Page 30

ÜTŐGARDONY a gyimesi asszony hangszere Közel s távol a környező népeknél nincs efféle hangszer. A gardony Csíkból származott Gyimesbe, miként a csángók nagy része is onnan települt ide a XVIII. században a Habsburgok erőszakos toborzása, a madéfalvi veszedelem idején. A gardony felépítése, s szinte minden alkatrésze a hegedűhöz hasonló. Csakhogy ez ütőhangszer, s nem is közvetlenül a hegedű a gardony őse.

S

okáig kell néha annak menni, aki valódit igazán keres... Pataknak becézik, amikor karcsú és kedves a hangja-csobogása, s tengernél is szilajabb áradat, ha megindul, akár egy átokvert, szenvedélyes lélek, a neve: Tatros. E hideg, pisztrángos víz völgyében él egy különös nép még ma is: a gyimesi csángó, alig több, mint kétszáz éve. Itt él erdők és felhők közt, s ma is a természettel mozdul együtt a lénye: gazdálkodó; s az éggel él, Istennel: katolikus hívő. Babonák, hiedelmek, keserves fohászok vidéke, egy archaikus lélek csöppnyi országa, az itt élő ember a középkort megelőző

Pulika János és felesége, Gizella (Endrődi Péter felvétele, 1987.)

30

világból ma sem felejtett sokat: érzi, viseli, s mondja... A természet gyermeke, de kozmikus lélek: gyámja a nap és a hold; fenn a meredeken marhát, birkát nevel, küzd az elemek erejével, farkassal, medvével, lenn vizek áradatával, adóval, miliciával – s lélekben gazdagon a szegénységgel. Ma nem „korszerű” a lépte, életmunkája, viselete, dalai és tánca, s hites élete sem... Ő a Babba Mária népe, a szép és jó szűzanyáé. Itt, e Janus-arcú patak mentén találtam köztük lelki-szellemi hazára, a csángók közt, akiket sokáig nem ismertem.

Hogy mégis, mi közünk volna egymáshoz? – rájöttem kicsivel később: az egész világot elemésztő „madéfalvi veszedelemből” szöktem ki hozzájuk, az urbánus káosz elől oda, ahol az ég és föld hangjai a szívekben, s kezekben szinkronban vertek. Ilyen kéz verte a gardony húrjait Gyimesközéplokon – a Regináé –, amikor 1985-ben először hallottam párjával, Zerkula János prímással otthonukban „csángós” muzsikát játszani... A gardony „hatalmas” hangszer, szinte akkora, mint Regina maga; s nehéz még egy férfinak is. Mekkora erővel üti („csipi s

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Angyalfia; Szentkirályi Endre: Szabad-e betlehemezni?; Bolya Mátyás: IV. Csángó karácsony; Strack Orsolya:...

folkMAGazin 2005/6  

A TARTALOMBÓL: Széki Soós János: Angyalfia; Szentkirályi Endre: Szabad-e betlehemezni?; Bolya Mátyás: IV. Csángó karácsony; Strack Orsolya:...

Advertisement