Page 30

Az őskori halász-vadász és gyűjtögető Mindkét név ugyanabból a hét hangéletmódot a tudatos élelemszerző mesból épül fel és három tagra osztható: terségek kialakulása váltotta fel, az – A kezdő szótag azonos, Pa vagy Pá, Pásztorok, parasztok állattenyésztés és a növénytermesztés. ami ősi eredetű szó. Akár fej szavunk E két tevékenység – mai ismereteink szerint – a neolitikum óta léte- „ugorkori” alakjának (pe) mély hangrendű változata is lehet. Ebből zik. Az egymást kiegészítő mesterségek biztosítják a növényi és állati képezhetők papa, pápa, pap stb. szavaink, melyek a csoportjukból, eredetű táplálék egészséges arányú termelését. A pásztorok és parasz- gyülekezetükből kiemelkedő férfiakra, főnökökre vonatkoznak. A keztok által megvalósuló harmonikus gazdálkodást a kultúra alapjának dő szótag tehát magas rangú, vezető pozíciójú férfira utal. tekinthetjük. – Mindkettőben megtaláljuk az SZT hangcsoportot, ami a magyar Rólunk, magyarokról az a nézet terjedt el, s él ma is a köztudatban, nyelvben a tevékenységre, igére utal: például dagaszt, meneszt, hahogy őseink nomád pásztorokként érkeztek a Kárpát-medencébe, ezért laszt, ereszt stb. nem is ismerhették a növénytermesztés gyakorlatát. Ezt a kultúrát, – A harmadik tag az R hang, ami a két névben eltérő formában muszókincsével együtt – a nyelvészek szerint – a szlávoktól vették át. A tatkozik. Az egyik esetben a kísérő magánhangzó előre kerül (oR), nomád pásztornép elméletét korabeli írásos forrásokat felhasználva al- aminek változatai úr és őr szavaink, melyek világosan utalnak a pászkották meg a XX. században, az akkori magyarellenes közhangulat- tor tevékenységére, aki ura is és őre is a nyájnak. ban. Az adatok jórészt arab nyelven írt korabeli forrásokból származ- Ennek ellenkezője a hátul hangzós Ra alak, ami az ősi kultúrák Napnak, melyeket azonban érdemes alaposabban megvizsgálni. istenének neveként ismert. Földrajzi nevek között, így például KárIbn Ruszta és Gardízi írásaiban egyebek között ezeket olvashatjuk pát-medencei helynevekben is gyakran találkozunk napisteni névválőseinkről a 900-as évek elejéről: „Sátraik vannak és együtt vonulnak tozatokkal. Ilyenek – többek között – a Tátra, Mátra, Rám, Nyitra, a takarmánnyal, valamint a vegetációval.” Később: „A magyarok or- Rakamaz, vagyis hegy, víz és helynevek is. szága bővelkedik fákban és vizekben. Földjük nedves. Sok szántóföld- Az égi tűzgolyóból érkező naperő ősi nevére ragyogás szavunk emléjük van.” kezik vissza. Ezek az idézetek egyáltalán nem támasztják alá a nomád életforma A növénytermesztés pedig legnagyobbrészt a napenergiától függ. feltételezését, sőt éppen azt bizonyítják, hogy jelentős mezőgazdasági A két tevékenység és életforma nevének hasonlósága arra utal, hogy az tevékenységgel lehet számolni az adott korban Magyarországon. Az állattenyésztés és növénynemesítés együtt, egy időben jött létre. első idézet lényege az, hogy az új hazába költöző honfoglalók és több Erre valószínűleg az utolsó jégkorszak elmúltát követő felmelegedés százezres, milliós állatállományuk áttelepítéséhez biztosítani kellett adott lehetőséget, amikor a mediterrán térségek felől a vadon termő az élelmezést, ezért vonultak takarmánnyal felszerelve. Ezt a takar- gabonafélék terjedése megindult Európa közepe felé, nyomában az azt mányt természetesen előre megbecsült mennyiségben meg kellett ter- fogyasztó patás állatok csordáival. melni, ami tudatos, tervszerű gazdálkodás nélkül elképzelhetetlen. Ebben a történelmi időben pedig még a latin nyelvről sem beszélheAz indulás idejét és az útvonalat pedig úgy tervezték meg, hogy lehe- tünk, nem hogy szlávról vagy románról! tőleg mindig legyen legeltetésre alkalmas terület, vagyis követték a ve- Idővel, a szükséges szakosodás eredményeként a két tevékenység és életgetációt. A hivatkozott források tehát nem igazolják a nomád pász- forma véglegesen elkülönült egymástól. tornép hamis képzetét, sőt, éppen ellent mondanak annak. Ráadásul A pásztorok kisebb csoportokban nagy területeket jártak be, miközugyanezektől a szerzőktől később ezt is olvashatjuk, éppen a szlávok- ben szembe kellett nézniük a természeti körülmények nehézségeivel. ról: „A szlávok országa lapályos és erdőkben gazdag. Szőlőjük és ve- Gyógyítaniuk kellett állataikat, ismerniük kellett a környező világot. téseik nincsenek.” (A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortár- Szabadban élve jól ismerték az égitestek, a Nap a Hold és a csillagok sak és krónikások híradásai. Győrffy György szerk., Gondolat Kiadó járását, ismerték az idők változásainak jeleit. Gyakran voltak magukban, a felmerülő nehézségekre maguktól kellett megoldást találni, 1958. 52-58.) Nem tűnnek megalapozottnak azok a nyelvészeti megállapítások sem, ami állandó, elmélyült szellemi tevékenységet igényelt. melyek szerint például paraszt szavunk a szláv proszt átvétele volna, A paraszti tevékenység helyhez kötött, sokan végzik együtt ugyanazt a vagy – mint írják – pásztor műszavaink többsége román eredetű len- munkát. A kialakult életforma emberöltők sokaságán át változatlan. ne. Ha a két élelemszerző tevékenység nevét egymás mellé írjuk, az A felmerülő problémákra mindig tud valaki választ adni a csoporton belül, így nincs késztetés szellemi megerőltetésre. Az együttmunkálkoanagrammaszerű hasonlóság szinte mellbevágóan tűnik elő: PáSZToR - PaRaSZT. A két név ugyanúgy párja egymásnak, ahogy dást rendszerint közös tevékenységekkel, énekléssel, mesemondással tea növényi és állati eredetű táplálék is párt alkotva válik egésszé. Egyik szik változatossá, ami nem segíti elő az elmélyült magányos gondolbelőlük csak fél, mint ahogy fél lába van annak, akinek egy lába van, kodást. fél szeme az egyszeműnek és így tovább... Pásztorok és parasztok között ritkán került sor házasságra, ami érthető, hiszen olyan gyökeresen különbözött a két életforma egymástól, hogy egyikből a másikba szinte lehetetlen volt az átjárás. Egy pásztorcsaládban felnövekedett leány vagy fiú, a szükséges ismeretek híján, szinte idegenként került volna be a paraszti háztartásba, és fordítva ugyanígy. Ez később, a falusi életforma kialakulásával sokat módosult. A paraszti tevékenységhez állattartás is járult; tehenet, disznót, baromfit a háznál tartottak. A falu csordáit, csürhéit, kondáit és nyájait legeltető pásztorok családja pedig jelentős kertművelést folytatott, így a két csoport tevékenysége sokban közeledett egymáshoz. Ekkor az átjárás már könnyebben megvalósulhatott, de mégsem vált szokássá a vegyes házasság, mert hiszen a mondás maradt a régi: guba gubával, suba subával. Kozák József

Őskultúra-teremtők

30

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

Advertisement