Page 13

Irány a webcsatorna! Beszélgetés Benkő András kobzos énekmondóval, a Sültü zenekar tagjával Benkő András régi zenész és népzenész – s nem utolsó sorban a folkMAGazin gyakori szerzője – az újdonságok iránt is fogékony. Újabban nem csak a kobozt szeretné minél többekkel megismertetni, hanem a webcsatornát is, különösen a népzenészekkel, mert meggyőződése, hogy ez az új médium nagyszerű lehetőség a bemutatkozásra.

fotó: Oláh Tibor

– Miként kerültél kapcsolatba a webcsatornával? – Ők vették fel velem a kapcsolatot, még pedig azért, mert az Interneten rákerestek a különleges hangszerek címszóra, s itt felfigyeltek a kobozra, s ezután rátaláltak a koboz.hu című honlapomra. Felhívtak, megbeszéltünk egy találkozót, s az interjú végül is egy Andrássy úti palotában készült a Kodály köröndön, ahol a stúdiójuk található. – Más népzenészt is bemutattak már? – Nem tudok róla. Az viszont egyértelmű, hogy főként zenészekkel foglalkoznak, s a webcsatorna szerkesztői, riporterei nagyon fiatalok, a jövő televízióját teremtik meg. Az is szellemessé teszi a műsoraikat, hogy néha direkt benne hagynak egy-egy bakit. A népzenészek számára fontosnak tartom ezt a csatornát, különösen, hogy munkatársai elmondták, lehet náluk jelentkezni zenei, de egyéb műsorokkal is, ráadásul szerintem a webtévézésé a jövő: korlátlan a műsoridő, nem lehet róla lemaradni, mert mindig elérhető, tárolja a műsorokat, amelyek bármikor lehívhatók. A webcsatorna nézettsége folyamatosan növekszik, az Internetet főként a fiatalok használják, s a népzenét és a világzenét a webtévén keresztül is el tudnánk juttatni ehhez a réteghez. Tematikus alportálok, sorozatok láthatók a csatornán, zenészportrékat is készítenek. Engem is a naponta jelentkező Zenészportréban mutattak be február 19-én a Walkman című műsorba illesztve. – Téged a Mokányos és a Csürrentő zenekarok alapító tagjaként, illetve vagy nyolc esztendeje a Sültü zenekar kobzosaként ismerlek, így meglepetésként ért, hogy a webcsatorna elsősorban énekmondóként mutatott be... – Mert szólistaként is fellépek, ami a kobzások esetében leginkább énekmondót jelent. E hangszer akkor fogott meg, amikor tíz éves koromban láttam Kobzos Kiss Tamást a Zeneakadémián muzsikálni. Tőle tanultam kobzolni az Óbudai Népzenei Iskolában, amelynek jó ideje már ő az igazgatója. Szerencsére e hangszer irodalma szinte az egész magyar történelmet felöleli az Árpád-házi királyoktól kezdve az 1848-as szabadságharcig, s Mátyás királyról vagy a török időkről épp úgy fennmaradtak énekek, mint például a kuruc korról.

– S hány féle kobzon játszol? – Három különböző hangolásút használok. A két mélyebb hangolású a moldvai csángó népzenéhez szükséges, vagyis ezeket a Sültü zenekarban szólaltatom meg, mert itt kísérőhangszerként funkcionál a koboz. A magasabb hangolásút pedig az énekmondáshoz használom várjátékokon, történelmi játszóházakban. Énekmondóként L. Kecskés András lantművésszel is gyakran fellépek. – A honlapodról tudtam meg, hogy Petrás Máriával is készítettél közös moldvai kazettát... – Igen, a „Veres az ég tovafelé” című anyagot. S ha már a honlapoknál tartunk, azért is jó lenne, ha a népzenészek, zenekarok, énekesek megjelenési felületet kapnának a webtévében, mert így még többen megismerhetnék őket, ráadásul e csatorna zenészportréját be lehet linkelni a saját honlapukra is. – Talán majd együtteseddel, a Sültüvel is láthatunk majd a webcsatornán, de az is érdekel bennünket, hogy a közeljövőben hol találkozhatunk veletek élőben... – Minden hónap első és harmadik szombatján moldvai táncházat tartunk a Fővárosi Művelődési Házban. A Táncháztalálkozón is zenélünk: szombaton az Aprók Bálján, fél öttől tíz pár moldvai, külsőrekecsini gyerektáncost, majd a Tündik Tamás által vezetett Napforgó Tánccsoportot és a Tündérkert Gyermekegyüttest kísérjük, továbbá a Táncháztalálkozó szombat esti, FMH-ban folytatódó táncházában is fellépünk. Május 20-án a Múzeumok Majálisán adunk koncertet a Nemzeti Múzeum kertjében. Március 2325. között, pedig közreműködtünk a tiszadobi Andrássy kastélyban megrendezett Moldvai Csángó Táncmulatságon is – e programnak a kezdetek óta állandó zenészei vagyunk. Mindezekről a www.koboz.hu és a www.sultu.hu oldalokon további részletek is megtalálhatók. – Mit szeretnél elérni kobzosként? – Terveim között szerepel hatékonyan közreműködni abban, hogy a kobozt minél többen megismerjék Magyarországon és határainkon kívül is. A kobza ugyanis évszázadokon keresztül használt, tradicionális hangszer, a magyar kultúra szerves része. K. Tóth László

13

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

folkMAGazin 2007/2  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: A pávazene mindenkié...; K. Tóth László: Pávaének; Kóka Rozália: Emlékszilánkok Kodály Zoltánról; Sándor Ildikó...

Advertisement