Page 28

Megtalált szavak Tanárként Moldvában – Csoma Gergely új kötetéről A szerző szobrászművész, fotóművész, három évtizede járja a moldvai magyarok falvait. A nagy öregek, Domokos Pál Péter, Lükő Gábor, majd Kallós Zoltán nyomdokain haladva, 1988-ban a Moldvai csángómagyarok című, megrázóan igaz fotóalbumával hozott hírt a Keleti-Kárpátokon túl élő, elfeledett, elvetett testvéreink huszadik századi mindennapjairól. Moldvai csángók címmel, Japánban is megjelent a kötete 1995-ben. Majd a Moldvai csángómagyarok szerelmi varázslása következett, 1997-ben. 2000-ben a Varázslások és gyógyítások a moldvai csángómagyaroknál című kötete jelent meg. 2004-ben az Elveszett szavak című könyvével rendítette meg a lelkünket. A Megtalált szavak c. kötetet az Agroinform Kiadó (1149 Budapest, Angol u. 34., tel.: 06-1-200-5144) adta ki 2006-ban. 2006 karácsonya előtt, a Lakatos Demeter Csángómagyar Egyesület ünnepi összejövetelén felmutatta a legutóbb megjelent kötetét, s így szólt a hallgatósághoz: – Bemutatom az utolsó könyvemet. Kis zavar támadt köztünk, majd többen kacagni kezdtünk. Gergő figyelmet kért, s néhány mondatban felvázolta a könyve megjelentetése kapcsán elszenvedett nehézségeit, megaláztatásait. Az úgymond „szenvedések” hallatán ismét csak derültünk, mert köztudottan jó néhányan ültek a teremben, akik régebben vagy a közelmúltban hasonló történetek „hősei” voltak. Az ünnepség elnyúlt, nem volt módom az „utolsó” jelző tisztázására, a könyvet is csak az ünnepek elmúltával vehettem a kezembe. Most, hogy elolvastam, újra és újra visszalapozok benne, mondatokat keresek, a fényképeket nézegetem, szinte nem tudom letenni, nem tudok elszakadni a hőseitől. Mi ez a könyv? Régen olvasott remekművekhez hasonlítgatom. Gárdonyi műve, a Lámpás jutott eszembe, majd Csingiz Ajtmatovtól Az első tanító. A fájdalomból, küzdelmekből, nagy csalódásokból, s apró örömökből született mű főhőse – maga a szerző. A könyv műfaját dokumentumregényként határozta meg. 2002 őszén Csoma Gergely a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének felkérésére elutazott Moldvába, hogy a legkeletibb csángó településen, Magyarfaluban, ötven év kihagyás után, megszervezze és kezdje el a magyar nyelv iskolán kívüli oktatását. Vele egyszerre más moldvai falvakban is dolgozni kezd egy tucatnyi lelkes önkéntes, ők moldvaiak vagy erdélyiek. Egerekjárta, bűzös, omladozó parasztházban kap helyet Magyarfaluban a „magyar iskola”. Alapterülete mindössze tizenhat négyzetméter. Nincs tanári lakás. Kezdetben nincs pad, nincs asztal, nincs tábla, nincs füzet. Gyerekek volnának. Őket azonban a román tanáraik, a plébános, a milicisták tilalmai ellenére, a szülők félelmei, és szörnyű bizalmatlansága ellenére be kell csalogatni az iskolába. Az első délután három kisgyerek óvako-

28

„Magyarfalusi tanítványom tollbamondás után, füzetével.” fotó: Csoma Gergely (2002 november)

dik be a „magyarhoz”. Nincs hová leülni, hát játszanak, énekelnek a szabadban. Másnap már heten jelennek meg. Játék, mese, beszélgetés, ének, mindez magyarul. Írni is kellene már! Az udvar lágy sarába karcolják a betűket. Egy időre egy felfordított lovasszán lesz az iskolapad.

Végre, nehéz hetek után elkészülnek a kis padok, az asztalok. Nagy a tanár és a gyerekek öröme. Egyre többen jönnek délutánonként. Már harminckilencen vannak! Nem férnek be egyszerre a parányi szobába, két csoportba kell osztani őket. Lesznek „kezdők” és „haladók”. Mesék, versek,

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

Advertisement