__MAIN_TEXT__

Page 34

DIGITÁLIS KÉPEK Képek digitalizálása, digitális fényképezés – II. (Avagy: hány megapixel kell egy A/4-es képhez?)

V

an még egy dolog, amelyet közvetve ugyan, de egyértelműen befolyásol a képformátum. Ez pedig a mélységélesség (’depth of field’). Mi is ez? Elméletben az objektív a téma egyetlen síkját rajzolja élesen a film (CCD) síkjára. (Ennek a síknak a helyét határozzuk meg az élesség állításakor.) Minden, ami ennél közelebb vagy távolabb van, életlen lesz. Minél távolabb tőle, annál életlenebb. Viszont ebből az is következik, hogy ami csak egész kicsit van előrébb vagy hátrébb, az csak egész kicsit lesz életlen. Létezik egy tartomány, amelyen belül az életlenség még nem is érzékelhető, mert maga a film (CCD) felbontása nem elegendő hoz1.

a háttérben lévő hegyek is. DSLR géppel a hegyek már életlenek, de a ház még éles, filmessel pedig már a ház is kezd elmosódni. Az emlékképkészítő amatőrök általában az első esetnek örvendeznek: nem kell sokat bíbelődni az élességgel, minden éles, jól látszik az egész társaság, meg az is, hol készült a kép. Profik (és az „önmegvalósító” amatőrök) általában jobban szeretik a kisebb mélységélességet, ami segíthet kiemelni egy-egy témarészletet a zűrzavarból. (Portrénál például kimondottan zavaró lehet, ha a háttérben mindenféle élesen kirajzolódó részlet vonja el a figyelmet a modell arcáról.) 2.

3.

1-3. kép Ugyanaz a látószög (200-as fókusztávolság), de más fényerő (6,3; 14; 29). Látható, mennyivel élesebbek a háttérben a levelek kisebb fényerőnél (azaz szűkebb rekesznél). 4. kép A háttér teljesen elmosódott, sőt a mélységélesség olyan kicsi, hogy már a mackó mancsai és fülei is életlenek. (300-as fókusz, 4-es rekesz) zá. Egy még valamicskével szélesebb tartományban pedig még gyakorlatilag nem zavaró. Ez a mélységélesség tartománya (bár nyelvtanilag valahogy úgy lenne helyes, hogy „az élesség tartományának mélysége”). Milyen mély ez a tartomány? Függ a tárgy távolságától (távolabbi tárgyak esetében nagyobb), az objektív fényerejétől (kisebb fényerőnél nagyobb), s a gyújtótávolságtól (nagyobb gyújtótávolságnál kisebb). És itt jutottunk el a képformátummal való összefüggésig. Ha ugyanis adott méretű témát adott helyről szeretnénk lefényképezni, ahhoz adott látószög szükséges. Viszont ha kisebb a képméret (kisebb érzékelőt használunk), ugyanehhez a látószöghöz kisebb gyújtótávolságú objektív kell. Ennek pedig, mint láttuk, nagyobb a mélységélessége. Megeshet például, hogy kompakt gépet használva éles lesz a tőlünk pár méterre álló néhány alak, a mögöttük álló ház, és

34

4.

Torzítás Minden objektív torzít! – valójában tehát nem is „objektív”... –, csak az a kérdés, mennyire. (A válasz súlyos százezrekben mérhető. Megjegyzendő, hogy a fix fókuszúak jóval kevésbé torzítanak, mint a zoom-ok.) Néhány ritka kivételtől eltekintve minden objektív torzítása 8-16-os rekesz körül a legkisebb. Minden torzítás a kép sarkai felé haladva egyre erősebb. Nézzük, mik a leggyakoribb torzítások, hiszen a való életben minddel találkozni fogunk! – Képsarkok életlenedése és besötétedése (5. kép). – Geometriai torzítás. (Ez minden fényerőnél ugyanakkora.) Az egyenes vonalak „befelé” vagy „kifelé” görbülnek (vánkos- és hordótorzítás – 6-7. kép). A „nagylátó” objektívek általában hordótorzítással rajzolnak. – Színtorzítás (kromatikus aberráció). A kép szélén lévő fényes pontoknak valamilyen színű kontúrt rajzol.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2006/4  

A TARTALOMBÓL: Sztanó Hédi: Zamora, Europeade Fesztivál; Héra Éva: Dél-koreai CIOFF-delegáció; Csempesz Péter: A tánc és a tér kapcsolata; K...

folkMAGazin 2006/4  

A TARTALOMBÓL: Sztanó Hédi: Zamora, Europeade Fesztivál; Héra Éva: Dél-koreai CIOFF-delegáció; Csempesz Péter: A tánc és a tér kapcsolata; K...

Advertisement