Page 5

ló védekezés miatt került éppen a Lucát 11 nappal követő karácsony viliáján az asztalra. Az alma mellett megjelent a narancs, a banán, a füge. Persze kell az, hogy minél több gyümölcsöt fogyasszunk, de az alma a vitaminforrásnál sokkal fontosabb szerepet is játszott egykoron. Az 1960-as években még a palóc családoknál azért vágtak egy almát annyi cikkre, amennyien a karácsonyi asztalt körbeülték, hogy a cikkeket elfogyasztva a következő évben is ugyanannyian gyűljenek össze, s ha valaki meszszire kerül a családtól, soha ne tévedjen el, mindig visszataláljon. A mézes illata ma is ugyanolyan szorosan hozzátartozik a fenyő illatához, mint egykor gyermekkoromban, s nagyszüleim gyermekkorában. Az ízek, illatok mellett a hangok is fontosak voltak, s fontosak ma is az emberek számára. Nem az egykori karácsonyi énekekre vagy a betlehemezés felelevenítésére gondolok, hanem a szilveszteri, újévi zajkeltésre, zajos évbúcsúztatásra és újévköszöntésre. A moldvai magyarság körében ismert urálás, hejgetés szokáshagyományában számos zajkeltő eszközt – kolompot, ostort, kereplőt, bikát – használtak a házról-házra járó fiatal legények. Az énekbeszéddel előadott – a búza vetésétől a kenyér sütéséig a történéseket elsoroló – szövegek strófái között, hangos hejgetéssel, eszközeik megszólaltatásával űzték, hajtották az ó-esztendőt. Ezt a szokást – egyes mozzanatai miatt – a katolicizmus előtti hitvilágban eredeztetik kutatóink. Hasonló zajos adománygyűjtő szokás volt a Küküllő mentén élő fiatalok újévi csattogtatása. Szintén kolompolással, ostorcsattogtatással, csengőszóval „hajtották a szűzgulyát” óesztendő estéjén a bodrogközi Tiszakarádon élő legények még a XX. század harmincas éveiben is. A démonok, rossz szellemek zajos elűzésének gyakorlatát a természeti népeknél is láthatjuk, s a magyar zajkeltő szokáscselekményekkel együtt az emberi hitvilág, vallás kialakulásának idején találhatnánk meg a gyökereit. S mai fiataljaink? Hasonlóképpen cselekszenek ők is, amikor belefújnak a papírtrombitába, pezsgőt durrantanak vagy meggyújtják a petárdát. Természetesen nem foglalkoznak azzal, hogy őseik a megszemélyesített telet és ártó démonokat űzték el zajongva Szilveszter napján, nem érdekli őket, hogy miért teszik eléjük a szülők karácsonykor a mákos bejglit, nem érdeklik őket ősi rituális varázscselekmények tűzzel, hóval, almával, csak élik az életüket, s amikor majd gyermekeikkel ülik körbe a karácsonyi asztalt, ők is bekapcsolják az égőket, s meggyújtják a gyertyát. Darmos István

JUHOS KISS SÁNDOR

SZÉKI GYÖKEREK Megjelent a folkMAGazin 2006-os különszáma „1968. március 18-án születtem Szamosújvárott. 1987-ben érettségiztem a Kolozsvári Képzőművészeti Szakközépiskolában, osztályfőnököm és festő tanárom Kádár Tibor volt. 1990 és 1995 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakára jártam. Mestereim Gerzson Pál, Magyari Márton és Kiss Tibor voltak. 1993-ban Barcsay Jenő-díjat kaptam. 1995 óta tanítok, jelenleg a budapesti Kosztolányi Dezső Gimnázium rajz és művészettörténet szakos tanáraként. 2001 óta Telkiben élek családommal (három gyermekemmel), ahol sikerült kialakítanom első műtermemet is.” * A 32 oldalas, színes kiadványunk – Juhos Kiss Sándor festményeivel és Széki Soós János versfűzérével – megvásárolható a szerkesztőségben: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.; megrendelhető az 1-214-3521-es telefon- és faxszámon, a folkmagazin.hu honlapon keresztül, a folkmagazin@mail.datanet.hu e-mail-címen, vagy a 1255 Budapest, Pf. 153 postacímen. Ára 1.000,- Ft, előfizetőinknek 500,- Ft.

5

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2006/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Ünnepi kalácsszegés; Darmos István: A kolomptól a petárdáig; Kozák József: Karácsonyi jelképek; Abkarovits...

folkMAGazin 2006/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Ünnepi kalácsszegés; Darmos István: A kolomptól a petárdáig; Kozák József: Karácsonyi jelképek; Abkarovits...

Advertisement