a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 35

Egy értékelés margójára... A Kállai Kettős Néptáncfesztivál kapcsán 2005. október 7-9-ig került megrendezésre Nagykállón a XXII. Kállai Kettős Néptáncfesztivál. A fesztivált kétévente rendezik meg, így az amatőr néptáncegyüttesek körében nagy volt a várakozás, a készülődés a Kállai Kettősre. 27 együttes mutatkozott be a maratoninak mondható három bemutatón. Az együttesek a legjobbat, a legtöbbet próbálták meg kihozni magukból, amihez mindenkinek gratulálok! Engedjék meg azonban, hogy észrevételeimet, nagyon tömören fogalmazva, megosszam önökkel. Szerettem volna gondolataimat, véleményemet személyesen a helyszínen elmondani a tisztelt zsűrinek, de ez sajnos, nem az én hibámból, nem történt meg. Az ígéret megvolt, hogy mindenkivel mindent megbeszélünk, de nem vált valóra. Egyedül Ratkó Lujzával tudtam erről a kérdésről szót váltani, itt leírt véleményemet elmondani, amit ezúton köszönök neki. A zsűriben helyet foglaló személyek: Hortobágyi Gyöngyvér, Ratkó Lujza, Diószegi László, Ertl Péter, Pál Lajos. Gondolom mindenki egyetért velem abban, hogy a mindenkori zsűrinek tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy döntésével, értékelésével utat mutat, irányt szab az együttesek részére. Ez az irányszabás, útmutatás két évvel ezelőtt, 2003-ban elkezdődött, s úgy néz ki, hogy jól sikerült. Ma már azok az együttesek ne is reménykedjenek a fesztiváldíj elnyerésében, akik a tánc tiszta forrását őrizve nem a tematikus útkeresés dicséretes, rögös útjait járják. Sajnos a tisztelt zsűri az idei fesztiválon sem vette vagy nem akarta figyelembe venni a fesztivál hagyományait, a táncmozgalom változásait, így kétségek közt hagyott táncosokat, koreográfusokat. Ebben a témában úgy érzem, nagyon egyszerű út a fesztiválkiírás mögé bújni akkor, amikor Nagykálló mindig is a tiszta forrás bemuta-

Volt egyszer egy Ki-Mit-Tud? Fényképek a Jászság Népi Együttes fotóarchívumából. 1971-ben a Lehel Vezér Gimnázium kémiatanára, Papp Imre gondolt egy nagyot. Félretéve kémcsöveit, fekete kalapját fejére téve, csizmáját a hóna alá kapva, a gondolatot tett követte. Ezzel Jászberényben elkezdte ma is tartó karrierjét a néptánc: megalakult a Jászság Népi Együttes. Ebben a két mondatban nagyon le van szűkítve mindaz a sok áldozatos munka, ami a megalakuláshoz kellett, de a lényeget tartalmazza. A csapat alakult, formálódott, lelkesen ismerkedett a mozgásvilággal, a dallamokkal, amik valahol mindannyiunkban ott lapulnak. A sok próba – a megfelelő irányítás mellett – meghozta a sikert: 1977 áprilisában, alig hat évvel a megalakulás után, ott találja magát az együttes az akkori magyar televízió Ki-Mit-Tud? döntőjében. Persze ehhez helyt kellett állni a selejtezőkön, az elő- és középdöntőn egyaránt. Az együttes koreográfiai munkáját akkor egyetlen ember, Tímár Sándor, azaz „Mesti” neve fémjelezte. A Mester pedig

tásának fellegvára volt, jelenleg pedig az egyik utolsó, legrégebbi, legnagyobb hagyományokkal rendelkező bástyája. Itt szeretném idézni a műsorfüzet köszöntőjében Juhász Zoltán, Nagykálló polgármestere és Gelsiné Uri Valéria fesztiváligazgató szépen megfogalmazott gondolatait: „Hitet adnak rendületlenül ahhoz, hogy minden körülmények között van még folytatás. Íme egy tavaszba hajló ősz, amely az ősi tudást hivatott őrizni. A szétszórni lehetetlen, nemzeti titkot.” Tisztelettel kérek mindenkit, vigyázzunk a Kállai Kettős szellemiségére, erre a páratlan értékre, ne mi magunk romboljuk le! Tartsuk tiszteletben, feleljünk meg az új elvárásoknak, de ezt ne a saját értékmentő-megőrző munkánk rovására tegyük. Tematika – Autentika. Egyik koreográfussal, alkotóval, zenésszel, táncossal szemben sem tisztességes összekeverni, zavarossá tenni az irányzatokat. Nem értem, hogy azok, akik külön tudják választani a két irányvonalat (Néptáncantológia kontra Kortárs táncbemutató), miért keverik össze ezt amatőr fesztiválszinten. Van példaértékű kamara táncfesztiválunk, ahol ezt jól megoldották: Zalaegerszeg, ahol már a nevezéskor el kell dönteni, hogy tematikus vagy autentikus kategóriában kívánnak-e indulni az együttesek, így ez a kérdés Zalaegerszegen nem is ad okot a vitára. Még az is felmerült bennem, hogy sok „unalmas” tradicionális magyar tánc között talán emlékezetes felüdülést jelentett az ítélő bíráknak egy-egy útkereső elkalandozás. Lehet. Lehet, hogy egy szót sem kellene szólnom, hisz együttesem, a Jászság Népi Együttes nyerte a fesztiváldíjat „A kor falára...” című produkció részletével, amiben (miket hoz az élet) díszlettervezőként debütáltam. (Külön öröm, hogy sokaknak tetszett a díszlet, pedig nem működött közre benne profi díszlettervező.) Szomorú és vidám vagyok egyszerre. Bízom benne, hogy lesz még Kállai Kettős, találkozunk még sokszor Nagykállón, beszélgetünk, táncolunk, s vigyázunk nagyanyáinktól, nagyapáinktól örökölt értékeinkre. (Kocsán László)

alkotott. Az elődöntőben Jászsági táncok, a középdöntőben Mezőségi táncok, a döntőben pedig a Domaházi táncok című koreográfiái keltek életre a „régi nagy csapat” előadásában. A Ki-Mit-Tud?-ot megnyerte 1977-ben a Jászság Népi Együttes. A döntő után a zsűrivel közösen megkezdődött az ünneplés Budapesten-Kőbányán, a Pataki Művelődési Házban. Így járta a táncházban, mulatott együtt a mellékelt fényképen egymás jobb kezét fogva Dr. Vásárhelyi László (háttal a kép bal előterében) Major Tamással (szemben a kép jobb oldala felé), Major művész úr mögött Tímár Sándor ropja (kockás ingben), „Mesti” felett (a bajuszos táncos takarásában) a fiatal Mihályi Gábor, aki jelenleg az Állami Népi Együttes művészeti vezetője. (Ebből a szempontból lehetne a kép címe például „Előttem az utódom”.) Két nagy művész, a sokunk által személyesen ismert Laci bácsi és Major Tamás sajnos már nincs köztünk, de öröm nézni, ahogy együtt táncolnak, ahogy mesél róluk és a többiekről, a Ki-Mit-Tud? megnyerésének ünnepléséről a Jászsági fotóarchívum. Kocsán László

35

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Angyalfia; Szentkirályi Endre: Szabad-e betlehemezni?; Bolya Mátyás: IV. Csángó karácsony; Strack Orsolya:...

folkMAGazin 2005/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Angyalfia; Szentkirályi Endre: Szabad-e betlehemezni?; Bolya Mátyás: IV. Csángó karácsony; Strack Orsolya:...

Advertisement