__MAIN_TEXT__

Page 12

CSOBÁNOS Megjelent Legedi László István új lemeze

L

egedi László István (sz.: Klézse, 1948) a moldvai csángó kultúra kiemelkedő zenészegyénisége. Furulyázni eleinte édesapja – Klézse egykori híres furulyása –, Legedi László András tanította, de később sok más forrásból származó dallamot tanult meg és alakított saját ízlése szerint. Tizenhat éves korától guzsalyasokban furulyázik egészen ezen közösségi alkalmak 1960-as évekbeli megszűnéséig. Furulyajátékának jellemzője a finom dallamvezetés és virtuozitás. Ez utóbbi összetéveszthetetlen ismérve a különleges „aprózó” technika. Nevéhez kötődik számos dallam és variáns, a teljesség igénye nélkül említve néhányat: sirített tánc, tilinkós öves, csobános, vert kezesek, csimpoj és a kavalos öves dallamai. Játékára először Pásztor Ferenc figyelt fel, és 1990-ben meghívta Budapestre. Ettől kezdve vált egyre ismertebbé Magyarországon, s ma már rendszeres vendége a táncházaknak, táboroknak, fesztiváloknak és egyéb csángó témájú rendezvényeknek. A magyarországi furulyások közül alig akad olyan, aki ne ismerné dallamait vagy akár személyesen őt magát. Szinte valamennyi felvétele mintául szolgálhat a moldvai zenével foglalkozók számára. Mint furulyás Szlovéniában, Ausztriában és Finnországban vendégszerepelt, a Iaşi-i Rádió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió őriz felvételeket tőle. Első hangfelvétele Magyarországon jelent meg 1996-ban „Szeretőm a táncba” címmel, melyen Bálint Erzsébettel együtt szólaltatnak meg klézsei énekeket és táncdallamokat (táncházas zenészek kíséretében – a szerk.). Az utóbbi néhány évben egyre nagyobb hangsúlyt fektet tudásának továbbadására szülőfalujában és Magyarországon egyaránt. Dallamaival a következő hanghordozók és kottás kiadványok jelentek meg eddig: „Szeretőm a táncba” (MC 1996, CD 1997, Etnofon), „Serény magyaros” (CD 2002, Etnofon), „Moldvai csángómagyar furulyás dallamok és énekek (könyv 1997, Okker), „Moldvai hangszeres dallamok” (könyv CD melléklettel 2001, Etnofon). Az első felvételeinek megjelenése után 10 évvel rögzített, Csobános címet viselő lemezanyag újrajátszott és első alkalommal felvett dallamokat egyaránt tartalmaz. Tagadhatatlan, hogy az állan-

dó szerepeltetés hatással van az előadóvá lett zenészre, visszaható folklórfolyamatként érlelve tudatát, zenéjét. Célunk volt ezen folyamat vadhajtásait mellőzve, csak a hagyományhoz szorosan kapcsolódó anyag felidézése, megörökítése. Petrás Mária és leánya, Petrás Alina, Szilágyi Angéla, valamint budapesti zenészek közreműködésével válik teljessé és színessé az a zenei anyag, amely – az eddig megjelentekkel együtt – hiteles és teljes képet próbál adni Legedi László István kiemelkedő tudásáról, gazdag repertoárjáról. Bolya Mátyás A lemezt készítették: Balogh Sándor (szerkesztő, zenei rendező), Benke Grátzy (dob), Bolya Mátyás (koboz), Mazura János (hangmérnök). A felvétel az Etnofon Hangstúdióban készült 2006 februárjában. Elérhetőség: Óbudai Népzenei Iskola, Balogh Sándor (1034 Budapest, Nagyszombat utca 27., telefon: 06-1-388-6381; mobil: 06-30-8542201; e-mail: bolyam@moldvahon.hu).

Kell-e kellékbolt? Kell-e kellékbolt? – merült fel a kérdés egy fiatal budapesti házaspárban néhány évvel ezelőtt. A válasz – mely öt esztendő tervezgetésének és munkájának eredménye – egy pici üzlet lett Pest belvárosában, mely minket, néptáncosokat hivatott segíteni. Hudák Jánost és feleségét, Hudákné Farkas Sárát a Néptáncosok kellékboltjának két éves születésnapja alkalmából faggattam. – Hogyan született az ötlet? – Hudák János: A néptánc és az azzal szorosan összefüggő kiegészítők, eszközök, viseletek nem állnak tőlünk távol, hiszen pár évvel ezelőtt még a Vadrózsák Táncegyüttes tagjaiként mi is táncoltunk. Maga az ötlet egyébként Sára érdeme. – Hudákné Farkas Sára: Gyermekkoromban a Csepel Táncegyüttes táncosaként gyakran kerültem olyan helyzetbe, hogy hirtelen szükségem lett volna valamilyen kiegészítőre, de nem tudtam hozzájutni. Akkor merült fel bennem a kérdés, hogy miért nincs egy bolt, ahol ezek beszerezhetők? Ez volt az első gondolat, melynek megvalósításában nagy segítséget jelentett

12

néprajzos végzettségem és édesanyám kitartó munkája. – Mi az elmúlt két év tapasztalata és mik a jövőbeni tervek? – H. J.: Mint minden kezdet, ez is nehéz volt, de úgy tűnik, hogy egyre többen ismernek és keresnek fel bennünket. Igyekszünk bővíteni a kínálatot, hogy minél szélesebb körben ki tudjuk elégíteni az igényeket. Jelenleg például táncos botok és seprűk beszerzésén fáradozunk. – H. F. S.: Úgy gondoljuk, hogy nem kis problémát okoz az együttesvezetőknek és viseletkészítőknek a viseletek anyagának felkutatása. Ennek megoldása távlati terveink egyike.

– Hol találkozhatunk legközelebb veletek? – H. J.: A Radnóti utcai boltunkon kívül egyre több rendezvényen – fesztiválon, kirakodóvásáron – találkozhatnak velünk az érdeklődők. Legutóbb például a Százhalombattai Regionális Gyermektánc Fesztiválon voltunk. Legközelebb pedig az idei Táncháztalálkozón leszünk jelen. – H. F. S.: Ami még biztosnak tűnik, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén nyáron is eljutunk a jászberényi Csángó Fesztiválra. Ám biztosan nagy segítség mindenkinek, hogy felkereshetik a www.neptanckellek.hu-t, vagy írhatnak az info@neptanckellek.hu címünkre. Várunk minden kedves érdeklődőt. (Paluch Norbert)

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2006/2  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Căluş – sár; Könyvismertető – A Bertóké és társai; Kozák József: Az alföldi duda emlékei; Bakó Katalin: Etelközi...

folkMAGazin 2006/2  

A TARTALOMBÓL: Ónodi Béla: Căluş – sár; Könyvismertető – A Bertóké és társai; Kozák József: Az alföldi duda emlékei; Bakó Katalin: Etelközi...

Advertisement