__MAIN_TEXT__

Page 34

– A kárpátaljai Visken születtél. Ez már határ túloldalán, milyen szörnyű lehetett nem a Magyarországgal határos részen taúgy élni az ottani magyaroknak, hogy itt lálható... van néhány kilométerre Magyarország, s Beszélgetés Pál István „Szalonnával” nem tudtak hosszú ideig átjönni. Különö– A román-ukrán határon van, a régi Máramaros vármegyében, Huszttól 18 sen 1989 előtt. Székelyföldön ezt nyilván kilométerre. A Tiszának a bal partján. Visk főként magyarok lakta megint másként élik meg a magyarok... település, de élnek ott ukránok, cigányok, oroszok is. Királyi ko- – Furcsa az egész, senkit nem áll szándékomban megbántani, de ronaváros címet kapott egykor. azok a magyarországi határmenti részek, ahol mi is laktunk, sok te– Általános iskolás korodig laktál ott, s utána mentetek Tiszapéterfal- kintetben elmaradottabbak voltak hozzánk képest. Persze amikor átjöttünk, mi volt az első lépés? Mentünk a boltba, s ideát minvára, ami a magyar-ukrán határon fekszik... – Igen, az már Ugocsa, most a nagyszőlősi járáshoz tartozik. Úgy dent lehetett kapni, jók voltak az utak, volt közvilágítás. Nálunk kerültünk mi igazából Péterfalvára, hogy ott egy nagyon erős kol- kenyeret tudtam venni, esetleg gumicsizmát, és ennyi! Órákig állhoz (tsz) működött, melyben Bíró Andor volt a tsz-elnök, aki ke- tam sorba például cukorért, ha nagyritkán hoztak. S azt láttam, reste azokat a magyar ajkú zenészeket, tanárokat, akik az ottani hogy itt minden van. De utána mindig jó érzés volt hazamenni, mert nálunk a magyarság olyan összeegyüttest tudnák vezetni. Ő kereste fotó: Györffy Árpád tartó, hogy soha nem támadt olyan meg édesapámékat. érzésem, hogy miért nem születtem – Ez a Tisza Együttes? én Magyarországra. – Igen. Apu a kijevi zeneakadémián – Mi jellemzi a kárpátaljai magyar végzett karvezetés szakon, évekig dolnépzenét? gozott a Kijevi Operaházban, s aztán – A kárpátaljai magyar népzenét igaszülei betegsége miatt hazajött, előzából a Szatmár, a Nyírség vagy akár ször Visken dolgozott, s aztán keaz Eger környékén játszó cigányzenerültünk Péterfalvára. Működött ott karok muzsikájához lehet hasonlítakórus, zenekar, tánckar, ugyanolyan ni, inkább ez az új stílusú zene marendszerű, mint a Magyar Állami Néradt fönn. Bartók eljutott szinte egépi Együttes. Édesapám a zeneiskola szen Viskig, de tovább már nem jött. igazgatója lett, s én ott kezdtem el heAz első koncertjét egyébként Nagygedülni. szőlősön adta, ma is emléktábla őrzi – Péterfalva nagyon pici, s mégis saját nevét. együttese, zeneiskolája van? Magam egy szatmári prímásnál, a – Igen, mert ez igazából egy nagyon nagypaládi születésű Murzsa Gyuláerős magyar vidék, nagyon szorgalnál tanultam. Családja híres zenészmas, munkás emberek lakják. Péterdinasztia volt a környéken. Gyula báfalva néhányszáz fős, de itt több falu csi már Újlakon muzsikált, éttermekkapcsolódik egybe: Tiszabökény, Farkasfalva, Péterfalva, Tivadar és Forgolány, valamint Nagypalád. ben, lagzikban, keresztelőkön, tehát hagyományos, prímásoknál (A három egykori szatmári Paládból Kispalád és Botpalád maradt szokásos módon kereste a pénzt. És én nála kezdtem el tanulni Magyarországon.) Ezeket kapcsolta össze a péterfalvi tsz, amely- magyar népzenét, s utána, mivel apu gyűjtött Kárpátalján a ruszinek elnöke nagyon hosszú ideig ukrán parlamenti képviselő volt noknál és a románoknál is, így megismerkedtem ezekkel a zenékaz orosz érában. Soha nem bántották azért, hogy magyar, s így kel is. De érdekes módon a legtöbbet Halmos Béláékkal jártunk fel tudott építeni egy olyan tsz-t, amelyhez hét gyár tartozott: a gyűjteni, mert igazából Kárpátalján a mi családunk olyasmi volt, MOM, a lencsegyár, az IKEA és négy téglagyár. A Szovjetunióban mint Erdélyben Kallós Zoli bácsi. Apu ismerte az adatközlőket, a péterfalvi tsz mintagazdaságnak számított, nálunk vidámpark a táncházasok eljöttek, ott aludtak nálunk, beültünk az autóba, s van a faluban, focicsapat, gyeplabdacsapat, tehát minden téren irány a zenészek. összeszedte az elnök azokat az embereket, akik a maguk területén – Mikor történt ez? a legjobbak és magyarok is. Akkortájt azonban még a foci volt szá- – 1989-90 környékén, 1993-94-ig. Sokan jártak ott: Vavrineczék, momra a legfontosabb. Világ éltemben focista akartam lenni. Ott Halmos Béláék, Virágvölgyi Mártiék többek között. válogatott szintig eljutottam, de aztán abbamaradt a focizás, és ak- – Akkor miként lehet, hogy mégiscsak Magyarországon kezdtél a népkor jött komolyabban a hegedű. Igazán a kapcsolódás Magyaror- zenével foglalkozni, amikor oda jártak ki hozzátok ezek a prímások? szághoz először egy kórusfesztiválon történt, eljöttünk Debrecen- – Mert amíg az ember otthon van, addig természetesnek veszi, be, a Bartók Béla Kórusversenyre, ahol a résztvevők között Péter- ami ott van. Akkor tudatosult először bennünk, hogy a népzene falva volt a legkisebb település, a következő a Melbourne-i vagy a milyen érték, és meg kell őrizni, amikor eljöttünk. Ahogy amíg az moszkvai rádiónak a gyermekkara volt. S mi jöttünk Péterfalváról, embernek egészsége van, addig nem érzi azt, hogy arra szüksége is s legyőztük az összes együttest a népzenei kategóriában, klasszikus lehet. És itt láttuk, mikor átjöttünk ide, hogy ez igenis el fog tűnzenében pedig különdíjasok lettünk. Igazából ez volt az első nagy ni. S akkor mentünk haza, s már az se volt elég, hogy gyűjtések áttörés. Akkor láttuk már, hogy Magyarországon népzenét játsza- vannak, meg is kell ahhoz tanulni játszani, hogy jobban fönn tudnak. 1992-ben apu áthozott Sarudra, ott megismerkedtünk Rónai jon maradni. Akkor kezdtem, 1994-ben, a zeneiskolában tanítaLajosékkal, a Tarisnyás Zenekarral. Akkor még a bagi együttesnek ni, 14 évesen. voltak ők a kísérő zenekara, abban a táborban kezdtem el népze- – Táncház akkor Kárpátalján nem létezett, ugye? – Nálunk ez most is kezdő stádiumban tart. Kárpátalján van népnét hegedülni. Ott találkoztam először magyar népzenével. – Hogy éltétek meg ezt a határhoz közeli helyzetet? Ahányszor me- zene- és néptánc tábor, aminek az első lépése az volt, hogy 10 évgyek át Erdélybe, arra gondolok, hogy Nagyvárad mindjárt ott van a vel ezelőtt megépült a tábor. Ehhez kapcsolódóan, mivel apu Be-

Örömzene

34

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

Advertisement