__MAIN_TEXT__

Page 42

Kalotaszeg-monográfia Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen (Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól) Az 1980-as évektől járunk Kalotaszegre, a módszeres néprajzi gyűjtést azonban csak az 1990-es évek elejétől kezdtük meg. Fülemile Ágnes 1991-ben indította el jelenkori társadalomkutatásait Kalotaszentkirályon és Mákófalván. Balogh Balázs 1994 tavaszától kapcsolódott be a – vizsgált területeket és a módszertant tekintve is – egyre kiterjedtebbé váló terepkutatásba. Közös munkahelyünk (MTA Néprajzi Kutatóintézete), közös családi életünk (1996tól házastársak vagyunk) és elsősorban közös érdeklődésünk magától értetődővé tette, hogy a zömmel együtt végzett terepkutatást közösen is dolgozzuk fel. A több mint tíz éve folyó kutatásunk során eleinte évente ötször-hatszor, később – gyermekeink születése után – kétszer-háromszor végeztünk terepmunkát: ketten együtt, mindent összevetve legalább egy évet töltöttünk Kalotaszegen. Könyvünk megjelenése után fél éves állomásozó terepmunkára szálltunk ki a felszegi Nyárszóra, mivel kalotaszegi vizsgálatainkat folytatni kívánjuk. Kutatásunk megkezdésekor törekedtünk arra, hogy a kutatni kívánt terület meghatározásakor ne befolyásoljanak minket prekoncepciók. Kiindulási alapállásunk az volt, hogy nem csak azokban a falvakban akartunk terepmunkát végezni, amelyeket az eddigi kutatás Kalotaszeghez sorolt, hanem azokon túlmenően, újabb településeket is vizsgáltunk, beleértve román többségű, illetve teljesen román lakosú falvakat is. Éppen ezért minden irányban túlléptük – földrajzi és etnikai értelemben is – az eddigi kutatások által felvetett határvonalakat, illetve ellenőriztük a valóságtartalmát, hogy a már-már sztereotipikusan kalotaszeginek tartott közösségek mindegyike valóban beletartozik-e valamilyen szempont szerint a táji szerveződésbe. Természetesen a kutatás előrehaladtával, ahogyan újabb és újabb kérdések vetődtek fel, bővült a vizsgálandó falvak köre. Az általunk vizsgált térség településein megpróbáltuk egységes szempontrendszer szerint kitapintani a közösségek kapcsolatrendszerét. A következtetéseket az egyes közösségek közötti kapcsolatok megléte vagy hiánya, intenzitása és jellege alapján igyekeztünk levonni. Ennek alapján kíséreltük meg a terület árnyaltabb, a kapcsolathálók által hol elmosódottabban, hol kontúrosabban kirajzolódó külső határait megvonni, s emellett nagy figyelmet fordítottunk arra is, hogy megrajzoljuk Ka-

42

lotaszeg belső, az eddigi kistáji beosztásán túlmutató, finomabb erezetű tagolódását is. A református magyar Kalotaszeg mellett figyelmet szenteltünk a katolikus magyar falvakra, az egykori kisnemesi magyar településekre és nem utolsó sorban a román közösségekre. Kutatásunkba vontunk az egykor, a nem is oly távoli múltban még magyarok által is lakott, mára már tisztán román lakosúvá vált falvakat (pl. Tamásfalva) és a magyar etnikus területet körbeölelő nagy múltú román településeket is (pl. Malomszeg). 1991 és 2003 között összesen 73 magyar és román lakosú településen végeztünk terepmunkát. Könyvünkben a Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről tudott ismereteinknek csak egy részét összegeztük. Alapállásunk szerint a falvak, falucsoportok belső intézményrendszerének, az alulról jövő kapcsolatépítés módozatainak, a kapcsolathálók tudati struktúrájának a vizsgálata is vezethet egy olyan társadalomnéprajzi monográfiához, amely különbözik a szakirodalomban általános tematikus tájmonográfia műfajától. A szükséges tájékozódási irányok mindegyikének alapos vizsgálata azonban két ember több mint tíz éves kutatása során sem valósulhatott meg maradéktalanul. A mostani munkánkban arra törekedtünk, hogy a kapcsolathálók működését befolyásoló tényezők vizsgálatából azokat az általunk legfontosabbnak tartott témaköröket elemezzük, amelyek kutatása Kalotaszeg esetében hiánypótló jellegű. Koncepciónkat leginkább a házasodási körök vizsgálata határozta meg. E témakör tanulságai alapján sikerült olyan térképeket

szerkesztenünk, amelyek jól körülhatárolhatóan mutatják be a kapcsolathálók térbeli szerveződését, a mikrotáji egységeket és esetenként az ezeken belüli finomabb erezeteket is. A házasodási kapcsolatok viszonyrendszerének vizsgálata és az ennek segítségével megrajzolt tájstruktúra a kiindulási pontunk, ezért az erről írt elemzésünk kívánkozott a fejezetek élére (Házassági kapcsolatrendszerek Kalotaszegen és környékén). Ez az a – néprajzi módszerekkel még mindig kutatható – közelmúltbeli viszonyrendszere az emberi kapcsolatok kohézívebb egységekbe való szerveződésének, amely számunkra is a viszonyítás, az összehasonlítás alapját képezte. Éppen ezért munkánkban nem egy hagyományos kronológiai gondolati rendet követtünk, hanem ennek a kikristályosodott rendszernek kerestük az előzményét, a kialakulásában szerepet játszó tényezőket és ehhez viszonyítva mutatjuk be a táji struktúra elemzésének egyéb lehetőségeit. A tájszerkezet és a falvak közötti rangsor elemzése mellett a táji identitás kérdéseivel is foglalkozunk. Az eddigi kutatások kevéssé firtatták, hogy az egyes falvak lakói a helyi önazonosság-tudaton túl milyen tágabb összefüggésrendszerbe helyezik magukat. Egy területi egység külső és belső határainak, megrajzolásához nem lehet figyelmen kívül hagyni az ott élők vélekedését. Kérdés, hogy mely helyi társadalmak vagy ezek bizonyos társadalmi rétegei, etnikai és vallási csoportjai sorolják magukat egy adott regionális egység tagjai közé, és kik határolódnak el. Tehát kik és miért helyezik belül vagy kívül saját közösségüket egy valamely névvel nevezett, időben és

XX. század közepe

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/3  

A TARTALOMBÓL: Szász József: Ahol a gondok kezdődnek; Kóka Rozália: „Áldott szép pünkösdnek...”; Kocsán László: Jubileumi találkozás; Pávai...

folkMAGazin 2005/3  

A TARTALOMBÓL: Szász József: Ahol a gondok kezdődnek; Kóka Rozália: „Áldott szép pünkösdnek...”; Kocsán László: Jubileumi találkozás; Pávai...

Advertisement