebélyi Kincső, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének igazgatója, Karácsony Zoltán néptánckutató és Felföldi László néptánckutató vett részt. Lapunkat Berán István és Eredics Júlia képviselte. Régóta szeretnénk magazinunkban koncentráltan teret adni azoknak az új „szellemi irányzatoknak”, amelyek egy „korszerűbb” hagyományőrzés felé mutatnak. Mégpedig olyan felfogásban, melyben a közösség természetes jegyeként viseli kultúráját anélkül, hogy annak alkotói – vélt kizárólagosságukat hirdetve – ideológiák mögé zárnák el a hagyományt.

A több, mint három évtizede létező revival mozgalom fontosságát és hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy intézményesült és máig jelentős tömegeket vonz. Mégis, mintha a „szellemi mecenatúra” kivonult volna mögüle. Pedig égetőek azon kérdések és fogalmi zavarok, amelyek tisztázása nélkül e revival mozgalom önmagáért valóvá válhat, s így további fejlődése nehezen elgondolható. Ezért szeretnénk, ha a Magyarországon elindult népzenei, néptánc, néprajzi tudományos kutatások eredményei bázisán új vitaindító felvetések, gyakorlati és elméleti módszerek kritikai párbeszéde alakulna ki. Olyan párbeszéd, amely új spektrumok felé nyit, mint az antropológia, szociológia, történelem- és természettudomány, hogy termékeny, fejlődőképes hozzáállást és gondolkodást alapozzon meg a gyakorlati oktatásban, a fiatal generációk bevonásával.

Képgyártó dinasztia Székelyudvarhelyen A Kováts-napfényműterem száz éve A huszadik század első évtizedében épült Székelyudvarhelyen, a Kossuth utca 21. szám alatt az a napfényműterem, amelyben egykoron id. Kováts István, majd ifjabb Kováts István, napjainkban pedig Kováts Árpád és felesége fényképezi a betérőket. A kiállítás első részében a kisvárosi „fényírda” sajátos miliője elevenedik meg, ahol a látogatók átélhetik az eredeti műterem különleges hangulatát. A nézők az itt készült felvételeket szemlélve valóságos „időutazást” tesznek, hiszen nem csupán az öltözetek és a divatstílusok mások korszakonként, hanem a fényképezkedők és az alkalmakat kísérő szokások is. A helyi fotográfusok lokálpatrióta polgárok és alkalmi fotoriporterek is voltak: egyéniségükből adódó érdeklődésből, hivatástudatból vagy a családi képvagyont féltőóvó megfontolásból rengeteget fényképeztek a műterem falain kívül. Székelyudvarhely, a híres iskolaváros kulturális és kézműipari központ, s a vonzáskörzetéhez tartozó falvak más és más arcukat mutatják a fényképeken. A székelyudvarhelyi műterem a XXI. század elején is eredeti rendeltetése szerint működik, s várja a magukat megörökíteni vágyókat. Pillanatnyi igény vagy hangulat szerint készülhet polaroid felvétel, digitális kamerával készített vagy historikus díszletek között, a nagygéppel felvett fénykép. A kiállítás érdekes a messziről jött látogatónak, de újdonságokat tartogat a helybélieknek és az erdélyieknek is, mivel eddig még soha sem látott felvételeket mutat be a közönségnek. A kiállítás megtekinthető: 2007. március 20-tól szeptember 30-ig a Néprajzi Múzeumban www.museum.hu • www.hem.hu

38

Megpróbáltuk körbejárni az olyan öszszekapcsolódó fogalmi csoportokat, mint az autentikusság, hagyományőrzés, az eredetiség és hitelesség, az improvizáció és alkotás kérdéskörei. Továbbá kitértünk a pedagógiai módszerekre a néptánc-, népzene- és népművészeti tárgyalkotás oktatásában. Végül az egyik legfontosabb témáról, a kritikai fórumok hiányáról beszélgettünk. Nem volt azonban idő beszélni az öszszes színpadi előadó-művészeteket érintő művészi alkotásról, esztétikai minőségről és értékről, s olyan tágabb fogalmakról, mint az identitás kérdése, a revival mozgalom és életmód a városi kultúrakutatás tükrében, illetve történelmi dimenziók és a generációk különböző megélt tapasztalatai. Azt hiszem, az első lépést megtettük, de az biztos, hogy e beszélgetéssorozat folytatást kíván, méghozzá egy tágabb publikum közreműködésével. Szeretettel várunk mindenkit szeptember 15-én, a XVIII. Országos Szezonnyitó Táncház keretein belül megszervezésre kerülő kerekasztal-beszélgetésünkre, ahol számítunk minden érdeklődő véleményére és felvetéseire. Eredics Júlia

XXI. KECSKEMÉTI NÉPZENEI TALÁLKOZÓ  A KODÁLYÉVFORDULÓ JEGYÉBEN  2007. SZEPTEMBER 2023. kodály után száz évvel Ünnepi hagyományőrző gálaműsor (2007. szeptember 21.) prímásverseny A 25 év alatti népzenész korosztály hegedűseinek fotókiállítás A helyszíni gyűjtések során készült fényképekből Fotópályázat díjazással beszélgetés a mesterekkel Neves magyar népzenekutatók beszélgetnek legkedvesebb „adatközlőikkel” zenéről, hagyományról, egymásrautaltságról. szakmai filmek vetítése A hagyományos zenei kultúra tárgykörében készült dokumentumfilmek és művészfilmek vetítése, beszélgetés az alkotókkal. rendhagyó órák A találkozó vendégei, adatközlők, népművészek rendhagyó órákat tartanak a város és a kistérség iskoláiban. a magyar népzene az irodalomban Felolvasó délután, mely valójában válogatás a klasszikus és kortárs magyar szépirodalomból, neves színművészek előadásában. tudományos tanácskozás Kodály Zoltán pedagógiai szemlélete a mai népzeneoktatásban táncház • kiadványvásár • népmvészeti sokadalom Agócs Gergely – Hagyományok Háza, Budapest (tel.: 1/225-6063) Toókosné Börönte Erika – Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét (tel.: 76/503-880)

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

Advertisement