BARTÓK BÉLA, A NÉPZENEKUTATÓ – II. Fotó- és dokumentumkiállítás a Hagyományok Házában Szakmai terv: Pávai István, közreműködött: Vikárius László Kalotaszeg népmvészete „Micsoda öröm: véges végig minden kapufán szekrényeim rózsái Hunyadtól Kőrösfőig. Kőrösfőn estefelé minden kapualjban 2–3 asszonyszemély varrottassal. Szorgalmas eredeti nép! ... Naponta zivatarok, tűrhető meleg, kápráztató népviselet.” (Bartók levele édesanyjának, Bánffyhunyad, 1907. július 5.) „Bartók látogatása úgy történt, körülbelül 1907-et számolt az év, az idő akkor. Az akkori Péntek György Gyugyi kőrösfői, aki foglalkozott a kalotaszegi faragott háziipari műbútor-készítésekkel, Bartók Béla zenemű tanárnak már azelőtt pár évekkel nagyon sok szép bútorokat készített. Úgy összes háló, ebédlőszoba berendezéseket készített neki. Eccer csak írta Bartók Béla, hogy el fog látogatni Kőrösfőre... Vót egy kis felvevő dalosgépje – én csak így tudom a nevit – s amit beledaloltunk, a géppel mind visszadalolta nekünk... Neki nem vót szabad két szék, hogy egyforma legyen, ahány szék, annyi kellett legyen a mintája. A székekre felakasztotta a kőrösfői melyrevalót. Olyan galambforma székhátak voltak. Az ízlésit nagyon jól tudom.” (Péntek Ferenc 60 éves, körösfői születésű, Nyárszó, 1954 októberében. Lejegyezte: Gurka László) A csángó népzene nyomában „Sajnos a háborús zavarok megakadályozták tervezett utamat Moldvába a csángók közé; talán jövőre megvalósíthatom, ez esetben kérni fogom az Önnél lévő, idevágó kérelmem kedvező elintézését.” (Bartók levele I. Bianunak Bukarestbe, 1913 novemberében) „Pár hét múlva hazajövök; itthon pihenek 2–3 hétig, és csak aztán megyek Moldvába 3–4 hétre. Bukarestből már ígértek ajánlólevelet. Remélem, lesz foganatja. Ott Moldvában van vagy 20 magyar falu. Talán el sem jutok valamennyibe!” (Bartók levele édesanyának, 1914. június 2.) Bartók pásztorfurulyán játszik (1908 körül)
A körösfői Péntek György Gyugyi, Bartók kalotaszegies bútorainak készítője
„Augusztusban pedig megyek Moldvába (csak meg ne verjenek aztán ott azért, mert magyar vagyok!). Ha esetleg olvassa majd, hogy egy magyar kémet elfogtak Bacău környékén, akkor az én leszek!” (Bartók levele Buşiţia Jánosnak, 1914. július 18.) „Az 1919-ben Magyarországra bevonult román hadsereg több katonáját beszállásolták hozzánk és köztük volt egy Csicsó Mihály nevű moldvai csángó, aki több bajtársát is elhozta. Ezekkel apám nagy kedvvel foglalkozott, és régies magyar nyelvüket, valamint népdalismeretüket rögtön tanulmányozni kezdte.” (ifj. Bartók Béla: Apámról, 1955) „...a román csapatok bevonulása augusztus első napjaiban Rákoskeresztúron éri. – Az átvonuló csapatok tagjai után a Rákoskeresztúron maradt egység, egy Bákó (Moldva) környéki zászlóalj 6 katonája megszáll Bartókéknál. A katonák közt lévő csángóktól Bartók több moldvai népdalt gyűjt.” (ifj. Bartók Béla: Apám életének krónikája napról napra, 1981) „Tegnap és tegnapelőtt két szép napom volt: két ún. »csángó« asszony volt itt Moldvából (Kelet-Románia): a csángók a léMoldvai magyar személy- és falunevek Bartók 1907-es csíki gyűjtőfüzetében
24