Page 20

Minket a népi muzsika és a tánc tartott meg Bokályokkal, szőttesekkel, népviseleti darabokkal díszített kolozsvári lakásában beszélgetünk. Már az első mondatokból kiderül: minden percét a válaszúti Kallós-kúriában kialakított néprajzi múzeum berendezése, illetve az általa ugyanott létrehozott szórvány iskolaközpont építése, minőségi intézménnyé fejlesztése köti le. Eközben évente megszervezi a Kolozsvártól északra fekvő Válaszúton a nyári népdal- és tánctáborokat. Éppen a táborhoz szükséges dalosfüzeten meg egy CD-lemez véglegesítésén dolgozik. Lesz rajta katonadal, szerelmi dal, lakodalmas, karácsonyi ének, sűrű magyar, és persze Rákóczi ritka magyarja is, főleg közös énekléssel előadva. Mert meggyőződése: a közös éneklésnek varázsa, közösségformáló ereje van. A nagy terv azonban a szórványból összeszedett gyermekek iskoláztatása. Jelenleg 62 gyermek tanul a Kallós Alapítvány válaszúti iskolájában és óvodájában. Ha az épületet sikerül befejezni, akkor 70-80 bent lakó gyermeket is odavehetne. Persze, gond bőven akad, de a szülők látják, hogy a gyerekek szépen haladnak. Egyelőre a kisebbik szárny készült el, a nagyobbik még hátravan. Az építkezéshez további 30 millió forintra lenne szükségük. Barátok, ismerősök támogatják a munkát. A kolozsvári magyar vállalkozók jótékonysági bálján 650 millió lej gyűlt össze, a felét a válaszúti iskola kapta meg. Március 29-

Kallós Zoltán nyolcvanéves Kallós Zoltán neve végérvényesen öszszefonódik a magyar néprajzzal, népművészettel. Az erdélyi tudós gazdag munkásságát Kossuth-díjjal és számtalan más elismeréssel honorálták.

én a budai Várban, 30-án Székesfehérváron rendeznek ünnepséget. – Szeretném megérni, hogy az épület készüljön el Válaszúton, s lássam, hogy a gyermekek emberibb körülmények között lehetnek – közli kívánságát bizakodva. Mozdulataiból, szeméből sugárzik az energia. Azt mondja, nem akarja „a földbe vinni az

IX. Kárpát-medencei Verbunkverseny Zalaegerszeg Megyei Jogú Város anyagi támogatásával 1998-ban versenysorozatot hirdettünk meg, amelynek célja, hogy több éves sorozaton keresztül mi, mai táncos fiatalok a Kárpát-medence jellegzetes, szép férfi táncával a „verbunkkal” kössünk mélyebb ismeretséget. Ez az adott táncok ismerete mellett az adatközlővel való személyes ismerkedést is jelent. A sorozatban eddig az alábbi táncos hagyományőrzők táncai szerepeltek: 1998-ban Zerkula János (Gyimesközéplok), 1999-ben Székely János (Marossárpatak), 2000-ben Berki Ferenc (Méra), 2001-ben Fülöp Ferenc (Decs), 2002-ben Blága Károly (Gyimesközéplok), 2003ban Csombor Endre (Makkfalva), 2004-ben Bíró Ágoston Zsukás (Csíkszentdomokos), 2005-ben Murguly Lajos (Nagyecsed). I. forduló: Kötelező tánc A táncos verbunktáncot mutasson be Keresztúri Sándor verbunkjából. A kötelező tánc tartalmazhat más vajdaszentiványi verbunktáncos táncából vett elemeket, de a bemutatott tánc Keresztúri Sándor táncával kezdődjék és döntő hányadában az Ő táncából építkezzék. A bemutatott táncfolyamat időtartama minimum 1,5 perc, maximum 2 perc. II. forduló: Szabadon választott tánc A táncos feladata, hogy két perces időtartamig rögtönzött táncot mutasson be bármely másik vajdaszentiványi, marossárpataki, vagy körtefái adatközlő verbunkjából.

20

erejét”, öregesen, csendesen teszi a dolgát. Úgy látja, a magyar folklórkutatás európai viszonylatban is élen jár. Sajnálja, hogy léteznek, akik a magyar népzenét idejétmúlt, primitív, múzeumba való kacatnak tartják. – Pedig a magyar népzenében az élet minden mozzanatára találunk példát: egyformán beszél bőségről, szorongatott szükségről, szerelemről, bánatról, s a mindenkori társadalomnak a legőszintébb tükörképét adja. Személytelenül szól mindenkihez, mindenki választhat belőle, alakíthatja a maga tetszése szerint, s a magyar népzene ma is érzelmeket ébreszt az emberben. Azt is mondja, hogy világszerte visszafordulnak az emberek a népzenéhez, a népi kultúrához, példaértékűnek nevezi a magyar táncházmozgalmat, amely Európa határait is átlépve a világ magyar ifjúságát és más nemzetiségűeket is összefog. Élete legnagyobb eredményének népzenei és néprajzi gyűjtését tartja. Utóbbiból értékes anyagot juttatott a budapesti Néprajzi Múzeumnak és az akadémiai néprajzi kutatócsoportnak, mert a gyűjtés eredményét közkinccsé kell tenni. A többi mintegy kétezer tárgy a válaszúti múzeumba kerül. – A népi muzsika és a tánc tartott meg minket ezer évig Európában. Nem politizálni kell, hanem minél többet kell táncolni és énekelni magyarul – teszi hozzá mosolyogva. Tibori Szabó Zoltán Népszabadság, 2006. március 25.

A szükséges segédanyagok a Zalai Táncegyüttes adattárában rendelkezésre állnak, és a benevezett versenyző kérésére átmásolhatók. Filmek kérdésében Sepsi Bálint (Zalai Táncegyüttes, 8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi út 21., tel.: 92/596-482, 70/285-9582) segít. A zsűri öt tagból áll, köztük a hazai szakembereken kívül helyet foglal Keresztúri Sándor is. Értékelési szempontok: a tánc hitelessége, stílusa; a szabadtánc építkezésének színvonala; a táncos megjelenése, magatartása, viselete. A verseny időpontja: 2006. május 14., 10.00-16.00 Helyszíne: Gönczi Ferenc ÁMK, Zalaegerszeg, Landorhegyi út 21. A zsűri az alábbi pénzdíjakról dönt: I. díj – 70.000,- Ft; II. díj – 50.000,- Ft; III. díj – 30.000,- Ft (A zsűri feladata ezen kívül a felajánlott díjak odaítélése is.) A verseny ideje alatt fesztivál zajlik városunkban, ahol külföldi együttesek mellett több hagyományőrző együttes is részt vesz. A versenyre jelentkezőknek díjtalanul biztosítjuk a szombat éjszakai szállást, valamint a szombati ebédet és vacsorát. A jelentkezés módja: A jelentkezés megkönnyítésére a Zalai Táncegyüttes honlapján (www.zalaite.hu) a „Jelentkezési lap” almenü alá elhelyeztünk egy jelentkezési űrlapot, de ezen kívül a fenti telefonszámon vagy személyesen is lehet jelentkezni a verseny megkezdésének pillanatáig. A díjtalan szállás és étkezés igénybevételére csak a május 1-ig regisztrált versenyzőknek van lehetősége. Jó felkészülést kíván: Zalai Táncegyüttes Egyesület

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2006/2  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Căluş – sár; Könyvismertető – A Bertóké és társai; Kozák József: Az alföldi duda emlékei; Bakó Katalin: Etelközi...

folkMAGazin 2006/2  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Căluş – sár; Könyvismertető – A Bertóké és társai; Kozák József: Az alföldi duda emlékei; Bakó Katalin: Etelközi...

Advertisement