Page 17

Bartók dudásai

„A lefolyt versenynek az volt a célja, hogy az eljátszott dallamokat fonogramm hengerekre vegyék” A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára már a megalakulása óta gyűjtött hangszereket, amelyek méltán keltették fel a korabeli gyűjtők érdeklődését. A legkorábbi gyűjtések anyagában szép számmal találunk olyan hangszereket, amelyeknél a hangforrás nádból vagy valamilyen ahhoz hasonló anyagból készült. legkorábbi gyűjtő Xántus János, aki 1869-70-ben Eötvös József kultuszminiszter megbízásából az osztrák-magyar kelet-ázsiai piackutató expedíció tagjaként jut el Ceylon, Singapore, Sziám, Kína, végül Japán partjaihoz. Ekkor gyűjti a „kínai gyalogság trombitáját”, egy duplanáddal megszólaltatható kónuszos, réztölcsérrel ellátott sípot a hozzá való dobbal, valamint egy szintén duplanáddal megszólaltatható dudukot. [Lsz.: 537, 542, 1200] Egy másik jelentős korai gyűjtő Jankó János, aki harmadéves egyetemistaként 1888-ban, majd 1889-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából bejárja Egyiptom, majd Észak-Afrika kikötőit, ahol feladata szerint a gazdasági lehetőségeket térképezi fel. Mindezek mellett kisebb népKáplár János „Bander” hosszifuruglás és Jankovics Imre „Vukics” dudás rajzi kollekciót is összegyűjt (31 tárgyat), Berzence, Somogy megye, 1935 – Seemayer Vilmos felvétele (Néprajzi Múzeum) amelynek két legszebb darabja a csontból készült kettőssíp és a tömlővel felszerelt tárgyakat. A vállalkozó orvosok pénzössze- tosságúak e vidék néprajzában. Az egész tehangszerek közül elsőként bekerült tuniszi get kaptak és útmutatást, mivel Jankó, is- rületről gyűjtendők a hangszerek, a díszes faduda. [Lsz.: 3809, 3797, Földessy 2000. 481] merve a hajók útvonalát, a tárgygyűjtésre ragással ékített nádsípok különösen.” [NMI. Talán nem véletlen, hogy a magyar dudák vonatkozó utasításokkal látta el az amatőr 35/1897. Utasítás a „Zrínyi” hajó orvosa részéközül az első kettőt szintén Jankó János Ka- gyűjtőket. „Mindannyinál különösen ügyel- re néprajzi tárgyak gyűjtésére.] Ez az utasítás rancsságról hozza be a gyűjteménybe 1897- ni kell arra, hogy a megvásárlandó tárgy ne is azt bizonyítja, hogy Jankó esetében minben. [Lsz.:10612-10613] az európai ipar terménye legyen, hanem, hogy denképpen tudatos érdeklődést kell feltéteUgyanerre az évre tehető az a kezde- a bennszülött a saját hazájában honos anya- leznünk. ményezés, ami ugyancsak Jankó János ne- gokból saját maga, s a saját használatára kéA Kárpát-medencében fellelhető hangvéhez köthető. A tengeren túli gyűjtemé- szítette légyen azt. A földművelés terén annak szerek kutatását tehát megelőzték az Ázsiányek gyarapítása kapcsán lehetőség nyílik valamennyi eszköze, de különösen a kővel fel- ból, Afrikából származó hangszerek gyűjtéarra, hogy a császári és királyi tengerészet szereltek, a pásztorkodás terén különösen a ló sei, s úgy tűnik, ezek a hangszerek hívták fel iskolahajóin szolgálatot teljesítő hajóorvo- eredeti és primitív felszerelései, a halászatból a figyelmet a hazai kutatások elindítására. sok nemcsak a bécsi udvar múzeumainak, a szigonyok és horgok, de különösen a csonttal, Jankó János mellett Herman Ottó nehanem a Néprajzi Tárnak is gyűjthessenek szarvval és kővel felszereltek, első rendű fon- vét kell kiemelnünk, hiszen az „ősfoglalkozásokat” kutató polihisztor előadásaiban is külön figyelmet szentelt a nádsípok, dudák eredetének feltárására. „Ha azt mondjuk, hogy klasszikus korból eredő zenei szerszám, a legtöbb ember azt gondolja, hogy úgy szól, mint egy (...) hárfa, vagy annál is szebben. Pedig bocsánatot kérek, minden ép hallású embertől, mert ez bizony szörnyen szól. (Megfújja. Nevetés.) Ez a rómaiaktól fennmaradt az olaszoknál, és fenn tartotta magát egész a mai napig. Ugyanez a szerszám, a hol a hanggerjesztő semmi más, mint egy lúdtoll, a mely bizonyos módon be van hasítva. (...) A további fejlődés az, hogy a hol minden hang roppant nehezen szerezhető, a tibia gemina tökéletesebb formát kap, a menynyiben egy lopótöknek a nyaka alkotja az öblét, különben a berendezése szakasztott olyan, Lakodalmi tisztségviselők csoportja mint a rómaiaké volt. (...) A fejlődési sorozat Cserépalja, Torontál megye, 1895 – Jankó János felvétele (Néprajzi Múzeum) vette a maga természetes sorát, hol az ember

A

17

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2006/5  

A TARTALOMBÓL: Székely Tibor köszöntője a Téka együttes jubileumán; Kelemen László: Az idő mesterei – A Téka 30 éve; K. Tóth László: Jaj, de...

folkMAGazin 2006/5  

A TARTALOMBÓL: Székely Tibor köszöntője a Téka együttes jubileumán; Kelemen László: Az idő mesterei – A Téka 30 éve; K. Tóth László: Jaj, de...

Advertisement