{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 9

Bartók Béla életét Nagyszentmiklóstól New Yorkig követi végig a Gyökerek című háromórás színes film, amelyet a Magyar Televízió készített, s most DVD-n jelentetett meg a Hungaroton. A zene iránt különös affinitással rendelkező rendező, Gaál István a forgatókönyvet Várbíró Judittal közösen írta, és Sasvári Lajos közreműködésével maga is fényképezte a filmet, lírai képi remeklést produkálva. A film dokumentumokra építve mutatja be Bartók pályáját és a kort; a tudományos hűség Kovács Sándor zenetörténésznek köszönhető. A zenei illusztrációk a legkiválóbb művészek előadásában szólalnak meg.

Emlékeznek az alkotók A film készítői közügynek tekintették ezt a munkát, s elkötelezettségükre jellemző, hogy olyan időszakokban sem hagyták félbe, amikor a televíziónak nem volt pénze a forgatásra. Saját költségen például benzint vásároltak, s kölcsön-kamerával elindultak. Előfordult, hogy vittek magukkal egy flakon vizet, s a Mátrában Várbíró Judit faágakra csorgatta, mert a kompozícióhoz arra volt szükség, hogy az ágak nedvesek legyenek. A stábot időnként a szerencse is segítette. A DVD és a filmről készült könyv borítóján látható gyökérzetet például Gaál István öt évesen látta először: Akkor építettek ugyanis Salgótarjánban – ahol lakott – az Acélárugyár dolgozói egy játszóteret a Horgason, s amikor a film készítésekor a felvidéki Gerlice pusztára igyekeztek, Salgótarjánt is érintették. A rendező ekkor kérte, hogy nézzék meg, hátha megvan még, s valóban megvolt. E gyönyörű képnek azért tulajdonított ekkora fontosságot, mert Bartók többször hivatkozik a gyökerekre. A film ötlete Várbíró Judittól származik, aki már tíz esztendővel korábban elkezdett foglalkozni a gondolattal, de akkor nem tudta megvalósítani az elképzelését. Várbíró Judit: Gaál Istvánra gondoltam, de más elfoglaltságaira hivatkozva visszautasított. Tény, hogy nem sok ideje volt, hiszen például Indiában is tanított. A hetvenes években Bartók nyomában címmel készült már egy dokumentumfilm-sorozat, s ennek az alkotóját is megkerestem, de azt felelte, hogy ő már nem vállalja. Amikor egy évtized múltán összetalálkoztam Istvánnal, megint olyan helyzet volt a televíziós munkásságomban, hogy ismét lehetőség nyílt a film elkészítésére. Megállapodtunk abban, hogy mindenképp dokumentumfilm lesz, eredeti forrásokból, s István csak akkor készíti el, ha érvényesítheti ezen szempontokat. Ekkor beszéltem Kovács Sándorral, aki a Bartók Archívumnál Bartók-kutatással foglalkozott. Rengeteg olvasmányt kerestünk meg, s egy évig dolgoztunk. Preparált

szobát alakítottunk ki Gaál István lakásában, ahol a dokumentumokat címkéztük. Kovács Sándor, aki szakértőként működött közre a film elkészítésében: Különösebb koncepcióm nem volt, de elképzelésem igen. Igyekeztem a megrendíthetetlen közhelyeket megcáfolni, például azt, hogy Bartók humortalan ember volt. Gaál István: Judit először kétszer 75 perces filmet tervezett, s 48 részt választott ki Bartók életéből. Ám rájöttünk, hogy ez öngyilkosság, mert a néző nem bír ki 75 percet, ezért javasoltam, hogy háromszor egy órás legyen a film, a hármas tagolás Bartókhoz amúgy is közelebb áll, mint a kettes. Az alaptétel az volt, hogy miképpen kell megfogalmazni Bartók életművét. Elolvastam róla vagy negyven könyvet. Várbíró Judit: Szolgáltattuk Istvánnak a dokumentumokat, helyszíneket jártak be, s már majdnem egy év is eltelt, amikor átadták neki Agatha Fassett – Illés Ágota – Bartók amerikai évei című könyvét. Amint olvasta, felkiáltott a kenyérsütésnél, hogy miért nem előbb adták neki oda, mert ez a lényeg. A film kenyérsütéssel indul, s ezzel is fejeződik be, mert ez jelenti a gyökereket. Gaál István: Megvolt végre az abroncs, s innen már automatikusan ment minden, csak hagyni kellett az anyagot, hogy hadd működjék. Tudtam, hogy más zene nem lehet benne, csak Bartóké, más szöveg szintén nem hangozhat el, csak az övé, s hogy balladai tömörségre kell törekedni. Kegyelmi állapot is bekövetkezett, amikor ott álltunk a csíkrákosi templomnál, s szinte vártam, hogy Sárosi Bálint mikor lép ki a hegedűjével, mert odavalósi. S a Hargita teljesen látszott, mondták a helybéliek, hogy ilyen soha nem fordult elő, hogy 360 fokos körben minden, az összes havas látszik. Ekkor jöttem rá, hogy Bartók nem szerette Amerikát, s hogy a Concertóban megfogalmazott hazavágyódását aláfestő képsorokat, az amerikai nagyvárost hosszú optikával kell felvenni, hogy szűk legyen a tér, a magas épületek nyomják agyon az embert. Ezek a belső kis atomok is egymást generálták, s csak arra kellett vigyáznunk, hogy a túlzásokat elkerüljük. Várbíró Judit: Kétszer 60 percesre terveztem a filmet, aztán kiderült, hogy enynyi nem elég. Ekkor jött a kétszer 75 perces elképzelés, s aztán a vágóasztalon jöttünk rá, hogy ez is kevés. Rákerültek a koncertturnék, de ehhez az egész anyagot át kellett alakítani, hogy a második résznek is meglegyen a hídszerű íve, azaz valahonnan valahová tartson. Ráadásul Bartóknak három alkotói korszaka volt, ez is a hármas tagolást indokolta. K. Tóth László

Ó, fényességes szép hajnal... – karácsonyi népénekek –

hadikfalvi betlehemes Sokat szenvedett, idős, bukovinai székelyek ajkáról lesték le a gyűjtők azokat a csodálatos, 16-17. századi adventi és karácsonyi népénekeket, a gyönyörű 18. századi hadikfalvi betlehemes játék szavait, amelyeket most az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör tagjai megszólaltatnak. Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva népének tiszta szívből zengő énekével kívánok áldott, kegyelmekben gazdag Karácsonyt kedves Mindnyájuknak: Serkenj lelkem mély álmodból, vigyázz magadra, Mert ma urad jő e világra, szép váltságidra, Drága kincset hoz magával orvoslásidra. Örülj immár, hogyha voltál eddig bánotban, Mert királyod, ki majd eljő nagy hatalomval, Kisgyermekként száll le hozzád, sok irgalomval. Szeretettel: Kóka Rozália

9

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Angyalfia; Szentkirályi Endre: Szabad-e betlehemezni?; Bolya Mátyás: IV. Csángó karácsony; Strack Orsolya:...

folkMAGazin 2005/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Angyalfia; Szentkirályi Endre: Szabad-e betlehemezni?; Bolya Mátyás: IV. Csángó karácsony; Strack Orsolya:...

Advertisement