Page 10

Karikás 25 A nemrégiben jubileumi koncerttel ünneplő debreceni népzenei együttes néhány egykori és mai tagjával Vasvári Annamária beszélgetett a Kossuth Rádió Zene-szóval című műsorában, 2007. január 10-én. Az alábbiakban az ott elhangzottak szerkesztett változatát közöljük. Vasvári Annamária: Barbócz Sándor, a Békés Banda prímása Debrecenben a Karikás együttes koncertjén játszott, hiszen kiderült, hogy a Karikás igazából nem is 25 éves, története korábbra nyúlik vissza. Az ős-Karikásban te voltál a prímás? Barbócz Sándor: Lehet, hogy szabálytalan így mondani, mert akkor még semmiféle névről nem gondolkodtunk. Egyszerűen csak szerettünk együtt zenélni. Már működött Debrecenben a Délibáb együttes. Mi még nem tudtunk akkor úgy játszani, de úgy gondoltuk, ha hozzálátunk, szeretve a népzenét, ebből is lesz majd valami. Hegedűs Csaba volt a kontrás, és Tóth Gábor a bőgős, akit táncosként ismertem meg. Akkoriban a táncházakban a háromtagú „széki” zenekar volt a jellemző. V. A.: Hogyan kerültél Debrecenbe? B. S.: Debrecenben születtem, itt jártam zeneiskolába, s itt tanultam meg muzsikálni. A Debreceni Közalkalmazottak Zenekarában is játszottam. Azt a zenekari rutint, amit a klasszikus zenekarban megtanultam, nagyon jól tudtam alkalmazni a népzenében. 1975-ben kerültem Gyulára. A koncerten is eleki muzsikát játszottam Rőmer Judit és Erményi Tamás kíséretében. V. A.: Milyen volt a 20-25 év után a koncerten látni a régi zenésztársakat? B. S.: Nagyon jó, mert ritkán van alkalmam találkozni a debreceni barátokkal. V. A.: Hegedűs Csaba az együttes vezetője. Hogyan gondolsz vissza az eltelt időszakra? Hegeds Csaba: Huszonöt éves az együttes, de Karikás névvel tulajdonképpen már harminc. Emberi léptékben ez nem olyan

sok, de a mi életünkben azért nem kevés. Akár a harminc évet nézem, akár a 25 éves „tagságot”, mindenképpen nagyon szép volt. V. A.: Az utóbbi években elég keveset koncertezett a zenekar, a jubileumi estére mégis az összes zenészt összehívtátok. A klasszikus régi számok mellett az újabb számokat is eljátszottátok. H. Cs.: Elfoglaltságaink miatt kevesebb időnk van arra, hogy rendszeresen koncertezzünk, de minden olyan feladatra összeállunk, ami számunkra érdekes, izgalmas lehet. Azt gondoltuk, a 25 éves jubileum egy olyan fontos alkalom a számunkra, hogy a koncertet meg kell szervezzük. Erre minden olyan zenész barátunkat meghívtunk, aki valaha játszott a zenekarban. V. A.: Debrecenben mindig is nagyon élénk volt a népzenei élet, mindig is sok zenekar játszott és játszik ma is. Milyen színt képvisel ebben a Karikás? H. Cs.: Nehéz erre válaszolni, hiszen mint együttes nyilván másként éljük meg mindezt, mint azok, akik hallgatnak bennünket. Kezdetben elsősorban táncegyüttesek zenei kíséretét láttuk el, és csak később, a jelenlegi tagság kialakulása, stabilizálódása után kezdtünk el önálló koncert programot kialakítani. Megőriztük az eredeti népi dallamokat és szövegeket, de sajátos, színesebb hangszereléssel adtuk elő azokat. Persze mindig is az autentikus népzene jelentette az alapot. Gyűjtöttünk népzenét Erdélyben, Moldvában, Baranyában és természetesen szűkebb hazánkban, a Hajdúságban. Célunk viszont az eredeti népzenei gyűjtések feldolgozása volt. Újszerű hangzásokra, ritmikára, kontraszthatásokra törekedtünk, tiszteletben tartva a dallam fontosságát, jelentőségét. Kerestük a ritka, szép szövegváltozatokat, mert úgy éreztük, hogy a népdalok szövegei a mai világ számára is örökérvényű igazságokat közvetítenek. V. A.: Ki az, aki meghatározza a Karikás együttes jellegzetes zenei világát? H. Cs.: Rőmer Ottó személye játszott meghatározó szerepet az 1981-ben újjászerveződő zenekarban. A klasszikus zenei tanulmányok mellett már diákként aktívan foglalkozott népzenével, tagja volt a zeneművészeti főiskolásokból alakult Délibáb együttes-

A kezdetektől a jubileumi koncertig Mivel a debreceni Karikás népzenei együttes legismertebb felállása 1981-ben alakult ki, ettől az időponttól számolják hivatalos történetüket. Barbócz Sándor, Hegedűs Csaba és Tóth Gábor, a zenekar alapítói azonban még a hetvenes évek elején egyetemistaként kezdtek együtt zenélni, s a Karikás nevet 1976 óta használják. Később Bardóczi Miklós és Mező Győző is csatlakozott hozzájuk, s rövid ideig Hankóczy Gyula is tagja volt a zenekarnak. A gyökeres változás 1981-ben történt. Hegedűs Csaba és Tóth Gábor mellé – akik megtartották a Karikás nevet – csatlakozott Rőmer Ottó, Erményi István, Tóthné Dénes Anikó és Juhász Erika. Még az előző tagság 1981-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. A következő években Szovjetunióban, Jugoszláviában, Ausztriában és Lengyelországban is szerepelt a zenekar, különböző fesztiválokon vettek részt, ahol nívódíjat és egyéb elismeréseket kaptak. Az újvidéki

10

rádió egy lemezre való anyagot rögzített velük, majd 1986-ban „Ez a világ olyan világ” címmel a Magyar Rádió stúdiójában elkészítették első lemezüket, valamint a Vojtina Bábegyüttes részére megkomponálták – a Pap Gábor által rendezett – „A Szépen zengő pelikánmadár” című darab kísérőzenéjét. Körülbelül tíz év együtt zenélés után Rőmer Ottó kivált az együttesből, s helyére Kálmán Péter „Cucás” került, akivel 1993ig zenéltek együtt. Ezt követően gyakorlatilag nem működött, ám hivatalosan mégsem oszlott fel a Karikás. 1994-ben tíznapos koncertsorozatra szóló meghívást kaptak Németországba, s a turnéra ismét Rőmer Ottóval indult a zenekar. A sikerre való tekintettel a kilencvenes évek második felében rendszeresen visszahívták őket, 1996ban megkapták a plaueni világzenei fesztivál, a 4. Folkherbst zsűrijének első díját, illetve a közönség szavazatai alapján második helyezést értek el. A 2004-es párizsi koncertjükkel – amelyet a Debrecent bemutató

párizsi rendezvénysorozat keretében a Párizsi Magyar Intézetben rendeztek – szintén nagy sikert arattak. Időközben a Digital Pro stúdióban 1997 decemberében rögzítették „Búélesztő szellő” című CDjüket, amelyet a Periferic Records forgalmaz. E lemezen is a régi tagság szerepel: a két énekesnő mellett Rőmer Ottó játszik velük, valamint Hegedűs Csaba, Erményi Tamás és Erményi István. A közös munka továbbra is alkalminak mondható, hiszen csupán a zenekar egyik fele foglalkozik hivatásszerűen a muzsikával. A 25 éves évforduló alkalmából december 16-án tartották jubileumi koncertjüket Debrecenben, a Vojtina Bábszínházban. A színház méltó helyszíne volt az előadásnak, hiszen a társulathoz baráti szálak fűzik a zenekart. Sok vendéget, zenésztársat hívtak meg a különleges alkalomra, így az ünnep alkalmából nem kizárólag a Karikás zenélt. Inkább amolyan nagy, baráti összejövetel, örömkoncert volt ez az alkalom, ahol a zene játszotta a főszerepet. Héty Péter

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

folkMAGazin 2007/1  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Az ország mélyi Himnusz; Záhonyi András: Karácsony a Gajdos együttessel; K. Tóth László: Asszonymulatság; Vasv...

Advertisement