Page 32

MEGÚJULT HAGYOMÁNY

egy az egyben utánoztam az eredeti munkákat, de jó ideje egyre jobban átértékelem a színeket úgy, hogy a hatásuk ugyanolyan Ardai Ildikó szőtteseiből nyílik kiállítás a Kaláka Folkfesztivál keretében legyen, mint az eredetieké. Festetlen natur A XXVI. Kaláka Folkfesztivál egyik jelentős eseményének ígérkezik Ardai Ildikó textilmű- árnyalatokkal is dolgozom, ám ha átszínevésznek a miskolci Herman Ottó Múzeumban sorra kerülő kiállítása, amelyet Sebő Ferenc zem az anyagot – egy nagyon megbízhanyit meg július 7-én, szóval és zenével. A textilművész behatóan tanulmányozta a székely tó festő végzi ezt a munkát, aki ügyel arra, festékes szőnyeget – helyszíni gyűjtéseket is végzett, együtt dolgozott hagyományőrző hely- hogy a fonal színtartó maradjon –, akkor is béli asszonyokkal –, s egyre közelebb került a motívumrendszer és a szövéstechnika ösz- figyelek arra, hogy a hangsúlyos szín ugyanszefüggéseinek megértéséhez. Vallomása szerint ma is a téma személyes változatait készíti. ott legyen, mint az eredeti mintán” – beszél művészetéről Ardai Ildikó. rdai Ildikó az az egyedülálló szemé- Európában egyedüliként, teljesen paraszti „Egész munkásságára jellemző, hogy ő lyiség a magyar textilművészet terüle- kultúra volt, nélkülözve a nemzeti főúri, az, aki a tárgyalkotó művészek között talán tén, aki a műfaj több ágában meghatározó- nemesi, polgári kultúrát, s ennek minden a legpontosabban valósítja meg azt a kapan és folyamatosan van jelen idestova har- nemzetközi stílusvonatkozását. Kulturális csolatot a népművészet és a magas művéminc esztendeje. (...) Nem szokott ugyanis szempontból a helyzet kicsit hasonló volt szet között, amit végül is a Bartók-féle ideáelőfordulni, hogy egy művész a tértextil te- az 1970-es évek eleji Erdélyben is, minden- nak tartunk. Mindez igaz volt már a hetverületén, a modern design térfelén és az ar- esetre a hagyományos eszközök és anyagok, nes évektől, ahogy a népművészeti formachaikus technikán alapuló, népművészeti s a belőlük megteremthető formavilág még nyelvet értelemszerűen – azaz alkotóian – újjáéledés terén egyaránt a legjobbak közül fellelhető volt a csíki és kászoni székelység interpretálta. A tradicionális kézművesség való – ekként méltatja az iparmai funkciói mások, egyszerűművészt Fitz Péter művészeten a feladatok és célok eltűntörténész a Magyar Iparműtek, s vele a népművészet mint vészet című folyóirat 2004/2. olyan kihalt, vagy legalábbis számában. eredeti formái nem élők. Ardai A művésznő 1968-ban szerszámára mindig rendkívül fonzett diplomát a Magyar Ipartos volt a formálás eredeti alkoművészeti Főiskola szövöttatórészeihez való visszanyúlás, nyag és gobelin tervező szaez részben eredetileg természeti kán. 1970-ben finnországi öszformákhoz vezethető vissza” – töndíjas tanulmányi ideje alatt írja idézett cikkében Fitz Péter. számtalan jó példáját láthatta Ardai Ildikó szőnyegeit földa hagyományra épülő modern re, falra és ágyra is lehet tendesignnak. Elhatározta, hogy a ni, de mint mondja, az eredehazai tradícióból a hozzá közel ti szőnyegeket nem helyezték álló székely festékes szőnyeget a földre. Vagy az asztalra terífogja tanulmányozni. Munkátették – ezek az asztalfedél fesihoz helyszíni gyűjtést végzett tékesek –, vagy az ágy mögötti Csíkban, Kászonban és Gyifalra függesztették fel ott, ahol mesben, felkutatott eredeti daa párnák nem értek a mennyerabokat részben házaknál, részzetig, hogy a falat díszítsék veben múzeumokban. Tanulmále. Az iparművész a szőnyegek nyozta a hagyományos festésmellett szalagfüggönyöket is és szövéstechnikát. Szövésgyakészít. Rackagyapjúval dolgokorlatot is folytatott, együtt zik, mert az ebből készült fonal dolgozott helybéli hagyományhosszú szálú, rusztikus, erős és őrző asszonyokkal. tartós. Hazatérve több tervsoroA művész alkotásaiból renzat szövését indította el vidédeztek már kiállítást Párizsban, ki kéziszövő szövetkezeteknél. Rómában, Varsóban, Bártfán, A szövéshez szükséges rajzok Berlinben, Tallinban, Helsinkészítésénél, azok újra és újra kiben, Budapesten, s munkái Hét karamán (kézi szövött racka gyapjú, 2001.) – fotó: Rosta József átdolgozásánál egyre közelebb most Borsod-Abaúj-Zemplén került a motívumrendszer és a szövéstech- körében. Ardai a fizikai felfedezésen túl egy megye székhelyén is bemutatkoznak. nika összefüggéseinek megértéséhez. ennél talán még fontosabb dolgot is megA miskolci kiállítás szeptemberig, a Her„A 20. század második felére már nem talált, annak megértését, hogy ehhez a té- man Ottó Múzeum Görgey u. 28. szám sok helyen maradt érintetlen az ősi techni- mához, eredethez végtelen alázat és tiszte- alatti épületében látogatható. Ardai Ildikó ka, és természetszerűen a hagyományos dí- let szükséges” – olvasható Fitz Pétertől. életmű kiállításra készül, s a jövőben jobban szítőkincs. A finn modern design tudato„Nem divatból kezdtem el a székely festé- eltávolodik az eredeti szőttesektől, de ahhoz san a tradicionális formavilágból építkezett, kes szőnyegekkel foglalkozni, hanem azért, ragaszkodik, hogy a hagyomány továbbra is ami esetükben abból a különös történelmi hogy látszódjon, magyar lány készítette a felfedezhető legyen a munkáiban. helyzetből adódott, hogy a finn társadalom, kezem alól kikerülő darabokat. Kezdetben K. Tóth László

A

32

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/3  

A TARTALOMBÓL: Szász József: Ahol a gondok kezdődnek; Kóka Rozália: „Áldott szép pünkösdnek...”; Kocsán László: Jubileumi találkozás; Pávai...

folkMAGazin 2005/3  

A TARTALOMBÓL: Szász József: Ahol a gondok kezdődnek; Kóka Rozália: „Áldott szép pünkösdnek...”; Kocsán László: Jubileumi találkozás; Pávai...

Advertisement