Page 12

J

apán, ahol a mindenkori hagyomány és a modern technológia párhuzamosan él, nyitott ország az idegen kultúra számára. A japánok annyira kíváncsiak az idegen kultúrára, hogy nem csak meghívnak külföldi művészeket, hanem maguk is próbálnak és tanulnak. A magyar néptánc se kivétel. Bizony nem sokan vannak, de már régóta léteznek a magyar néptáncért rajongók Japánban. Sőt magas színvonalon táncolnak, annak köszönhetően, hogy vannak mesterek, akik gyakran járnak Japánba tanítani. Például a táncházmozgalom egyik elindítója, Timár Sanyi bácsi minden évben jár Japánba, több mint 30 éve. 2005. márciusa óta játszom tekerőn a Magyar Tekerőzenekar tagjaként. 2005ben először és idén másodszor vettem részt, most a „7. Táncháztalálkozó Japán 2006”on november 5-én Tokióban. 2005-ben egyedül játszottam a dél-alföldi táncrendet tekerőn. Idén pedig egy zenekarral a dunántúlit és a dél-alföldit. Úgy, ahogy a táncházmozgalomban is a táncosokból létrejöttek zenekarok, a japán magyar néptáncosokból is született zenekar, nemcsak egy, hanem most már 4 zenekar van, melyben csak japánok játszanak. A japán táncosok közül vannak, akik járnak

Táncháztalálkozó Japánban Kótó-város (Tokió), 2006. november 5.

Magyarországra és a zenészek közül is, hogy jobban megismerhessék és megtanulhassák a táncokat és zenéket. Az idén összesen 15 féle tánc volt a műsorban, és ezekből 9 táncrendet játszott a 3 zenekar és én magam egymás után. Az egész

Kankalin és a Fundoklia Vajdasági vendégtáncosok Érden

Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület Közép-Magyarországi Régiója keretén belül hirdettük meg azt a cserekapcsolat-programot, amelyben vajdasági gyerekcsoportok és a régióban működő táncegyüttesek vehetik fel a kapcsolatot. Egyik ilyen baráti és szakmai híd Kula és Érd között alakult ki 2006 szeptemberében. Az érdi Pesovár Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fundoklia Táncegyüttese látta vendégül a vajdasági Kankalin Táncegyüttest. A programok összeállításánál fontosnak tartottuk, hogy a szakmai kihívás és feladat mellett a jókedv és a kellemes időtöltés legyen a mérvadó. Az együtt töltött hosszú hétvége szabadidős programjai a következők voltak: érdi, százhalombattai városnézés; mulatság a sóskúti Lovas tanyán; tematikus délelőtt a Régészeti Parkban. Szakmai szempontból a színpadi bemutatkozás (fellépés a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanévnyitóján) mellett a kötetlenebb táncos eseményt a Moldvai mulatság jelentette, melyre intézményünk további két csoportját (Ifjúforrás, Kisforrás) is meghívtuk. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy a táncosok olyan környezetbe kerüljenek, amely megerősíti őket választott tevékenységük helyességében, hiszen látják, hogy társaik is örömüket lelik a táncban. Nem kell az iskolákban általánosan meglévő előítéleteket, kirekesztettséget átélni azért, mert hobbijuk nem divatos. Tapasztalataink szerint ezek a cserekapcsolatok még lelkesebbé teszik a résztvevőket a néptánc iránt, s fontos szerepet töltenek be a csoportok kialakulásának folyamatában. Elősegítve az alakulás (forming), viharzás (storming), normalizálódás (norming) szakaszainak lejátszódását, elérve ezzel az aktív teljesítő, működő szakaszba (performing) kerülést. Szociálpszichológiai alapja a konformitás jelensége, amely nem más,

12

napos programot a kalotaszegi hajnali zárta, melyet az egyik zenekar kísért, és együtt énekelték magyarul. Budapest, 2006. november 22. Takaku Keijiro, tekerős (A szerző felvétele)

mint a csoportnormákhoz igazodás. Közösségi létünkből fakadóan ez olyan szintre emelkedhet, ami már az egyéni gondolatokat, cselekvéseket is meggátolja, s képesek vagyunk véleményünket megváltoztatni. Még akkor is, ha biztosak vagyunk igazunkban. Mindezt azért tesszük, hogy ne lógjunk ki a közösségből, ne legyünk másak a csoport tagjainál. Ezt használják a reklámok kitalálói is. Vedd meg az én termékem, mert ez a legjobb; mert mindenki ezt használja; mindenki ezt veszi. Ha nem veszed, lemaradsz; más leszel, mint a többiek; nem leszel a társadalom része. Mi is használjuk ezt a jellegzetes emberi tulajdonságot: látod, más is ezt a „terméket” fogyasztja; más is szeret táncolni; te is közéjük tartozol. A négy kellemes nap mögött áll a hosszabb szervező munka, s egyes intézmények anyagi és erkölcsi támogatása. Köszönjük a segítséget a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumnak, Érd Város Önkormányzatának, a Magyar Földrajzi Múzeumnak, a Régészeti Parknak, a Barátság Művelődési Központnak, a NKÖM Fülöp Viktor táncművészeti ösztöndíjának, a Tűz lángja zenekar lelkes tagjainak, s a közreműködő pedagógusoknak. Leginkább a családoknak, szülőknek, akik gondoskodtak vajdasági barátainkról. A kapcsolatépítés módszerével tanítványaink rengeteg élményben részesülnek, s ez az öröm a pedagógusoknak is motiváló tényező. Sokszor olyan helyzetekben lelhetünk kapcsolatot néptáncpedagógiai munkánk és a pedagógia, pszichológia tudományai között, amikor ez első látásra nem is tűnik fontosnak. A lelkiismeretes, gondos munkának viszont ezek a kapcsolódások lehetnek az alapjai, felismerve a mások által már feltárt, bizonyított jelenségek, eljárások használhatóságát. Érdemes megtalálnunk az összekötő kapcsot szakterületünk és a társtudományok között, hogy munkánk hatékonyabb legyen, szakmánk társadalmi elismertsége pedig a helyére kerüljön. Kovács Henrik

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2006/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Ünnepi kalácsszegés; Darmos István: A kolomptól a petárdáig; Kozák József: Karácsonyi jelképek; Abkarovits...

folkMAGazin 2006/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Ünnepi kalácsszegés; Darmos István: A kolomptól a petárdáig; Kozák József: Karácsonyi jelképek; Abkarovits...

Advertisement