a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 19

Mit is akarhat a koreográfus? Bizonyítani? Megmutatni? Összegezni? Esetleg mindegyiket vagy egyiket sem? Azt gondolom, hogy Batyu leginkább összegezni akart és Le kell szögeznem: a műsor tetszett. Ezt szerencsére nem markolt nagyobbat, mint persze így kijelenteni nagyon egyszerű, amekkorát ebben az esetben fogni lehet. és senki ne gondolja, hogy nem találhaÖsszegezte magának és ezen túl mindenkitó olyan rész vagy tétel, amivel maranek, hogy milyen érzés tartozni valamihez, déktalanul elégedett lehetnék. De mégvalakikhez, azoknak az életét tudni, akik is azt mondom, hogy tetszett, mert elérmegigéztek szellemiségükkel oly sok emte célját. Mik is lehetnek ezek a célok? bert és évszázados műveket hagytak öröVegyük sorjába a résztvevőket, és hipokül. E mellett nem tudott elmenni Batyu tetikusan gondoljuk végig, hogy milyen szó nélkül és megengedte nekünk, hogy beelőzetes várakozással indulnak neki egy lepillanthassunk az Ő lelkivilágába, ami frissiben elkészített műsornak. jóktól, jókor, jót kapott, s ezeket megérlelte magának. Ettől a műsor teljességgel hiteles lett, mert fotó: Bakonyi Viktor mindezt erőltetés és erőlködés nélkül tette, így nyugtatva a kedélyeket, akik talán sziporkázó legényeseket vártak, csudaforgó és figurázó párosokat, tüzes zenéket és géppuska lábakat. Ez szerencsére elmaradt. Mit akar a táncos, az előadó? Azt hiszem – ahogy a Magyar Állami Népi Együttesnek az utóbbi időszakban előadott koreográfiáira és műsoraira gondolok – a táncosok pozitív élményeket akartak. Olyan környezetet, ahol nem táncoló gépezetek lehetnek, hanem érzelemmel (időnként már értelemmel is) megtöltött sajátos egyéniségek, akiket nem vezényelni kell, hanem hagyni táncolni, mulatni, énekelni, egyszóval (nép)művészetet alkotni. Ez is sikerült. A táncosok legtöbbje azonosult De nem vagyok fizetett tollnok, szót ejezzel a lehetőséggel, és megfelelő mérték- tek azokról a dolgokról, amik nem illettek ben tudta összerakni magában a koreográ- – véleményem szerint – a műsor szándékáfus és saját maga elvárásait. hoz és a fent felsorolt állapotokat időnként Mit akarhat a néző? Kikapcsolódást? megingatták. Nem sikerült a füstgép. Nem Ámulatba ejtést? Ellazulást? Vérpezsdítést? ködösített, nem igézte meg a szellemviláMindegyiket megkaphatta, ki-ki vérmér- got, csak köhécselve pipázott, s ettől olyan séklete szerint. Sikerült kikapcsolni a ve- lett a színtér, mint a gyimesiek, ahogyan rejtékszagú hétköznapokból, a pasztellszí- szivaroznak két felvétel között a 80-as hannű érzelmi identitás ábrázolásával. Sike- gosfilmen. rült ámulatba ejteni azzal, hogy a táncosok A román purtata és invertita igazán nem magukénak érezték a szerepeiket, s azokat keltette a megértett reprezentáció formátényleg igyekeztek sajátosan megformálni, ját, amit még az is fölerősített, hogy sokáa túlzások citálása nélkül. Sikerült ellazul- ig nagyon statikus térformában és uniszóni, mert akinek ilyen emlékek járnak a fejé- nóban táncoltak. A román legényesek értelben, mint Batyunak, annak van még mon- mezését, ennek következményeként a tanídanivalója a körülötte lévő világhoz. Sike- tási módszereit alaposan végig kellene gonrült vért pezsdíteni, mert a zene, az ének és dolni. A magyar legényesek közül némelyek a tánc időnként olyan szerves egységet tu- szépen és akkurátusan alakultak, Ágfalvi dott teremteni, hogy „ősállapot” lengte be Gyuri cigány verbunkja még ahhoz képest is gyorsított magán, mint amit tőle legutola termet.

Örök Kalotaszeg

jára láttam (Földön apám fia volnék). Nem biztos, hogy kell még srófolni a tempón, de ez még élvezhető és plasztikus volt. Ifjabb Zsuráfszki Zolinak és Sikentáncz Szilveszternek nem volt ekkora szerencséje a feciorescaval. Kissé túlmozgásosra és bizonyítás kényszeresre sikerült a megoldás, amit főleg „kisZsura” esetében nem értek, hiszen már többször tanújelét adta, hogy nyugodtan és szépen többre jut a táncos megformálásával, tud méltóságteljesen, de ugyanakkor sziporkázóan táncolni. „Sly” mindig is hajlamos volt rátenni egy-két lapáttal, ami viszont ezen az estén nem sült el szerencsésen. Kökény Ricsinek is volt egy-két ritmikai megingása némely záró motívumnál. A fiúk mentségére legyen mondva, hogy a jelmeztervező nem vette figyelembe sem a tánc sajátosságait, sem pedig a férfi tánckar mozdulati energiáit, amikor a hátul csatos „lábtyűket” rájuk álmodta. Én azt kívánom neki, hogy 2 hétig csak reggelizéshez vegye fel, még táncolnia sem kell benne, akkor is meg fogja utálni! A páros táncrészekben feltűnően szép tudott maradni Bakos Gabi és Strack Orsi, a tempótól és táncpartnerüktől függetlenül. Igazán kellemes volt nézni őket. A magyar páros táncokat amúgy szinte az egész tánckar jól értelmezte, annyit csak megjegyzésként, hogy a csujjogatások jellemzően folyamatosak, a fiúk forgás közbeni ujjpattintgatása pedig nem esztamos. A zenészek mestereik voltak a hangszereiknek, ujjaik közül nem csak csörgedezett a muzsika, szívvel és ésszel muzsikáltak. Az elején még nem is láttam őket, de Havasréti Pali bőgőjének hangját máris ki lehetett hallani. Tetszett, hogy az énekesek sallangok nélküli táncszerepeket is bevállaltak, így színesítve az előadók palettáját. Persze a „Csipás” család legújabb generációjának megjelenése akár meg is szorongathatta volna a műsor egyébként hiteles érzelmi állapotának tükröződését, de Batyu tudta, mi kell ide. Nem volt érzelmi túllángolás, csak nyitott szem, fül és szív. Mindenki láthatta, hallhatta, átérezhette. Köszönöm, hogy megnézhettem ezt a műsort, mert megerősített abban, hogy lehet jól látni és láttatni személyes szűrőn keresztül is azt a közkincset, amit mindenkinek magának kell fényesíteni. Lévai Péter

19

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2006/2  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Căluş – sár; Könyvismertető – A Bertóké és társai; Kozák József: Az alföldi duda emlékei; Bakó Katalin: Etelközi...

folkMAGazin 2006/2  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Căluş – sár; Könyvismertető – A Bertóké és társai; Kozák József: Az alföldi duda emlékei; Bakó Katalin: Etelközi...

Advertisement