Page 3

A TARTALOMBÓL: 6. Az „Önkéntes kiváló mérvadó” Hollókői Lajos 7. Honlap a Bodrogköz hagyományairól Darmos István 9. A X. „Tedd ki a pontot!” eredményei 10. A 27. T-Com Kaláka Folkfesztivál elé K. Tóth László

Történelmi pillanat Beszélgetés Batta Andrással, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorával A kilencvenes évek elején több táncházas népzenész is felhívta a figyelmemet arra, nem véletlen, hogy a táncházmozgalomban tevékenykedő muzsikusok tekintélyes része műszaki vagy természettudományos végzettségű. Ezt azzal indokolták, hogy a Zeneakadémián elitképzés folyik, a világhírű intézmény nem foglalkozik népzenészek oktatásával – annak ellenére, hogy Bartók és Kodály is ott tanult s szerzett diplomát, majd évtizedekig a Zeneakadémia tanárai voltak. No, ennek az ellentmondásnak vége szakad, hiszen 2007 őszén megkezdődik a népzenei oktatás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. E gyökeres változásról Batta Andrással, az intézmény rektorával beszélgettünk, aki történelmi pillanatnak tekinti a népzeneoktatás Zeneakadémián történő akkreditálását.

11. A XXII. Zalai Kamaratánc Fesztiválról Kutszegi Csaba 12. A Hargita Együttes Budapesten Záhonyi András 14. Petrás Mária útjai – II. rész Kóka Rozália 18. „Pózák...” Kocsán László 19. Martin György ülésszak, 2006 Felföldi László 20. MAGTÁR – Amikor a kutyák... Széki Soós János, Juhos Kiss Sándor 22. Juhbemérés Mérán Csernók Gabriella Éva 27. Kaposi Edit kutatói tevékenységéről Felföldi László 29. Emlékezés Kaposi Editre Borbáth Erika 30. Beszélgetés Székely Leventével Abkarovits Endre 34. Emlékezés Vadasi Tiborra Bencze Lászlóné dr. Mező Judit 36. Úgy ment el, ahogy jött Felföldi László 38. A mozdulatellentét elve... Fügedi János 41. Digitális képek ifj. Vitányi Iván 46. Sue Foy angol nyelvű ismertetője

– Az 1875-ben alapított Zeneakadémia életében szinte a kezdetektől fogva a népzene is nagy jelentőséggel bírt, s a népzenei tanszék beindulásával erre most fölkerül a korona. Ezt Ön is így látja? – Igen. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szellemiségében ugyanis mélyen benne gyökerezik a népzene. A régi nagy tanári körből sokan nem csak foglalkoztak a népzenével, hanem kezdeményezők voltak ezen a téren. De még Weiner Leót is megérintette a népzene varázsa, pedig ő szinte ki sem mozdult Budapestről. Bejárt Lajtha Lászlóhoz, s műveiben alkalmazott népzenei elemeket. De az ugyancsak urbánus Dohnányi Ernőt is említhetem, akit szintén megihletett a magyar népzene, amelyre ékes bizonyíték a Ruralia Hungarica című kompozíciója. E szellemiség kiteljesedésének egyik jelentős mozzanataként 1950-ben Szabolcsi Bence zenetörténész és Kodály Zoltán megalapította a zenetudományi tanszéket. Egy ideig nagyon szépen haladt egymással párhuzamosan a zenetörténet és a népzene, ám az utóbbi később elhomályosult. Pedig a kettő erősen kapcsolódik egymáshoz, hiszen a népzene konzervált bizonyos zenetörténeti stádiumokat. Dobszay László is erre a kodályi gondolatra építette a könyvét a magyar zenetörténetről. Magyarországon

kívül nem is ismerünk olyan zenetörténeti szemléletet, ahol a népzene ilyen szerepet játszana. A népzene terén hazánkban a következő jelentős lépés a hetvenes években történt, amikor létrejöttek a városi táncházak, s megkezdődött a népzene megtanulása és interpretálása. Itt már nem a falvakban élő zenészek parasztoknak történő muzsikálásáról van szó. A Zeneakadémiára visszatérve elmondható, hogy a népzene fontossága ma is benne foglaltatik az intézmény szellemi örökségébe. Kocsis Zoltán is gyakran hangoztatja, ahhoz, hogy valaki Bartók zenéjét anyanyelvi szinten tudja interpretálni, a népzenét is tanulmányoznia kell. S akkor még nem beszéltem a Zeneakadémia tanárai, közöttük Bartók Béla, Kodály Zoltán vagy Lajtha László népzenei gyűjtéseiről. – S ennek kiteljesedéseként a jövő tanévtől táncházas zenészek is taníthatnak és tanulhatnak az intézményben... – A revival-mozgalom úgy kapcsolódik ehhez és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez, hogy résztvevői megtanulták átadni a fiataloknak a népzene újrajátszását, s így annak előadásmódja taníthatóvá vált. Megmutatkozik erre a fogyasztói igény is. A zeneiskolákban van arra mód, hogy a növendékek népi hangszereken tanuljanak, ám ehhez tanárokat és előadókat kell képezni. Ez érlelte meg, hogy a Zeneakadémia ilyen feladatot is ellásson. Jánosi András és Sebő Ferenc korábban már többször felvetette, hogy az egyetem miért nem foglalkozik ezzel a területtel. A lehetőségeink most biztosítják ezen új szak akkreditálását, s élünk is vele. Egyetemünk ugyanis áttér a kétlépcsős képzésre, amely szerint a hároméves alapképzést kétéves mesterképzés követi. Ez arra ösztönzött bennünket, hogy valamennyi szakot átgondoljuk, hiszen mindegyiket újra kell akkreditáltatnunk. S ez ad-

Címlap: Liszt Ferenc – Fritz Luckhardt bécsi fényképész felvétele; a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tulajdona

3

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2006/3  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Történelmi pillanat; Hollókői Lajos: Az „Önkéntes kiváló mérvadó”; Darmos István: Honlap a Bodrogköz hagyomán...

folkMAGazin 2006/3  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Történelmi pillanat; Hollókői Lajos: Az „Önkéntes kiváló mérvadó”; Darmos István: Honlap a Bodrogköz hagyomán...

Advertisement