Page 18

Néptánc és hagyományőrzés Pomázon A Magyar Vár Estjének 2005. december 16-án több elismert kutató és zenész is vendége volt. Juhász Katalin és Szabó Zoltán etnográfusok zenés időutazásra csábítottak bennünket: Adventtől Karácsonyig követhettük nyomon a téli ünnepkör eseményeit. Jankovics Marcell filmrendező és jelképkutató – a Nemzeti Kulturális Alap volt elnöke – izgalmas párhuzamokkal ismertetett meg bennünket. Az „átlagember” csak 3 csillagképet tud felismerni: az Oriont (mely nyáron „megvakul”, s decemberben kapja vissza a Naptól szeme világát), a Fiastyúkot és a Göncölszekeret. Az Orion belső megvilágosodásának története bizonyára azzal is kapcsolatban áll, hogy Nimród csillagképe a téli napforduló idején látszik a legjobban. Vajon miért van két János-nap a naptárunkban? – tette fel a kérdést Jankovics. Keresztelő Szent János félévvel idősebb Jézusnál. December 27-én legszebb a csillagos ég – de a Janus által őrzött kaput (égi átjárót) a nyári időszakban is meg kell nyitni a mennyország (az Ég) felé. Ezért ünnepeljük János napját június 24-én (Szent Iván napján) is. Így tehát Jánosunknak több köze van Janus-hoz, a kapuk nyitogatójához, mint Johanneshez... Korunk Mikulása holland (majd amerikaivá állampolgárosodott) krampusz, aki a kéményen (kapun) át érkezik. Pedig az eredeti óriás maga Orion (ő Sancta Nicolaus, de a germán istenség, Thor is), akinek „3 golyója” a csillagkép 3 övcsillaga. Tovább „korcsosult” változata a csupán anyagi ajándékot hozó Télapó. A csendes visszavonulás helyetti fogyasztási láz is nagyon messze került már a karácsonyi ünnep lényegétől. A vizuális-kulináris örömszerzés mai korában talán a giccs őrzi legtovább az ősi hagyományrendet – igaz, sokszor annak megértése nélkül, csupán „formális leképezéssel”, s rossz minőségű (mű) anyagból... Az év kezdete az ókorban a tavaszi nap-éj egyenlőség ideje volt. Mai „műfényes” világunkban január elsejéhez semmi sem kötődik a természet rendjéből. Az elcsúszás bekövetkezését egyetlen „körülmény” enyhíti: a naptárelcsúszás... Ez utóbbi magyarázza, miért csúsztak át hónapjaink névadó ünnepei egy másik hónapba. Az ősi hónapok ugyanis nem 1-jén, hanem előző hó 21-e körül kezdődtek. Pünkösd így soha nem csúszott ki Pünkösd havából (mint időnként a mai naptárrendszerünkben). Emellett érthetővé válik, miért október a Mindszent hava (noha a Halottak Napja november 1-je). Az NOSZF-ról (az októberi forradalomról) nem is beszélvén, amelyet a rendszerváltás előtt ünnepelnünk kellett – november 7-én... A II. Vatikáni Zsinat „újítása” az oltár megfordítása. Ettől kezdve a szertartás nem Istennek, hanem az embernek szól elsősorban. Lehet, hogy ez már a mindent átmosó Vízöntő világkorszak hozta paradigmaváltás egyik előjele? (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a megemlékezés Jézus testté válásáról az emberek számára történik, s nem az égiek számára szóló „ismétlésről” van szó – így már érthető a változtatás mögött meghúzódó egyházi szándék.) A rendezvényt záró magyar táncház zenészeit Soós Csaba, majd a vendégként betoppanó Ökrös Csaba prímások irányították. A néptáncot tanulók körébe még Herpai Sándor, a rendezvény főszervezője is beállt, akinek az ünnepnap érdekes programjaiért ezúton mondunk köszönetet. Záhonyi András

18

Szentes Varga Ferenc, a Népművészet Mestere (1919–2005)

„Szentes Varga Ferenc 1919. február 22-én született Szanyban. Gyermekkora óta szüleivel, nagyszüleivel együtt részt vett a hagyományőrző mozgalomban. Korábban a Szanyi Bokréta, majd a hagyományőrző együttes tagjaként. Táncos tudását nagyapjától, Szentes Varga Mihálytól sajátította el, aki az 1930-as években már országos hírű táncos volt. Végeredményben a Szentes Varga családnak és az együttes tagjainak köszönhető, hogy a falu legszebb táncai, a verbunk, a dus és a csárdás a mai napig fönnmaradtak és széles körben elterjedtek a magyar néptáncmozgalomban. Táncaikról az 1930-as évek óta készültek dokumentumok, amelyeket a Magyar Filmintézet, a Néprajzi Múzeum és az MTA Zenetudományi Intézet gyűjteményeiben őriznek. Örökvidám, mindig tréfára kész egyéniség, aki nemzedékek egész sorát tanította a táncra és a néphagyományok tiszteletére. A Népművészet Mestere kitüntetést 1980-ban kapta meg.” (Idézet A népművészet táncos mesterei c. kötetből – Európai Folklór Központ, Hagyományok Háza, MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 2001)

E-mail: bela@szerenyi.hu Honlap: www.szerenyi.hu

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2006/1  

A TARTALOMBÓL: Kóka Rozália: Csángó lagzi Budapesten – avagy „nunta” az Almássy téren –; Matyasovszki József: Emlékkönyv Vásárhelyi Lászlóró...

folkMAGazin 2006/1  

A TARTALOMBÓL: Kóka Rozália: Csángó lagzi Budapesten – avagy „nunta” az Almássy téren –; Matyasovszki József: Emlékkönyv Vásárhelyi Lászlóró...

Advertisement