Page 14

Barátság két emberöltőn át... dr. Kaposi Edit – Keszler Mária 1923. 02. 16. – 1925. 02. 16. Azonos érdeklődési körünk a Soli Deo Gloria (SDG) Református Diákszövetség és a cserkészet sokrétű tevékenysége keretében alakult ki. Mindkét intézmény tagjai a népi mozgalom hívei voltak. Sok lelkes fiatalt nyertek meg a népdalozás örömének, s felkeltették a népművészet különböző ágai iránti érdeklődést is. Varázslatos élményt nyújtottak Balla Péter – napjainkban már legendás hírű – szombat délutáni népdal-, zsoltár- és kórustanításai (Kodály, Bartók). Edit a kelenföldi, én pedig az újpesti szervezet tagjaként gazdagodtunk a felemelő új ismeretekkel. „Kis” SDG-sként, majd vezetőként teljesítettük a reánk bízott feladatokat. Edit a Magyar Cserkészleány Szövetség Központ munkatársaként, én pedig az Újpesti Református Egyház cserkészleány-csapatának vezetőjeként.

S

zemélyesen 1942-ben, az akkor megalakított Levente KözponA háború után, 1945-ben Elemér bá’ gyűjtötte össze leghamati Művészegyüttesben találkoztunk. Az együttes művészeti ve- rább az együttesét. A fellelhető tagokkal március 15-én, a Nemzeti zetője, Muharay Elemér egyénisége a népművészet iránti elkötele- Parasztpárt ünnepségén már műsort is adtak. Meglehetősen moszettség biztosítéka volt. Ebben az évben Németországban és Olasz- toha körülmények között nyár eleje óta rendszeresen próbáltunk, országban nagy nemzetközi a „nagy bemutatónk” előadáifjúsági találkozókat szervezsára készültünk. A Nemzetek, melynek központja Weti Színházban 1946. március imar és Firenze volt. Edit a 4-én megtartott díszelőadás a Levente Központ szervezésé„Népi Ének-, Tánc- és Játékben bekerült a Muharay Eleegyüttes hivatalos bemutatómér által vezetett, népi színjának számított, melyet széjátékokkal foglalkozó kultuleskörű érdeklődés kísért. A rális küldöttségbe. A próbák nagy sikert aratott bemutatót alkalmával az előadások siélénk sajtó-visszhang követte. kere mellett lelkesen áradoA számos elismerő dicséret zott Weimar, Firenze, Róma felhívta a kulturális élet veés Velence világhírű műemzetőinek figyelmét a népműlékeiről. Az élménybeszámovészet kiemelkedő jelentősélókat mi „újoncok” szájtátva gére. Jó szívvel idézem közühallgattuk. Igen tiszteltük és lük a „Jövendő” kritikusának Keszler Mária és dr. Kaposi Edit megszerettük őt nagy tudása, szavait: „A Muharay Együttes vezető egyénisége, szervező és pedagógiai érzéke, színpadi (például bemutatója után büszke örömmel hagytuk el a Nemzeti Színházat.” a „Királyfi házassága” című darab gazdalánya szerepében nyújtott) 1945 után országszerte is felfigyeltek a népművészet jelentőséalakításai miatt. A Központi Együttes a fővárosban és több vidéki gére, s színpadi megjelenítésére is, a debreceni Szolnoki kezdemévárosban, például Kecskeméten aratott szép sikert. nyezésére különböző hivatalos rendezvényeken már néptáncokat Elemér bá’ arra törekedett, hogy minél több tehetséges embert is bemutattak. győzzön meg az egyes részlegek irányítására. Ez egyben a siker bizEdit 1943-ban iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetosítékának záloga is volt. Az ének- és zenei részleg vezetésére Balla tem Bölcsészettudományi Karán a néprajz szakra. A választott tePétert, a néptánc részleg irányítására Molnár Istvánt, majd kiválása rület számára a néptáncgyűjtés volt. Elemér bá’ is igyekezett a tuután Szabó Ivánt és Pásztor Jánost kérte fel. A népi játékok tanítá- dományos néptáncgyűjtést támogatni. E célból segítette Lugossy sát pedig ő maga vállalta. Emma és Gönyey Sándor gyűjtőútjait, majd könyvük megjelenéAz együttes mintegy tömörítette magába a népművészeti moz- sét (Magyar népi táncok, 1947), s ő írt hozzá előszót. Ebből a tögalom legjobb törekvéseit. A népművészetről kívánt összképet rekvésből adódott természetesen, hogy Edit Benedek Árpáddal a nyújtani, s annak továbbfejlesztési lehetőségét előremozdítani, se- „Fóti páros”-t, Gönyey Sándorral a „Cigándi keménycsárdás és gíteni! konyhatánc”-ot gyűjtötte. A táncok tanulását felejthetetlen izgaPéter bá’ – továbbra is – utolérhetetlen ízzel tanította a népda- lommal és örömmel fogadtuk Szabó Iván színpadra állításában, lokat. Kodály Biciniumait, sőt néhány Bartók kórusművet is ta- egyúttal színesedett néptánc repertoárunk is. (Évek múltán is több nultunk. A táncszámok nem igényeltek különösebb technikai fel- együttes előadásában találkozhattunk mindkét tánccal.) készültséget. Egyszerű, szép, egy-egy vidék jellegzetes férfi- és páAz együttes életerős közösséggé kovácsolódott a kirándulások, ros táncait Szabó Iván színpadra állításában és Kaposi Edit betaní- a vidéki fellépések alkalmával. Vezetőink ügyeltek arra, hogy mitásában adtuk elő. nél több népművészeti élményben részesülhessünk, erre meg is raA népi mesejátékok széles skálájával ismerkedhettünk meg. A gadtak minden alkalmat! Életre szólóan felejthetetlen például a híprózaiak közül például a Mátyás király igazmondó juhászát a rá- res hódmezővásárhelyi fazekasok meglátogatása. A tanyavilág és a dió hosszú ideig műsorán is tartotta, Muharay feldolgozásában. „nagy Mester” műhelyének megismerése, az alkotás örömével vaEmellett ismert népmeséket, mondókákat jelenítettünk meg. Ám ló találkozás mély benyomást tett reánk. A kincses bácsitól vásáaz összművészeti műfajhoz tartozók jelentették számunkra a legna- rolt gyönyörű cserepek még ma is féltve őrzött „kincs”-nek számígyobb élményt. Ezekben nemcsak énekeltünk és táncoltunk, ha- tanak otthonainkban! nem szerepeket is játszottunk és cselekményt is ábrázoltunk. Edit Előadásaink koronáját az 1947-ben rendezett prágai I. Világsikeres színpadi alakításaival vonta magára a figyelmet (például a ifjúsági Találkozón való részvétel jelentette. Felsőbb határozatra már említett gazdaleány szerepében). nem egy meglévő tánccsoport képviselte hazánkat, hanem a Ma-

14

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

Advertisement