Page 12

Kallós Zoltán – dr. Martin György

A fotókkal, kottákkal és táncírásokkal gazdagon illusztrált kötetet archív felvételeket tartalmazó CD-melléklet egészíti ki.

A gyimesi csángók táncélete és táncai

A Keleti-Kárpátok vízválasztóján túl, de még a régi Csík megyében hatalmas területen él a gyimesi csángók régies kultúrájú népcsoportja (ma részben Harghita, részben Bacău megye). A csíki vízválasztótól Moldva felé haladva a Tatros (Trotuş) és a belé futó kis patakok szűk völgyeiben számtalan kisebb-nagyobb településük Gyimespalánkig (Palanca) húzódik. A leismertebb és legnépesebb három falu: Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus), Gyimesközéplok (Lunca de Jos) és Gyimesbükk (Ghimeş Faget). A kevésbé ismert kisebb települések a Tatros

völgyén lefelé haladva a következők: Bükkloka, Komját-pataka (Comita), Bothavaspataka, Sántatelek, Farkasok pataka, Ugrapataka (Valea Ugra), Görbe-patak (Valea Gîrbea), Gáborok-pataka, Tímárok pataka, Setét-patak (Valea Intunecoasă), Boros-patak (Valea Boros), Tarkó (Tarcáu), Antalok pataka (Valea lui Antaloc), Kápolna-patak (Valea Capelei), Csíkik pataka, Sie-alja, Bodorszer, Hidegség-pataka (Valea Rece), Kovás-pataka, Szalamás-pataka, Jávárdi-pataka, Bükkhavas-pataka (Poiana Fagului), Barackos (Baratcos), Farkaspalló (Puntea Lupului), Háromkút, Rakottyás-patak (Răchitiş), Bálványos-pataka (Bolovănis), Bilibókszer, Buha-pataka, Budáka, Áldomásalja, Tar-havas-pataka (Tărhăusi), Kóstelek, Gyepece, Gyűrke, Csügés (Ciugheş) és még sok apró település. A több ezer lelkes római katolikus gyimesi csángóságot a székelység egyik jellegzetes etnikai csoportjaként tartják számon. Valószínűleg a csíki falvakból költöztek a XVIII-XIX. században a Tatros völgyébe s onnan terjeszkedtek tovább a havasokba. Népi kultúrájuk – a csíki székelyéhez hasonló nyelvjárás, a viselet, a szokások, a zene és tánckincs stb. – a települések szétszórtsága ellenére is igen egységes. A táncok sokfélesége és a táncalkalmak bősége tekintetében kiemelkednek a magyar népcsoportok közül. Eddig a gyimesi csángóknál 35 féle táncalkalmat és mintegy 30 táncfajtát tarthatunk számon.

Bemutatkozik a Magyar Pedagógiai Társaság Hagyományismereti Szakosztálya A szakosztály 2003-ban jött létre az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar gyermektáncoktató tanító és óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szakjain végzett hallgatók kezdeményezésére. A megalakuláskor kinyilvánított legfőbb célunk az volt, hogy a hagyományismeret és néptánc-oktatással foglalkozó szakemberek között elősegítsük a kapcsolatépítést és -tartást, a folyamatos továbbképzés lehetőségét, a hitelesség és szakmaiság őrzését. Az első két év fő célkitűzését sikerrel megvalósítottuk: kialakult a folyamatos műhelymunka, rendezvényeinket száznál többen látogatják az ország minden pontjáról. Minden hónap utolsó péntek délutánján egy-egy tájegység zenéjével, táncaival, ezek tanításának módszertani kérdéseivel foglalkozunk. A műhelyfoglalkozásokon a gyakorló pedagógusok bemutatkozhatnak egymás előtt, találkozhatnak a táncművészet, a népzene, a néprajz jeles képviselőivel, alkalom nyílik a folyamatos szakmai párbeszédre, vitára. Az elmúlt három évben vendégünk volt többek között Foltin Jolán, Timár Sándor, Neuwirth Annamária. Egész napos továbbképzésen foglalkoztunk a Bodrogköz és a palóc vidék (szűkebben Rimóc) táncaival, gyerekjátékaival, néprajzával – előbbiben Darmos István és Darmos Éva, utóbbiban pedig Gyebnár László és Dobos Bea volt segítségünkre.

12

A CD tartalma: Lassú és sebes magyaros; Féloláhos; Verbunk; Lassú és sebes magyaros; Lassú magyaros és sebes csárdás; Kettős jártatója és sirülője; Medvés; Héjsza; Korobjászka; Kerekes; Tiszti héjsza; Legényes; Csúfos; Ruszka; Féloláhos héjsza (Alunelu); Hosszúhavasi; Háromsirülős; Egytoppantós; Háromtoppantós; Hétlépés; Balánkáé; Sánta németes és csoszogtatós; Talján porka; Talján porka sebese; Moldovai és a porkája; Sormagyar; Kettős jártatója és sirülője Előadók: Antal Zoltán (prímás); Halmágyi Mihály (prímás); Halmágyi Mihályné Ádám Gizella (gardonos); Pulika János (prímás); Pulika Péter (prímás); Simon Erzsébet (gardonos); Simon Imre (prímás); Zerkula György (gardonos); Zerkula János (prímás); Zerkula Jánosné Fikó Regina (gardonos) Gyűjtők: Andrásfalvi Bertalan (1962); Felföldi László (1990); Fügedi János (1990); Kallós Zoltán (1962, 1973, 1990); Martin György (1962); Németh István (1990); Pesovár Ferenc (1962); Sára Ferenc (1990); Szöllősi Mihály Megrendelhető: D’sing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; 2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 11.; e-mail: dsign2@dunakanyar.net; tel.: 06-30-952-1942 (Kádár Péter)

A megalakulás óta eltelt két év során évente két nagy rendezvényhez kapcsolódtunk saját programmal. A Művelődés hete – tanulás ünnepe 2003. és 2004. évi központi budapesti rendezvényein nyílt szakmai napot tartottunk a népi játékok tanításának módszertani kérdéseiről és a népmese alkalmazásának lehetőségeiről. Hasonlóképp visszatérő és igen fontos eseménye volt a szakosztály életének, hogy a hagyományőrzés legrangosabb szakmai rendezvényén, a 2004. és 2005. évi Táncháztalálkozó mindkét napján gyermekjátékokat tanítottunk. A szakosztály megjelenteti a Csepűposta című hírlevelet, amely aktuális hírekről tájékoztat, valamint szakmai-módszertani anyagokat tartalmaz. 2005-ben új igényként fogalmazódott meg, hogy munkánkat terjesszük ki a határon túli területeken (Erdélyben, Felvidéken) élő pedagógusokra, tegyük lehetővé, hogy programjainkba bekapcsolódjanak, illetve dolgozzuk fel a határon túli néprajzi régiók hagyományait és táncait. Rendezvényeink a Hagyományok Háza és az ELTE TOFK Továbbképző Intézete anyagi és szakmai támogatásával zajlanak. Programjaink minden érdeklődő számára nyitottak, bővebb információ a Hagyományok Háza honlapján és hírlevelében érhető el. Sándor Ildikó, a szakosztály titkára Kraiciné Szokoly Mária, a szakosztály elnöke

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2005/3  

A TARTALOMBÓL: Szász József: Ahol a gondok kezdődnek; Kóka Rozália: „Áldott szép pünkösdnek...”; Kocsán László: Jubileumi találkozás; Pávai...

folkMAGazin 2005/3  

A TARTALOMBÓL: Szász József: Ahol a gondok kezdődnek; Kóka Rozália: „Áldott szép pünkösdnek...”; Kocsán László: Jubileumi találkozás; Pávai...

Advertisement