Page 9

Az együttes 2004 novemberében alakult. Mint azt a nevük is sugallja, céljuk egy izgalmas kísérletet tenni arra, hogy miként szólal meg a múlt század legérzékibb zenéje, az argentin tangó két jazz-zenész és három klasszikus muzsikus együttes felfogásában. Az 1940-es években Astor Piazzolla – a legendás bandoneon művész – a lenézett műfajt a bordélyházakból és füstös mulatókból az elegáns koncerttermek világába emelte. A zenekar, miközben megidézi ezt a hangulatot, egyben bebizonyítja, hogy ez a mára méltatlanul feledésbe merült muzsika mennyi izgalmat rejt magában a mai kor hallgatója számára is. A zenekar tagjai maguk hangszerelik a műveket, a tangó eredeti elemeit, a lüktető ritmust és a fülbemászó dallamokat megtartva, de a jazz és a kortárs zene színeivel fűszerezve. A táncolni vágyó lábak és az ölelésre táruló karok nehezen tudnak ellenállni az ilyen muzsikának. Koncertjeiken gyakran táncosok közreműködésével hódítják meg a közönséget. Első albumuk, a Paso Primo 2006 őszén jelent meg az Etnofon Records-nál.

Paso Primo TANGO ESPERIMENTO

Agnecz Katalin - harmonika Kovács Eszter - hegedű Nagy László Adrián - zongora Molnár Péter - basszusgitár Pödör Bálint - ütőhangszerek Vámos Veronika - ének www.tangoesperimento.hu ETNOFON Records • ER-CD 086

S

Hallgatom e lemez premixét és közben böngészem az argentin tangóval, no meg Astor Piazzollával kapcsolatos honlapokat a világhálón. Nézem az archív képeket: bordélyházak egykori, mívesen festett, férfit csalogató cégtábláit és plakátjait, feslett nők bujaságra, mámorra ingerlő mozdulataival, vagy a régi kocsmabelsőket Buenos Airestől Párizsig, melyekben XIX-XX. századi csóró-zseni muzsikusok füstbe burkolózva, ácsolt dobogókon zengik tánc alá az elfojtott vágyakat, gyönyörű hangszereikkel. Látom Piazzollát Arthur Rubinstein-nel, Alberto Ginastrerával, olvasok Gidon Kremer őt népszerűsítő tevékenységéről, és irigykedve gondolok arra a csodára, hogy egyes népek zenéi már száz éve bekerülhettek a világ legrangosabb koncerttermeibe. Hallgatom a zenét és felejtek. Örülök, hogy ez a magyar kísérlet is jól sikerült. Kihallani a zenei anyagból a magyar akcentust – ami szerintem erény –, de ugyanakkor érezni belőle a tradíciókhoz való hűséget, a stílusismeretet, s a minden igazi zenéből áradó spirituális töltést. ÉRZEM, ÖRÜLÖK, FELEJTEK. Remélem, Önök is így lesznek a korong hallatán. Végül is EZ a TANGÓ. (Kiss Ferenc)

Kárpát-medencei népzenekutatók VII. konferenciája

zeptember 29. és október 1. között Zenta volt a világ közepe. A magyar népzenegyűjtők, -kutatók, -továbbörökítők köreiben legalábbis mindenképpen. Hét éve a Kecskeméti Népzenei Találkozót Kárpát-medencei szintűre emelték. Ennek szellemében minden második évben határon túli színhelyen rendezik meg a magyar népzenei élet egyik legrangosabb eseményét. A felvidéki, kárpátaljai és erdélyi helyszín után most a délvidéki Zenta városa kapta meg a házigazda-szervező jogát, lehetőségét. Az eseményt a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ közösen szervezte, de a találkozó házigazdája, szíve-lelke Bodor Anikó zentai népzenekutató volt. A tanácskozás rangját meghatározta a legjelesebb magyarországi népzenekutatók, dr. Olsvai Imre, dr. Paksa Katalin, dr. Szalai Olga és dr. Tari Lujza, s a valamelyest fiatalabb nemzedékből dr. Halmos Béla, dr. Juhász Zoltán és Vavrinecz András jelenléte. A mai magyar népzenekutatás helyzetéről alkottak képet a határon túlról a CSEMADOK Népzenei Adattár munkatársai, Huszár László, Huszár Ágnes, Pelle Andrea, valamint a csíkszeredai Szalay Zoltán. A tanácskozáson huszonegy előadás és beszámoló nyomán teljes körkép rajzolódott ki: a témakörök felölelték a gyűjtés, lejegyzés, dokumentáció, népzeneoktatás, továbbörökítés és megjelenítés minden kérdését Dunaszerdahelytől Csíkszeredáig. Az előadók délvidéki kiránduláson is részt vehettek a vajdasági magyarság hagyományőrző vidékein. Este a népünnepéllyé duzzadt Csókai I. Nemzetközi Népdalkórus Fesztivál vendégei voltak a konferencia résztvevői, mintegy ízelítőt kapva a kutatói, feltárói és a továbbörökítői munka mindennapjainkban történő megvalósulásáról. Borsi Ferenc

9

folkMAGazin 2006/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Ünnepi kalácsszegés; Darmos István: A kolomptól a petárdáig; Kozák József: Karácsonyi jelképek; Abkarovits...

folkMAGazin 2006/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Ünnepi kalácsszegés; Darmos István: A kolomptól a petárdáig; Kozák József: Karácsonyi jelképek; Abkarovits...

Advertisement