a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 6

„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje...” Félmillió zarándok Csíksomlyón, magyar iskolaalapítás Moldvában

O

lvasgatva az Ószövetség lapjait, gyakran akadhatunk olyasféle történetekre, hogy Isten megszánja sokat szenvedett, hitehagyott, önmagával is meghasonlott, önnön testvérei ellen fordult, kétségbeesetten bukdácsoló népét. Prófétákat támaszt és üzen általuk, jeleket küld, hogy reményt adjon, vezéreket támaszt közülük, hogy megszabadítsa őket a rabságból, máskor csodákat tesz, hogy megmeneküljenek a biztos pusztulástól. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy most, 2005 pünkösdjén olyan események történtek Csíksomlyón, Gyimesben, Moldvában, amelyeket joggal tekinthetünk mi is JELEK-nek. A Kis-Somlyó nyergében végigtekintve a megszentelt zászlók alatt, ünnepi ruhában és ünnepi szívvel a világból összesereglett sokaságon, éreztem, Isten most ránk mosolyog. Egybeölel minket, szétszórt magyarokat, szívünket betölti, az öröm és a remény. Ez volt a négyszázharmincnyolcadik csíksomlyói búcsú. IV. Jenő pápa 1444-ben kiadott bullájában már búcsújáróhelyként említi, de a kegyhely tisztelete sokkal korábbi. „Az első magyar századokban a Kis- és Nagysomlyó hegye istenasszonyuknak, égi édesanyjuknak áldozatot bemutató Napot, Holdat tisztelő magyarok szent helye volt. A pogánykori kultuszt, Közép-Európában szinte egyedülálló módon, ősi alapokra épülő Mária- kultusz váltotta fel... Csíksomlyó legfőbb nevezetessége a templom, legértékesebb ereklyéje a csíksomlyói Szűzanya kegyszobra. A csodatévő Könnyező Madonna, a „Napbaöltözött Aszszony” festett, közel fél évezredes hársfaszobra a XVI. század eleji egyházművészet remeke reneszánsz stílusban készült. Alkotója ismeretlen. A hársfából faragott, gipsszel borított, többször átfestett Madonna a világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb, magassága 2,27 méter. A zarándokok, miután a kegyszobor előtt Máriához, Isten Anyjához könyörögtek, „érintőznek” vagy megsimogatják a kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat, így óhajtják kiesdeni a maguk számára az Istenanya áldását. A századok folyamán a kegyszoborral sok csoda történt, sok ima meghallgatásra talált.” (Cs. Varga István)

6

Az ötvenes években a búcsúk megtartását betiltották, s csak az 1989-es romániai változások után tarthatták meg újra. Azóta évről évre többen, vallási hovatartozástól függetlenül százezrek zarándokolnak ide pünkösd szombatján. Miként évszázadok óta, most is, gyalogosan, templomi zászlók alatt, „keresztaljákban” jönnek a moldvai csángómagyarok, a gyimesiek, s a régi rend szerint, felvonul a székelyföldi falvak népe. Az idén, sok kötöttségtől megnyűgözve, azt gondoltam, hogy semmiképpen nem juthatok el Csíksomlyóra. Áprilisban aztán megkaptam Böjte Csaba, dévai ferences atya levelét, s akkor engem már semmivel sem lehetett volna visszatartani. „Szeretettel várunk Moldva földjére, erre a földre, mely a kisebbségi lét ezernyi nehézsége, gondja ellenére is megtartotta gyermekeit, áldott, termékeny lankáin. Arra szeretnélek bíztatni, hogy ne csillogást, kényelmet, drága dolgokat keresve gyertek Rekecsény község határában lévő telkünkre, melyre iskolát álmodunk, hanem alázattal és akkora szeretettel, mellyel az itt lakó, sok-sok megalázáson, nehézségen keresztülment emberek várnak benneteket. A moldvai csángók és az erdélyi székelyek közti kapcsolatot a csíksomlyói Szűzanya jelentette, jeleníti meg, hiszen a pünkösdi búcsú az egyetlen alkalom, ahol tömegesen visszatérő szabályszerűséggel találkozhatunk. Arra gondoltunk, hogy ez év pünkösd napján hazakísérnénk Moldvába csángó testvéreinket. Ahogyan évszázadokon keresztül a moldvai csángók, mi is utunkat megszakíthatnánk a Gyimesi szorosban, s délelőtt 10 órától egy szentmisét mutatnánk be Gyimesfelsőlokon, a Berszán Lajos atya által épített iskola udvarán. A Szentlélek által beragyogott, Napbaöltözött Anyánkat, Máriát kérnénk, hogy segítsen, Rekecsin határában ne csak egy iskola épüljön fel, hanem találjunk egymásra a szeretetben, mi határoktól szétszabdalt magyarok.” Éjszakai vonattal indultam Csíkba, hogy reggel csatlakozzam a barátaimhoz, akik egy mikrobusszal már a hét közepén elutaztak. Hajnalban kedves székely köszöntésre ébredtünk. Székely népviseletes lányok, legények „istenhoztával”, pálinkával és kicsi kürtőskalácsokkal kopogtattak be Csíksomlyó, 2005. a fülkékbe. Így érkeztünk Csík(fotó: Thaler Tamás) szeredába. Boldog felkiáltások, zsivaj, s aztán sorra felberregtek az autóbuszok, mikrobuszok, autók, eloszlott a tömeg. Én is megtaláltam a barátaimat. A Jakabos Ödön Házhoz hajtattunk, reggeliztünk, majd kisétáltam a kegytemplomhoz. Megálltam egy pár percre Domokos Pál Péter szobra előtt. Már több, mint egy évtizede elment, s mégis, mintha velünk lenne. Még mindig nem barátkoztam meg a gondolattal, hogy ő, akit oly jól ismertem, sokszor láttam életében, most merev szoborként magasodik fel előttem. A csángómagyarok évtizedeken át egyetlen szószólója vajon mit szólna a mostani eseményekhez?

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/3  

A TARTALOMBÓL: Szász József: Ahol a gondok kezdődnek; Kóka Rozália: „Áldott szép pünkösdnek...”; Kocsán László: Jubileumi találkozás; Pávai...

folkMAGazin 2005/3  

A TARTALOMBÓL: Szász József: Ahol a gondok kezdődnek; Kóka Rozália: „Áldott szép pünkösdnek...”; Kocsán László: Jubileumi találkozás; Pávai...

Advertisement